Az elemzők szerint az év hátralévő részében lassul az infláció

Gazdaság - szerző: GR

A szeptemberi 6,6 százalékos mértékkel a 12 havi infláció elérte csúcspontját, az év hátralévő részében lassul a fogyasztói árak emelkedése – közölték az MTI által kérdezett elemzők, akiknek a kamatvárakozásai nem esnek egybe: úgy vélték az MNB tarthatja a 6,5 százalékos alapkamatot, de csökkentheti is.

A fogyasztói árak szeptemberben 0,4 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 6,6 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet  - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idén az első kilenc hónapban átlagosan 5,8 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában. Az infláció 2008 augusztusa óta (6,5 százalék) nem volt ilyen magas, a mostaninál magasabb 2008 júliusában (6,7 százalék) volt.

Ahogy az elemzők látják

Suppan Gergely, a TakarékBank vezető elemzőjének értékelése szerint a várakozásoknál lényegesen nagyobb mértékben ugrott meg az infláció az előző havi 6 százalékról. A meglepetést elsősorban az élelmiszerárak vártnál nagyobb gyorsulása okozta, míg a várakozásoknál nagyobb mértékben nőtt a dohányáruk és az üzemanyagok ára is. Eközben – a forint erősödését és a változatlanul igen gyenge belső keresletet tükrözve – a vártnál jobban csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.

Az élelmiszerárak továbbra is igen jelentős felfelé mutató kockázatokat jelentenek, amit a mezőgazdasági termelői árak 18 százalékos növekedése mutat. Ezzel szemben az üzemanyagárak jelentősen estek októberben, miközben novemberben kiesik a bázisból a gázolaj jövedéki adójának tavalyi emelése.

Távlati kilátások és az alapkamat csökkentés várható hatásai

A TakarékBank számítása szerint az infláció az év hátralevő részében visszaesik 6 százalék közelébe. Januárban és februárban kiesik az idei áfa emelés hatása, így az infláció a jövő év elején 4,5-5 százalék közé mérséklődhet. Ebben az évben 5,9 százalék, jövőre 4,2 százalék lehet az átlagos infláció, ugyanakkor Suppan Gergely figyelmeztetett arra, hogy az inflációs várakozások beragadása kockázatot jelent.

    Az elemző jelezte: mivel az inflációt külső ársokkok okozzák, amit a monetáris politika érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig középtávon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy amint az ársokkok hatása belép a bázisadatokba, az inflációs cél elérhetővé válik. Erre azonban 2014 első fele előtt nem lehet számítani. Ezért, ha a monetáris tanács úgy ítéli meg, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel az ország kockázati megítélése jelentősen javult az elmúlt hetekben. A váratlanul magas szeptemberi infláció miatt azonban kérdéses, hogy októberben folytatódik-e a kamatcsökkentés, vagy egy hónap szünet után novemberben kerül sor a következő kamatcsökkentésre – tette hozzá Suppan Gergely.

Ebben a kérdésben némileg eltérő véleményt fogalmazott meg Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki úgy véli, amennyiben a jelenlegi, kedvező kockázati környezet fennmarad, a rekord magas infláció várhatóan nem bizonytalanítja el a monetáris tanács kamatcsökkentésre szavazó tagjait, így folytatódhat a jegybanki lazítás. Az alapkamat további csökkentése esetén sem várható azonban további jelentős hozamcsökkenés a magyar eszközök tekintetében, mivel a piac láthatóan már beárazta a lazítást – tette hozzá a befektetési szakember.

Az inflációs folyamatok megítélésében a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója egyetért Suppan Gergellyel, mert úgy látja, hogy a fogyasztói árak négy éve nem látott növekedése nagy valószínűséggel elérte csúcspontját, és az év hátralevő részében már csökken az infláció. Szerinte olyan egyedi hatásoknak, mint az olaj világpiaci árának emelkedése, vagy az élelmiszerek drágulása, sem lehet már olyan számottevő hatása, amely továbbra is fenntartaná a gyorsuló inflációs pályát. Mivel a jövő év januárjától a 2012 elején életbe lépett adóemelések hatása is kiesik, így a legfrissebb MNB inflációs jelentés szerint akár 5 százalék alá kerülhet a fogyasztói árak drágulását jelző mutató – mondta Horváth István. 

A Magyar Nemzeti Bank szeptemberben közzétett inflációs jelentésében 2012-re 5,8 százalékos, jövőre 5,0 százalékos átlagos inflációt prognosztizált.

Infláció ellenzéki szemszögből

Az MSZP szerint nagyrészt a kormány gazdaságpolitikája okolható a szeptemberben 6,6 százalékos inflációért, ami a legnagyobb mértékű pénzromlás az Európai Unióban. Burány Sándor szocialista országgyűlési képviselő szerint az áfa 27 százalékra emelése, a különadók kivetése és a mezőgazdasági termelők aszálykár miatti kompenzációjának elmaradása, illetve az ebből következő élelmiszerár-emelkedés döntően hozzájárult az infláció növekedéséhez.

Az MSZP-s képviselő pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta: az Orbán-kormány hibás gazdaságpolitikája ahhoz a szokatlan és nehezen orvosolható helyzethez vezetett, hogy egyszerre magas az infláció és csökken a gazdaság teljesítménye. Véleménye szerint ugyanakkor az alapvető élelmiszerek áfájának csökkentése és az aszálykár-kompenzáció kifizetése segítene mérsékelni a pénzromlást.

Burány Sándor hazugságnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a Kossuth Rádióban péntek reggel elhangzott állítását, hogy a 400 milliárd forintos egyenlegjavító program intézkedéseinek a felére sem lenne szükség, ha az Európai Unió nem kényszerítené rá ezekre Magyarországot. Az MSZP-s politikus azt mondta: a megszorításokra azért van szükség, mert a kormány rosszul tervezte meg a jövő évi költségvetést, amelyben így több száz milliárd forintos lyuk keletkezett. Azzal kapcsolatban, hogy a kormányfő az alsóközéposztályt segítő akcióterveket ígért a következő évre, Burány Sándor kijelentette: az átlagosnál kevesebbet keresők épp a kormány adópolitikája miatt kerültek még nehezebb helyzetbe. Megismételte azt is, hogy az MSZP két héten belül megjelenő gazdaságpolitikai programja az igazságosabb közteherviselés érdekében háromkulcsos adórendszerre tesz javaslatot.

 

Az LMP szerint az Orbán-kormány rossz gazdaságpolitikájának következménye miatt nőtt egy év alatt 6,6 százalékkal az infláció. Az ellenzéki párt úgy számol, hogy a pénzromlás a “legújabb, Matolcsy-féle megszorítások” miatt várhatóan tovább fog gyorsulni.

Vágó Gábor az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményében erre reagálva azt írta: az árak emelkedése a kormány elhibázott gazdaságpolitikájának következménye. “Orbán Viktor és Matolcsy György a magas jövedelműek plusz pénzhez juttatása és a haverok zsebeinek kitömése miatt hiányzó összeget újabb és újabb adóemelésekkel teremti elő” – tette hozzá a képviselő, aki rámutatott: az adóemelések inflációs hatását mutatja, hogy a KSH szerint változatlan adótartalom mellett csak 4,1 százalék lenne az áremelkedés mértéke.

A politikus úgy fogalmazott: az átlag alatt keresők reáljövedelme olyan mértékben csökken, mint “amilyet utoljára a Bokros-csomag idején láttunk”. Ha a kormány bevezeti a segélyplafont és tovább folytatja a szegényebbeket terhelő megszorításokat, akkor a legrászorultabbak teljesen kilátástalan helyzetbe kerülnek – írta.

(MTI)