Átadták a városi kitüntetéseket
Csütörtök délutáni ünnepi testületi ülésen kiosztották a városi elismeréseket. A Baksai Tamás polgármester által megnyitott ünnepi eseményen Kiss József Levente felidézte: a harkányi városvezetés a kilencvenes évek közepén gyakorolt szokást elevenítette fel, amikor a városi kitüntetések mellett döntött.
A 2018. évben Remmert Olívia szavalása után Ignácz Norbert zenetanár és Nagy Réka 5. osztályos tanuló fuvolaszólója mellett Molnár Ajsa, Szabó Lili Petra, Batki Levente, Bereczky Ildikó, Ronta László, Nagy János, Kecskeméthy Pál és Baksai Endre vehetett át városi kitüntetéseket.
Molnár Ajsa
Év Sportolója Díj
A harkányi Kitaibel Pál Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola hatodik osztályos tanulója. Tanulmányi eredménye jeles, érdeklődő, intelligens diák, aki a tanuláson kívül szinte minden idejét a sportnak szenteli. A Siklós SE dzsúdó szakosztályának sportolója nyolc éves kora óta. A fegyelmezett munkát, összpontosítást követelő sportág fárasztó edzései és a versenyekre történő – gyakran kimerítő – utazások ellenére Ajsa lelkiismeretesen dolgozik azért, hogy önmagát fejlesztve egyre jobb eredményeket érjen el. Már eddig is számos hazai és nemzetközi versenyen ért el kiemelkedő eredményeket még úgy is, hogy saját korcsoportjánál magasabb korcsoportban versenyzett. A korábbi tanévekben az iskola csapatát is erősítette, a diákolimpiai atlétika és duatlon versenyeken ért el dobogós helyezéseket.
2015. Országos Bajnokság Diák C kategória I. helyezés
2016. Országos Bajnokság Diák B kategória I. helyezés
2017. Magyar Kupa Diák A kategória II. helyezés
Budapest Kupa nemzetközi verseny II. helyezés
Serdülő Diákolimpia országos döntő II. helyezés
Serdülő Európa Kupa V. helyezés
Országos Bajnokság Diák A kategória II. helyezés
Serdülő Országos Bajnokság III. helyezés
Euroliga nemzetközi versenyen U14 I. helyezés U16 III. helyezés
2018. Serdülő Diákolimpiaországos döntő I. helyezés
Ifjúsági Diákolimpia országos döntő V. helyezés
Ifjúsági Országos Bajnokság VII. helyezés
Jelenleg a közeljövőben Győrben rendezendő U15-ös Európa kupa versenyre készül.
Szabó Lili Petra
Év Tanulója Díj
A harkányi általános iskola hatodik és a zeneiskola negyedik osztályos növendéke. 2012-ben kezdett el a zeneiskolában hegedülni. Két év előképző után 2014-ben már B tagozatos hegedűsként folytatta tanulmányait. Zenei tehetsége, zene iránti szeretete, színpadi rátermettsége már korán megmutatkozott. 2014 óta vesz részt zenei versenyeken nem kevés sikerrel. Állandó résztvevője az iskolai, zeneiskolai, egyházi és városi ünnepségeknek, kiállítások megnyitójának. Ezen felkéréseknek örömmel tesz eleget, szabadidejét áldozva a fellépésekre. Zenei fejlettségének megfelelően a lehető legkorábbi időponttól fogva játszott a harkányi és siklósi növendékekből álló Tücsökzenekarban, majd a javarészt felnőttekből álló Dolce hegedűegyüttesben. Rendszeresen szerepel megyei, regionális, országos és nemzetközi versenyeken, zeneiskolai találkozókon. Zenei tudásának fejlesztése érdekében évek óta részt vesz budapesti és pécsi mesterkurzusokon, táborokban. A fiatalabb, illetve rövidebb ideje tanuló hegedűs növendékek felkészülését segíti a zeneiskolában.
2014. Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny, Galánta – arany minősítés
2015. Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűfesztivál, Törökszentmiklós ezüst minősítés
Kodály Zoltán Nemzetközi Hegedűverseny, Galánta- ezüst minősítés
Gyermek és Ifjúsági Kamarazenei Fesztivál, Budapest.
2016. XIV. Sistrum Zenei Versenyek, Szombathely – arany minősítés
Baranya Megyei Zeneiskolák Hegedűs és Csellista Növendékeinek találkozóján kiemelt arany minősítés szólóban és duóban is.
Országos Bartók Béla Hegedű-Duó Verseny 2. helyezés
Gyermán István IV. Dél-dunántúli Regionális Vonósverseny, Kaposvár- II. helyezés
Kodály Zoltán Nemzetközi hegedűverseny Galánta – ezüst minősítés
2017. I. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyre – különdíj
Nemzetközi hegedűfesztivál Törökszentmiklós ezüst minősítés
Kodály Zoltán Nemzetközi hegedűverseny Galánta ezüst minősítés
Sistrum országos zenei versenyek Szombathely, ezüst minősítés
Mindezeken kívül többször szerepelt eredményesen különböző tanulmányi versenyeken magyar és német nyelvből, mesemondó versenyen és német nyelvű vers- és prózamondó versenyen.
Batki Levente
Év Tanulója Díj
A harkányi általános iskola nyolcadik osztályos tanulója. Rendkívül sokoldalú, példás magatartású és szorgalmú diák, aki a napi iskolai kötelezettségein kívül rengeteg feladatot vállal. Iskolai munkájában megbízható, segítőkész, társaival szemben barátságos. Kiegyensúlyozott magatartása és kitartó munkavégzése eredményeként tanulmányi és művészeti területen is kimagaslóan teljesít. Jó felfogásának, szorgalmának köszönhetően egyenletes, jó teljesítményt nyújt szinte valamennyi tantárgyból. Kitűnő vagy jeles bizonyítványt kapott minden évben. Tagja az iskola fúvós zenekarának és néptánc-csoportjának, – ez utóbbi kevés nyolcadikos fiúról mondható el… Versmondóként, prózai előadóként is rendszeres szereplője az iskolai ünnepélyeknek, a nemzeti ünnepekhez kapcsolódó iskolai és városi megemlékezéseknek, testvériskolai és testvérvárosi programoknak.
Az elmúlt tanévekben eredményesen szerepelt a Literátum Német nyelvi levelezős versenyen,
a Kálti Márk országos történelem versenyen,
a Benedek Elek Regionális mesemondó verseny 3. helyezést ért el,
regionális német nyelvi szép kiejtési verseny 1. helyezést,
siklósi történelem verseny 3. helyezést ért el, és több területi és megyei vers- és prózamondó versenyen állhatott a képzeletbeli dobogón. Legutóbb Pécsett az Arany János megyei versmondó versenyen ért el 3. helyezést.
Levente olyan végzős diák, aki méltán lehet példaképe fiatalabb iskolatársainak. Tanulmányait jövőre a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumában folytatja.
Bereczky Ildikó
Kultúráért Emlékérem Díj
Ajkán született 1958. július 2 – án. Szülei a második világháború alatt menekültek Kolozsvárról Budapestre. 2007 – től halálukig Harkányban éltek. Ildikó 1964–72 között Budapest, I. kerületi, Kosciuszkó Tádé Utcai Zenei Általános Iskola, ének-zene tagozat tanulója. Több hangszeren játszik, 13 évig hegedült, iskolai zenekarok koncertmestere volt.
A XII. kerületi Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett 1976-ban, amikor könyvtár-technikusi képesítést is szerez.
Budapesti Református Teológiai Akadémia, hallgatójaként segédlelkészi (1981) majd lelkészi diplomát szerez 1982-ben.
1983-84. között két szemesztert tölt a bázeli egyetem teológiai karán, ahol dogmatikát, újszövetséget, katechetikát hallgat és lelki-gondozói szemináriumba jár.
1997-2001 – Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Főiskolai Kar, hittanoktatói diplomát szerez.
Első szolgálati helye: 1979-81 – exmisszusként dolgozik Benda Kálmán történész mellet a Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltárában.
1981-83. között esperesi Segéd- és beosztott lelkész Pécsett.
84 őszén a svájci stipendiumról való visszatérése után budapesti beosztott lelkészi állásokat ajánlanak neki – mint később kiderül azért, hogy szem előtt legyen, és ne folytathassa ifjúságot szervező munkáját Pécsett. Korábban, teológus évei alatt a Bp. pasaréti gyülekezetben is ifjúsági csoportot vezetett. Ő azonban ragaszkodik a Pécsre való visszatéréshez. Egy hónap múlva– az Állami Egyházügyi Hivatal utasítására – adminisztrációs eszközökkel eltávolítják Pécsről, arra hivatkozva, hogy megszűnik a státusz. Választhat: vagy Budapest, vagy Baranya. Ő Baranyát választja, az akkor már több mint fél éve üres, igen csak elhanyagolt Harkányt, s vele együtt még kilenc falut – ezek Bisse, Túrony Csarnóta, Garé, Szava, Diósviszló, Márfa, Rádfalva, Terehegy. Az állami és egyházi apparátus megnyugszik és ugyanazon a napon írja alá a püspök az új pécsi beosztott lelkész és az ő kirendelését.
Tíz nagyrészt romos templom, hét romos parókia felújítása és a hozzájuk tartozó maroknyi gyülekezetek gondozása a feladat. Közben az egyházmegye ifjúsági életét is szervezi fiatal lelkésztársaival együtt. Teológiai kézikönyvtárat gyűjt a régi parókián, ami mára a Pécsi Református Kollégium Könyvtárát gyarapítja.
A parókián gyűjtést szervez a romániai forradalom kitörésekor 1989 telén. A helyiekkel összefogva több teherautónyi segélyt küld Kolozsvárra. Számos Erdélyből menekült családnak segít az elhelyezkedésben.
1991-ben a jugoszláviai háború elől Harkányba és környékére menekülők elhelyezésében és ellátásában oroszlánrészt vállal. A harkányi református parókián tárgyalnak állami, katonai, rendvédelmi, és egyházi vezetők. Itt alakul meg a Református Menekültmisszió. A parókián több menekült is lakik hosszabb ideig.
Balog Zoltán és Bibó István hívásának engedve 1992-94 között – a Budapesti Baár -Madas Református Gimnáziumba megy vallástanárnak, iskolai lelkésznek, majd internátusvezetőnek.
1994-96 – Nagy István főigazgató A Károli Gáspár Református Egyetem Nagykőrösi Főiskolai Karára hívja újszövetséget tanítani, ugyanitt könyvtáros. Diákjait rendszeresen hozza kirándulni Baranyába.
1996-98 – A Pécsi Református Gimnáziumba hívják lelkésznek és vallástanárnak.
1998- ban Szeretett harkányi gyülekezete visszahívja, amit el is fogad és így, immáron húsz éve ismét harkányi lelkészként áll a helyi és Harkányhoz tartozó falvak reformátusainak szolgálatában.
A mindennapi munkája mellett egyházi tisztségeket is vállal.
1989-2009 – Egyházmegyei tanácsos, katechetikai, iskolaügyi és ifjúsági előadó.
1990-2009 – Egyházkerületi tanácsos.
2005-2008 – A Pécsi Református Kollégium igazgatótanácsának elnöke, a kollégiumi struktúra szorgalmazója.
2013-2016 – Egyházi Jövőkép Bizottság tagja.
1998-tól az Alapítvány a Harkányi Református Eklézsiáért szervezet kuratóriumi elnöke.
Társadalmi tisztséget is vállal, 1998-2006 között Önkormányzati képviselő, Idegenforgalmi Bizottsági tag, Kulturális Bizottsági elnök. Felügyelő Bizottsági tag (Balkon Szálló). A kultúra mindig is közel állt személyiségéhez.
1988-ban a harkányi és vajszlói gyerekekkel közreműködik Kobzos Kiss Tamás Régi magyar betlehemes című lemezének megalkotásában, amivel irodalom kategóriában, Év hanglemeze díjat nyer. Kirándulásokat, a gyerekek nyári táborozását is évek óta szervezi.
Kijelenthetjük, hogy szolgálatának csúcspontja és létrehívója a 2005-ben és azóta már 13 alkalommal megrendezett Harkányi Szabadegyetem. Harányi Szabadegyetem Alapítvány Kuratóriumának elnöke is egyben.
Ismeretterjesztés és lelki építkezés, a magyarság életével kapcsolatos kérdések feldolgozása hívő ember szemével, ezek a szempontok alapján kerültek országos, sőt Európában is elismert előadók meghívásra a Szabadegyetemre.
Csak néhány név az előadók közül: a néhai dr.Tőkéczki László történész, dr. Andrásfalvi Bertalan néprajzkutató, Balogh Zoltán református lelkész miniszter, dr. Hoppál Péter államtitkár, Dr. Szabó András irodalomtörténész, Petrőczi Éva irodalomtörténész, Böjte Csaba atya, a Felvidékről Duray Miklós, Koltay Péter filmrendező, Berecz András mesemondó, Petrás Mária csángó népművész, Dr. Bárdi László Kína kutató, Bogárdi Szabó István református püspök. Nem utolsó sorban Fazekas István szerkesztő, drámaíró, költő, akinek egyfelvonásos drámájának ősbemutatója a Pilátus éjszakája is itt volt a Szabadegyetemen.
Neves zenekarok tették teljessé a lelki és szellemi feltöltődést. A Tiszta Forrás, Kaláka, Sebő, Ismerős Arcok, Kóta, Szörényi Levente, Rolle együttes Csikszeredából és még sorolhatnám.
Köszönjük Ildikónak, hogy fáradságot nem kímélve évről – évre megszervezi a Szabadegyetemet, amely már országhatáron kívül is felkeltette az érdeklődők figyelmét, s hazai viszonylatban is egyre több hallgatóját csalja Harkányba lelki, szellemi feltöltődésre.
Szolgálati idejében végzett átlagon felüli munkáját 2010-ben Dizseri-dij a Református Egyház legrangosabb elismerésében részesítették. 2016. március 15 – én Magyar Arany Érdemkereszt, polgári tagozat Állami Kitüntetést vehetett át Budapesten.
Ronta László
Kultúráért Emlékérem Díj
Ronta László 1947. Szeptember 21-én született Drávakeresztúron egy kicsi, horvátok lakta településen. Gimnáziumi éveit a Győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban töltötte. A katonaság letelte előtt döntötte el, hogy pap lesz. A győri szeminárium politikai kihívásai és következményei miatt a szemináriumot a Szegedi Papnevelő Intézetben fejezte be.
1973-ban, miután pappá szentelték, Egerágra, majd Olaszba került káplánnak.
1979-től – 1993-ig Beremenden szolgálta az híveket, mint plébános.
1993-tól Mayer Mihály püspök úr a sellyei plébánia vezetését bízta rá.
2000 februárjában a tiszteletbeli esperes címet adományozta neki az egyházmegye püspöke.
2005-2013-ig volt a Siklósi Kerület kerületi esperese.
2000 júliusától harkányi római katolikus hívek lelkipásztora.
A város kulturális programjainak aktív részvevője, mint egyházi személy. Ma már nincs olyan kulturális ünnepség vagy fesztivál, ahol ne kérnék a Harkányiak plébánosuk által Isten áldását.
Az elmúlt évtizedben rendszeres orgonakoncerteket tartottak a templomban a Filharmónia közreműködésével.
A horvát identitására Ronta László esperes-plébános úr mindig is büszke volt. 2013-ban kinevezte Dr. Udvardy György megyéspüspök a Pécsi Egyházmegye Horvát Referatúrájának vezetőjévé. Anyanyelve ápolására nagy hangsúlyt fektet. A szomszédos horvát településekkel és a dakovói érsekséggel is kiváló, mondhatni baráti kapcsolatot ápol.
Ronta László jól tudja, hogy csak alulról lehet építkezni. A gyerekek és a fiatalok mindig a szíve csücskében szerepeltek. Igyekszik a gyors és rohanó világban lépést tartani a fiatalokkal, ezért minden lehetőséget megragad azért, hogy ne csak hitben, hanem identitásban, és kultúrában gyarapodjanak. Az 17 éve tartó hittantáborok, a belföldi és külföldi zarándokutak, a színházi előadások mind az ember lelki gyarapodását segíti elő. Neki köszönhetjük, hogy hosszú évtizedek után ismét, immár negyedik alkalommal tarthatunk búcsút városunkban – elősegítve ezzel a keresztény kultúra megerősödését, a mai hitében meggyengült világunkban.
Nagy János
Harkányért Érdemérem
A vajdasági Óbecsén született 1953 október 11-én. Édesanyja egyedül, nevelte nagyon nagy szegénységben. Ennek ellenére az édesanya mindent meg tett, hogy fiát taníttathassa. Elemi és szakmunkásképző iskoláit Óbecsén végezte.
A hentes és mészáros szakmát tanulta amiből mestervizsgát is tett Szarajevóban.
1977-ben kötött házasságot Zórád Mártával, aki két született gyermekük Gábor és Gabriella édesanyja.
12 évig volt üzletvezető különböző húsboltokban. 1987 – ben döntött úgy, hogy saját vállalkozásban folytatja tovább tevékenységét. Ő volt az első magán húsboltos Óbecsén, egy évvel később egy pecsenyesütő üzletet is nyitott.
Dolgozott becsülettel és szorgalommal, mikor 1991-ben megkapta az „önkéntes” behívó parancsot a Szerb Néphadseregbe. Az ide behívott elsősorban magyar ajkú fiatalemberekből álló alakulatot vetették be Vukovár megtámadására, mi később derült ki.
Nehéz elhatározást kellett meghozni, mivel nem kívánt részt venni az értelmetlen testvérgyilkos háborúban. Nem volt más választás, el kellett hagyni az országot a családdal együtt. Így kerültek Harkányba, tetszett a Fürdő és a Tenkes hegy, úgy gondolták talán itt tudnak új életet kezdeni. Nem volt könnyű mert a gyerekek is kicsik voltak még. 1991 augusztus 8 –án lettek harkányi lakosok, a Petőfi utcában vettek egy lakást ami második otthonuk lett.
A vállalkozó szellem itt sem hagyta nyugodni, 1992-ben alakította meg első cégét nagybátyával a Pál-Nagy KKT. Németországba végeztek bérmunkát. 1993 –ban a Harkányi Fürdővállalat szétválása után a Szigetvári Fürdő felújítására kiírt pályázatot vállalkozása nyerte el több jelentkező közül, a munkát határidőre és jó minőségben adták át.
1995 –ben feleségével alapították meg a Polina Trade Bt-t, amit 2003 –ban Kft-vé alakították át. Több lábon próbáltak megállni, üzemeltettek egy pécsi húsboltot, építőipari anyagok forgalmazásával is foglalkoztak, ez alapozta meg sikerüket.
2000 évben kezdett a vállalkozás gabona kereskedelemmel foglalkozni, ami a mai napig is magas szinten folyik. Első sorban Bosznia a nagy felvevő piac. Saját kamionokkal történik az áruszállítás.
Az egyre gyarapodó cégbe fia felesége Nagy-Kálmán Edit is beszállt, így lett teljes a családi vállalkozás. A nyereségesen működő Polina-Trade Kft Baranya megye vállalkozói TOP 100-as listáján évek óta szerepel volt már a 36. is. A család sosem feledkezett meg arról, hogy milyen mélységből honnan indult. Támogatója több alapítványnak pl. Medikopter, Mentőöv, a harkányi rendezvények első számú támogatója, de a sportban is a labdarúgókat, úszókat, teniszezőket is szponzorálja. Éveken keresztül hozzájárult a gyermekek Mikulás csomagjának megvásárlásához.
Az élet és munka által okozott nehézségeken eddig mindig sikerült felülkerekednie, viszont az életkor egyre halad. Elérkezett az az idő, amikor a staféta botot át kellet adni. Ezt lehet úgy is mondani, hogy a megérdemelt nyugdíj korba lépett. Úgy döntött, hogy átadja a lehetőséget a család fiataljainak, s ha esetleg tanácsra van szükségük, készségesen áll rendelkezésükre.
id. Kecskeméthy Pál
Harkányért Érdemérem
1948. október 27-én született Harkányban, az általános iskolát itt végezte. Pécsen a Nagy Lajos Gimnázium és Szakközép iskola Szőlész-borász tagozatán érettségizett.
Két fia és négy unokája van, Rájuk a legbüszkébb az életében. Azt tartotta mindig a legfontosabbnak, ha az ember elvállal valami csinálja mindig a legjobb tudása szerint. A rendszer váltás után 1990-től képviselőként, 1994-től Kulturális ügyekért fellelős alpolgármesterként dolgozott Harkányért. Párhuzamosan a város máig működő vásárát szervezte és vezette, mely bevételéből nem kis mértékben hozzájárult a város fejlődéséhez is. Voltak olyan évek mikor több, mint 200 üzleti vállalkozás működött a vásárok 200 különböző érdek a beszállítókkal és alkalmazottakkal együtt kb. 300 munkahely, 300 család megélhetési segítő lehetőség. Erre az időszakokra esett a testvérvárosok kiválasztása. Bruchköbel és Crikvenica testvérvárosi szerződésének megkötése és aláírása.
Állandó munkatársa volt a havonta megjelenő Harkányi újságnak ahol helytörténeti, őstörténeti, aktuáll politikai írással jelentkezett.
Tevékenyen részt vett Harkány Városi rangra emelésének elérésében a pályázat történeti részének megírásával. Helytörténész édesapja kutatásait is felhasználva készült el Harkány Fürdő története c. helytörténeti kiadvány, melynek megjelentetésben és előkészítésében is részt vett, nemcsak mint az egyik szerkesztő, két írásával is bemutatkozott, mint szerző. Bábáskodott mostanra hagyománnyá vált Fürdő és szüreti fesztiválon születésénél a műsor összeállításában lebonyolításában közre működve.
Katalizátora is és lelkes pártolója volt annak, hogy Harkány köztéri szobrokkal, emlékművekkel gazdagodjon.
Bár sajnálja, hogy a város névadójáról a Honfoglalás kori Töhötöm fia Horkáról és Koppány hercegről, aki , Harkány déli részét ülte,uralta és nevét dűlő őrzi a mai napig, ezenkívül róluk nincs semmi más jelzés. Nincs a törökverő hős katonáról Zrínyi kedves emberéről Teremhegyi Bika Andrásról, sem aki Szigetváron halt hősi halált 1556 augusztusában. Vagy Csapai János Harkány első tanítójáról, akit a visszavonuló tatárok skalpoltak meg élve, lenyúzva haját és szakállát 1683-ban.Dani pap Harkány és Terehegy közös prédikátoráról, akit a rác a harsányi hegyen levágott 1704-ben mindnyájan falujukért haltak hősi halált. Ott van Pogány János gyűdi robotos jobbágy kinek csodálatos gyógyulásáról indul a Harkányi gyógyvíz siker története. Gróf Antal Batthyány Birtokos és Dr. Patkovics fürdő orvos is főszereplők a fürdőnk történetében. Ezt a felsorolást nem kritikaként fogalmazza meg, hanem a jövő feladataként az utókor figyelmébe ajánlva.
Azt vallja: a szülőföld múltjának ismerete teszi érthetővé és érdekesé, így kerül emberközelbe az ország történelme is. A Harkányi református eklézsia presbitere már több év tízede sokat köszönhet az egyházi iratokban leírt történeteknek. Hobbija gondolom kitalálták helytörténelem és őstörténet. Kései regősnek vallja magát, aki szeret a szőlőben is bíbelődni.
Baksai Endre
Harkányért Érdemérem
Marázán született 1946 szeptember 16-án. Gyermek éveit két fiú testvérével együtt itt töltötte és általános iskoláját is itt végezte el. Pécsi középiskolába 1960-ban került, a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett 1964-ben. Tanulmányait tovább folytatva a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karára jelentkezett, ahova felvételt is nyert. Az egyetem megkezdése előtt, mint elő felvételis 11 hónapos sorkatonai szolgálatra vonult be 1964 – ben Szabadszállásra.
A katonaság után kezdte meg egyetemi tanulmányait Budapesten 1965 –1969 között, majd Gödöllőre helyezték ki őket 1969 – 1970 – es tanévre. Okleveles mezőgazdasági gépészmérnöki diplomát szerzett. Később tanulmányait tovább folytatva okleveles gazdasági mérnöki diplomát is szerzett 1979 – ben,
Első munkahelye a Mezőgép Vállalat Pécsváradi Gyáregységében volt 1970 – 1974 között, mint termelési csoportvezető.
Ez után 10 éven keresztül, mint gépesítési osztályvezető helyettesként állt alkalmazásban a Szekszárdi Állami Gazdaságban.
Tolna megyéből Baranyába költözött családjával 1984-ben. Diósviszlón szolgálati lakásban éltek, míg a harkányi családi házuk építése folyt, felesége Diósviszlón kapott ugyanis tanári állást.
A siklósi Magyar-Bolgár Testvériség MgTsz műszaki ágazatvezető főmérnökeként dolgozott 1984 -1992 között.
A rendszerváltás után 1992-ben került Harkányba a nemrégen megalakult Önkormányzathoz, a városüzemeltetési vezetői feladatokat látta el 1992-2006 -ig, nyugdíjba vonulásáig.
Munkája mellett önkormányzati képviselőként is két cikluson keresztül 1998 és 2002 – ben nyert megválasztást, 1998 – 2002 között alpolgármesteri tisztséget is betöltött, számos testvárosi feladatot látott el.
Az Önkormányzatnál eltöltött 14 évet felelősségteljesen precízen, pontosan, ahogy mondani szokták „jó gazda módjára” végezte. Munkáját az alapos felkészültség, magával és mások munkájával szembeni magas elvárások, szervezettség, átgondoltság, racionális, gyakorlatias, de legfőképpen emberséges hozzáállás jellemezte! Széles és kiterjedt szakmai kapcsolatai voltak itt helyben, de országosan is, hogy megtalálja a mindig legolcsóbb, legjobb, azaz a leghatékonyabb megoldást a város egy-egy műszaki, üzemi vagy esztétikai problémájára (gondolok itt a parkosításra).
Hatáskörébe tartoztak a Város intézményeinek – általános iskola, óvoda, egészségház, sportcsarnok, piac, rendőrőrs, szolgálati bérlakások, művelődési ház, szociális otthon – napi működőképességének biztosítása, azok állagmegóvása, érintésvédelem, tűzvédelmi szabályok betartása, rendezvények előkészítése, lebonyolításban való közreműködés. Nem telt el úgy egy rendezvény, hogy kezdés előtt ne nézett volna át mindent személyesen, és másnap, sokszor szombat-vasárnap hajnalban ne ő lett volna az első, aki körlet-szemlére indul, hogy mihamarabb meg tudja szervezni a kollégái munkáit. Az önkormányzat tulajdonában álló géppark, autók felügyelete, koordinálása, javíttatása is az ő feladatai közé tartozott. Nem utolsó sorban a település hatalmas zöldfelületének gondozása, virágosítás, a parkok, sétányok kiszáradt beteg fáinak kivágása, és pótlása, új erdősáv telepítése, télvíz idején síkosság mentesítés.
Nagyon széles és sokrétű feladat elvégzését kellett koordinálnia nap-mint nap. Az elvégzendő kérések és problémák java részét szinte azonnal kellett megoldani.
Több esetben egyszerre érkezetek az igények a segítségkérésre, javításra. Ez nem ment mindig zökkenő és feszültség mentesen. Sok esetben konfliktushoz is vezetett, nem tett jót a munkatársi kapcsolatnak. Mindenki elvárta, hogy az ő problémája legyen megoldva elsőnek.
Tudni kell, hogy akkoriban nagyon kevés volt a szakképzett műszaki végzettségű dolgozó, ezért több esetben egymás munkáját segítették a problémák megoldásában a munkatársak.
A korlátozott munkaerő kapacitás és gépi-technikai eszközpark hiányának ellenére országos és megyei versenyekre nevezett és az alábbi eredményeket érte el szerény csapatával.
1999 év Kincses virágos Baranyáért Fődíj.
2000 év Kincses virágos Baranyáért Kategória díj.
2000 év Virágos Magyarországért részvételért.
2001 év Ezüst oklevél Részvételért
2001 év Kincses virágos Baranyáért elismerő oklevél
2002 év Kincses virágos Baranyáért Fődíj
2002 év Legszebb turisztikai környezetet megalkotó település Harkány Oklevél
2005 év Diploma környezetszépítő munkájáért Oklevél
Sokszor a nap 24 órája is kevés lett volna a feladatok és kérések megoldására. Ennek ellenére magánszorgalomból átnézte az akkori áramszolgáltató által kiszámlázott költségeket. Közel 100 milliós túlszámlázásra derített fényt, amely az ő kérvényezésére visszatérítésre is került az Önkormányzatnak. Nem sok köszönetet kapott érte az akkori vezetéstől.
1984-ben vásároltak telket a harkányi Klauzál utcában és itt építették fel azt a házat, amiben 1987. óta lakik családjával, Harkányban. Felesége Tamás Katalin általános iskolai történelem és horvát szakos tanárként dolgozott, most már ő is nyugdíjas.
Gyermekeik Tamás 1976 és Tímea 1981-ben születtek. Mindkettő okleveles közgazdasági egyetemet végzett. Unokái közül Tamás 10 éves, András 6 éves, és Zsigmond 2 hónapos.
Egyik legkedvesebb nyugdíjas kori elfoglaltsága az unokáival közösen eltöltött idő. Nagyon szereti mind hármukat, Tomikával nagy sakkcsatákat szokott vívni, Andriskával pedig hosszasan túrják-fúrják az udvart, és elemezgetik a kertben található kis állatokat, és a papa kedvenceit, a madarakat. Kedvenc idő töltése a horgászat. Nyugdíjba vonulása ellenére, még most is sok az elvégzendő feladat, ami rá vár, így ritkán kerül víz közelbe.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
