Egészségügyi világnapok 2.

Globalizációs világunkban az információáramlás olyan mértékben fejlődött, mára egy régen bejárhatatlan bolygó egy apró faluvá zsugorodott, melyben a hírek szinte azonnal eljutnak a lakókhoz. Ezen lehetőséget használták ki az egészségügyi világnapok.

 

Hepatitis világnap: július

 

Július 2004-től rendezik meg szerte a világon a hepatitis világnapját. A világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a vírusok okozta krónikus májgyulladásra, a betegség kialakulásának okaira és a korai felismerés jelentőségére. A krónikus hepatitis B vagy C fertőzés ma már mintegy félmilliárd embert érint a világon. A hepatitis vírusfertőzés tüneteit általában nehéz felismerni. Enyhe sárgaság, fáradékonyság, gyengeség, bőrviszketés, esetleg a máj megnagyobbodása utalhat májbetegségre. A WHO sokáig alvó oroszlánnak hívta a betegséget, mivel a hepatitis C-vírusfertőzés okozta krónikus májgyulladásban szenvedők többsége nem is sejti, hogy hordozza a vírust. A világon jelenleg 200 millióra tehető a krónikus hepatitis C vírus által fertőzöttek száma. A betegség sokszor tünetmentes, kezelés nélkül lassan, évtizedek alatt súlyosbodik. Mivel a vírus a véráramba kerülve okozhat fertőzést, jelentős kockázati tényező az intravénás droghasználat, a tetoválás, a piercing, és azok a vérátömlesztések, amelyek 1992 előtt történtek. Mivel a betegséget már egy rutin laboratóriumi vizsgálat is kimutathatja, bármely ismeretlen eredetű tünet észlelésekor érdemes a háziorvoshoz fordulni. Magyarországon vezető halálozási okok között említik a krónikus májbetegséget, évente ugyanis 6–8000 ember hal meg májzsugorban, amely döntően a hepatitis fertőzések, valamint az alkoholos májkárosodás következménye.

 

Gyermekeink egészségének hónapja: augusztus

 

Noha számos hazai és nemzetközi kutatás már bizonyította, hogy a szoptatás jelentősen hozzájárul a baba és az édesanya egészségének fenntartásához és immunrendszerük erősítéséhez, még mindig számos ponton jelentős hiányt szenved a szoptatás támogatása. Az anyatejes szoptatás népszerűsítésében és időtartamának kitolásában a szakemberek szerint nagy előrelépést jelenthet az önkéntes szoptatási segítők szerepének meghonosítása, kiterjesztése és erősítése, illetve a szoptatást segítő anyacsoportok létrejöttének támogatása. Nem véletlen, hogy e két fő célt tűzte zászlajára a Szoptatás Világhete. A szoptatott csecsemők ritkábban és rövidebb ideig betegek, a szoptatás segíti elő legjobban a baba optimális fejlődését, növeli a csecsemő IQ-ját, csökkenti az elhízás, a magas vérnyomás, az allergiás betegségek kialakulásának kockázatát, illetve véd a krónikus betegségekkel szemben – csak néhány érv az anyatejes szoptatás mellett. Ennek ismeretében is még mindig nagyon sok az olyan anyuka, aki a gyermek pár hetes korában feladja a szoptatást vagy pótlást ad babájának még akkor is, ha bababarát kórházban szült. Nyugat-Európa számos országában a nők jelentős része el sem kezd szoptatni, viszont a magyar anyák kb. 95% -a azzal a szándékkal készül a szülésre, anyaságra, hogy szoptatni fogja a kisbabáját.

 

Alzheimer kór világnapja: szeptember

 

A világnap megrendezését – az Egészségügyi Világszervezet támogatásával – a Nemzetközi Alzheimer Társaság kezdeményezte elsőként 1994-ben. A kórkép klinikai és patológiai jellemzőit elsőként 1906-ban Alois Alzheimer ismertette. A leírójáról elnevezett betegség a demenciák, azaz elbutulással járó tünetegyüttesek leggyakoribb (50-70%) oka. Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer jellegzetes klinikai és patológiai elváltozásaival, idegsejt-pusztulással járó betegsége. Az agyban olyan fehérje lerakódások keletkeznek, amelyek – a feltételezések szerint – felfalják az agysejteket. A következmény: először a személyiség, majd a test is elpusztul. Általában 40 éves kor felett jelentkezik, pszichés és viselkedési tünetekkel járó, fokozatosan súlyosbodó mentális hanyatlás. Súlyosan érinti nemcsak az ebben szenvedő beteg életvitelét, de családját, barátait is, akiknek fontos szerep jut a beteg mindennapi ápolásában, gondozásában.

 

Emlőrák világnap: október

 

A világnap célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét a betegség korai felismerésének fontosságára, valamint arra, hogy ennek érdekében mit kell megtenni önmagunk egészségéért. Az emlőrák a nőknél a leggyakrabban előforduló rosszindulatú daganatos megbetegedés, amely időben történő felismerés nélkül korai halálozáshoz vezethet. Magyarországon közel 7500 új esetet diagnosztizálnak évente, a daganatos elváltozás pedig több mint 2000 halálesetért felel minden évben. Vannak olyan megelőzési tanácsok, amelyeket betartva akadályozhatjuk a káros sejtek térhódítását. Ilyen a visszafogott alkoholfogyasztás, a testsúlykontroll, zsír és kalóriaszegény-, zöldségekben, gyümölcsökben, vitaminokban gazdag étrend. Ezeket azért fontos megemlíteni, mert bizonyított tény, hogy az egészséges életmódot folytató nők még akkor is védettebbek a daganatok kialakulásával szemben, ha családjukban már korábban felütötte fejét a betegség. Szakmai ajánlások szerint a korai felismerésben nagyon fontos a rendszeresség: az önvizsgálat, az orvosi fizikális vizsgálat és 40 éves kor fölött a mammográfia, még akkor is, ha semmilyen panaszunk nincs.

 

Koraszülöttek világnapja: november

 

Magyarországon a terhesség 37. hete előtt világra jött koraszülöttek aránya jelentősen meghaladja az uniós átlagot, éves viszonylatban közel tízezer családot érint a probléma. Kiemelten fontos, hogy az édesanyák sokat legyenek együtt a koraszülött gyermekükkel ebben a nehéz időszakban. Ennek érdekében az osztályokon mama- és baba–mama-szobákat alakítanak ki. Ezek nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az édesanya együtt legyen újszülöttjével, hanem gyakori és igény szerinti szoptatást is. Az Európai Alapítvány az Újszülöttekért (EFCNI) szervezete és Európát átszövő hálózata azért dolgozik, hogy az újszülött és koraszülött babákat, valamint családjukat megillető humánus ellátás és evidenciákon alapuló orvoslás Európa szerte egységes legyen. A szakértő gárda a szülőkkel közösen tesz azért, hogy a gyermekek hosszútávon az elérhető maximális egészségnek örvendjenek, legyenek akár koraszülöttek, akár extrém koraszülöttek, akár maradandó károsodással született babák.

 

Fogyatékos emberek világnapja: december

 

„A társadalom egyik legfontosabb adóssága a fogyatékos emberek felé az, hogy a jogosnál kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem biztosítja számukra a lehetőséget ahhoz, hogy a saját életükre vonatkozó döntésekben részt vegyenek.” 1992-ben az ENSZ december 3-át a Fogyatékos Emberek Nemzetközi Napjává nyilvánította, hogy ezzel is felhívja a figyelmet a sérült emberekre, a fogyatékosok mindennapi gondjaira, ösztönözve az egészségeseket arra, hogy beteg embertársaikat egyenrangú félként kezeljék. Fontos, hogy ez a szemlélet ne csak abban nyilvánuljon meg, hogy eljutunk az akadálymentes környezet kialakításának gondolatához, hanem testet kell, hogy öltsön a mindennapi viselkedésben, az odafigyelésben. Az emberi méltóság az alapja annak a tiszteletnek, melyet a sérült emberek iránt az egészségeseknek érezniük kell, ám fontos, hogy a betegekhez való megfelelő hozzáállás tudatos legyen, s a tolerancia, valamint a szolidaritás érzése tevőlegessé váljon a hétköznapokban a segítségnyújtás megvalósulásával. Mindez lehetséges, de ehhez mindenkinek személyesen kell jobban oda figyelnie sérült társaira az utcán, az étteremben, az iskolában, vagy a közhivatalokban -ez lehet az első lépés az integráció tényleges megvalósulása felé.