Garéi tároló: huszonnyolcezerszeresen szennyezett talaj maradt hátra

A talajban lévő szennyezések mértéke több mint 28 ezerszerese a normál szennyezettségi határértéknek – összegzi a Greenpeace annak a jegyzőkönyvnek az eredményeit, amit bírósági ítélet alapján hoztak csak nyilvánosságra az illetékesek.

A Greenpeace Magyarország a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) fordult a szennyezettség mértékének nyilvánosságra hozatala érdekében, aki igazat adott neki az adatszolgáltatás terén, de a megyei kormányhivatal megtámadta a határozatot. A folyamat legvégén jogerős bírósági döntés kötelezte a kormányhivatalt, mely szerint át kellett adni a 2015-ös vizsgálati jegyzőkönyvet a Greenpeace-nek. Mint a mérési eredményekből kiderül, a talajban az összes halogénezett aromás szénhidrogén mennyisége több mint 28.000-szerese a normál szennyezettségi határértéknek.

Garé az egyik legsúlyosabb magyarországi környezetszennyezés helyszíne. A 1980-as években a Budapesti Vegyiművek (BVM) egykori hidasi gyártelepéről szállítottak ide mérgező vegyi anyagokat. A területen 16 tonnányi veszélyes anyagot; mintegy 62.300 darab 200 literes tetraklórbenzol-származékot (TCB) tartalmazó vashordót helyeztek el. Az ott elhelyezett hulladék 60 százaléka erősen mérgező, májkárosodást okozó és rákkeltő kockázatú tetraklórbenzol – részletezi ki a környezetvédelmi világszervezet.

A lerakó eredetileg nem vegyipari hulladékoknak készült, hanem egy húsfeldolgozó vállalat és a pécsi bőrgyár hulladékának befogadására alakították ki 1977-ben, amit két évre rá megvásárolt a BVM, de nem volt alkalmas a Hidasról érkező vegyi anyagok tárolására. 1980-ban észlelték, hogy a rozsdásodó hordókból vegyszer kerül a környezetbe, ezért sokat átcsomagoltak vagy elszállítottak. A szennyeződés a talajba és a talajvízbe szivárgott, ezzel komoly vízbázist veszélyeztetve és mérgezve a 200 méterre folyó Bosta-patakot is. A BVM-et 1988-ban kötelezték a szennyeződés megszüntetésére, majd a kormány is közbelépett és fóliával takarták le a területet. 1994-ben a Dél-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kötelezte a BVM-et a veszélyes hulladékkal szennyezett talaj- és talajvíz ártalmatlanítására.

1989 nyarán a hulladéklerakótól mintegy 1 kilométerre lévő Bostán állatok hullottak el, tetemeik vizsgálatakor a bélrendszerük és a faggyújuk is TCB-t tartalmazott – számol be a szervezet, hozzátéve, az 1988-ban készült légi felvételeken a veszélyeshulladék-tárolótól délre fekvő erdő is jól láthatóan pusztulóban volt. A hordókat a kétezres évek elején elszállították, de a helyszínen ott maradt a klórozott benzollal szennyezett 3000 tonnányi talaj.

A BVM felszámolását 2007 októberében kezdeményezte a Fővárosi Bíróság, ugyanebben az évben abbahagyták a szennyezett talajvíz szivattyúzását, mert a BVM-nek tízmilliós tartozása volt a tisztítást végző Pécsváradi Vízmű felé. 2007-ben a garéi telephely őrzése is megszűnt, 2008-ban pedig a BVM befejezte működését. A telephelyet tolvajok lopták szét, a 3000 tonna talaj cseréje azóta sem történt meg. Ehelyett egy szakértő azt javasolta, a szennyezést több centiméteres műanyag fóliába csomagolják, majd tömörítve vákuummal légmentesítve tárolják.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.