Leírnának ötszázmilliárdnyi adósságot

Fotó: MTI

Jelentős, mintegy 500 milliárd forintos adósságrendező-csomagot jelenthet ma be Orbán Viktor. Ezzel az állam átvállalná az önkormányzatok teljes, 1200 milliárdos adósságállományának csaknem felét. A lépést nagyrészt a kormány át nem gondolt, a helyhatóságokat jogilag és pénzügyileg ellehetetlenítő államosító intézkedései kényszerítik ki.

A konszolidáció nélkül még az idén 600 település számlájára kerülne inkasszó, és januárban kétharmaduk csődöt jelentene.

Mintegy 500 milliárd forintos adósságkonszolidációs csomag lépéseit jelentheti ma be Orbán Viktor az Önkormányzatok az adósság csapdájában című rendezvényen, némiképp ezzel okafogyottá is téve a szakmai konferenciát. A Matolcsy György két – egyensúly-javítónak nevezett – megszorító csomagjának pénzügyi hatásával felérő összegű intézkedés nagyságrendjét jól szemlélteti, hogy ezzel az állam átvállalná az önkormányzatok teljes, 1200 milliárdos adósságállományának csaknem felét.

Információink szerint első körben, még az idén 100 milliárd forint értékben az állam átvállalja minden önkormányzat folyószámla-hitelét, továbbá ugyanekkora összegben több száz település további adósságának egy részét. Az intézkedés második lépcsője középtávon körülbelül 300 milliárd forint értékben sokkal szélesebb kört érintene: még pontosan meg nem határozott szempontok alapján vállalná át az állam a fennmaradó mintegy 1000 milliárd forintnyi hosszú futamidejű kölcsönök legalább 30 százalékát.

Mindez a 3200 önkormányzat közül mintegy 2700, valamilyen hitellel rendelkező település helyzetén javítana, méghozzá anélkül, hogy nőne Magyarország államadóssága, hiszen annak ma is része az önkormányzatok tartozása. Annyi történne, hogy a helyhatóságoknál az utóbbi években-évtizedekben felhalmozott hitelek átvett részét a jövőben nem az önkormányzat, hanem az állam fizetné vissza. Ehhez – akár a teljes összeg erejéig – államkötvényt bocsátana ki az Államadósság Kezelő Központ. Így vélhetően olcsóbban – akár 2 százalékponttal is alacsonyabb kamat mellett – finanszírozható az átvett adósság, mintha az önkormányzatok továbbra is az ágazat finanszírozásával foglalkozó hat kereskedelmi banknak fizetnék a törlesztőrészleteket és a tőkét.

A nagyvonalúnak tűnő lépést árnyalja, hogy a kormány távolról sem önszántából menti meg a helyhatóságokat, hiszen az adósságrendezést éppen a Fidesz-kormány át nem gondolt, a helyhatóságokat jogilag és pénzügyileg is ellehetetlenítő, hamarosan újabb államosításban megnyilvánuló „reformintézkedései” kényszerítik ki. Ismert, januártól „állami felelősségbe és finanszírozási körbe” kerül a pedagógusok fizetése, egyes intézmények fenntartása, továbbá több államigazgatási feladat költsége. Az ezek ellátásához kapcsolódó hiteleket már nem veszi át az állam, továbbra is a helyhatóságoknak kell törleszteni, sok esetben jóval kevesebb bevételből. Az államosítással együtt járó forrás-átcsoportosítással ugyanis az állam gyakran több pénzt von el, mint amennyit eddig a feladatellátásra adott. Vagyis számos önkormányzat az államosítás „nettó befizetőjeként” képtelen lesz törleszteni.

Az igazán komoly problémát az okozza, hogy jövő január 1-én a kormány által beterjesztett és a fideszes parlamenti többség által elfogadott új szabályozás szerint már nem lehet a helyhatóságoknak egy éven belüli, rövid lejáratú hitele. Ezt nevük elhallgatását kérő polgármesterek lapunknak csak úgy kommentálták, hogy „aki ezt kitalálta, az nem látott még önkormányzatot”. Ráadásul információink szerint a 600 önkormányzat számlavezető bankjaként működő OTP Nyrt. arról tájékoztatta a helyhatóságokat, hogy december közepén inkasszót tesz számlájukra. Mindezek összességében azt eredményeznék, hogy a konszolidáció nélkül jövő januárban mintegy 400 önkormányzat csődöt kellene jelentsen.

Az adósságkonszolidáció szükséges és elkerülhetetlen – mondta lapunknak a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő – aki Tab város kormánypárti polgármestere – szerint a folyószámla-hitelek átvállalása és a másik 100 milliárdos rövid távú adósságkonszolidációhoz képest nehezebb lesz végrehajtani a hosszú távú adósságállomány részleges átvételét, mert ennek még nem ismertek a részletszabályai. Úgy vélte, valamiféle rangsort állítanak majd fel az önkormányzatok között, eltérő arányban megszabadítva őket összességében a maradék tartozásuk mintegy harmadától. Az elnök hangsúlyozta, ez utóbbi lépést viszont ő egy szigorúan megkövetelt reorganizációs program vállalásához kötné, hogy biztosított legyen: a fennmaradó kölcsönt a település apránként vissza tudja fizetni.

Hozzátette, ez utóbbi rendszer segítésére, „biztonsági tartalékként” a Belügyminisztérium létrehozhatna egy 30 milliárdos alapot is, hogy az esetleges ingadozásokat, pillanatnyi fizetésképtelenségeket kezelni lehessen. Ez a jövőre nézve is biztosíték lehet, hiszen hatalmasak a települések közti különbségek és a felelősségi szintek is. Ezeket érzékeltetve Schmidt elmondta, van olyan fővárosi kerületi polgármester, aki egymaga 100 millió forintról dönthet, ami 15 Somogy megyei település éves költségvetése.

A Fidesz rádöbbent arra, hogy ha elveszik az önkormányzat bevételeit, és vagyonát, akkor képtelenek lesznek fizetni az adósságukat – érzékeltette a kényszerű konszolidáció indokait Szeged szocialista polgármestere. Botka László lapunknak azt mondta, kicsit tart attól, hogy ez az adósságrendezés is olyan „felemásra” sikerül majd, mint a megyei önkormányzatok konszolidációja. A januárban életbe lépő feladat- és forrásátcsoportosítás egyenlőtlenségeire utalva megjegyezte: a pedagógusok bére, illetve az átadandó hivatali feladatok éves költsége eddig 7,5 milliárd forint volt, az állam mégis 10 milliárdot von el Szegedtől, talán azért is, mert az átvett feladatokra a járási hivatalokban 30-40 százalékkal nagyobb dolgozói létszámmal készülnek, mint ahány embert eddig e területeken foglalkoztattak.

Nagykőrös elválna Pest megyétől

November elején testületi ülésén dönthet a kormánypárti irányítású Nagykőrös képviselőtestülete, hogy fideszes javaslatra helyi népszavazást írjanak ki a település elválásáról Pest megyétől. Körtvélyesi Attila alpolgármester a csütörtöki ülésen ismertette a javaslatot, amelynek napirendre vételéhez a testületi tagok egynegyedének támogatása szükséges, ami bizonyosan meglesz, hiszen a kormánypárti többség adott.

Támogató döntés esetén április első vasárnapján tarthatják meg a referendumot a 25 ezres városban, ahol a „régióváltás” kérdése gyakorlatilag a rendszerváltás óta téma. László Ferenc MSZP-s képviselő lapunknak elmondta: legutóbb 2008-ban akartak a helyiek népszavazást az elszakadástól, ám akkor éppen a Fidesz volt az, amelyik lesöpörte a javaslatot. Hozzátette: a polgármester a 2010-es kampányában azt hangoztatta, milyen sok fejlesztésre, beruházásra nyílt lehetőség az elmúlt években, most pedig ezzel ellentétesen a Fidesz azzal kampányol a Közép-magyarországi régióból való kiválás és a Dél-alföldi régióba való beolvadás mellett, hogy kevés a pénzügyi mozgástér, és a munkalehetőség is.

A Fidesz pálfordulását kritizáló László lapunknak azt is mondta, az elválás mellett felsorakoztatott vélt vagy valós érvek ráadásul vitathatóak. Ennek ellenére a lakosság körében van támogatottsága a javaslatnak, melyet a szocialista politikus „népszerű, tartalom nélküli lufinak” nevezett, melyet időnként feleregetnek, most éppen a Fidesz, mert pillanatnyi érdeke úgy kívánja. Ráadásul a kormánypárton belül sem egységes az ötlet fogadtatása. Olyannyira, hogy a Pest megyei közgyűlés tegnapi ülésén a fideszes Szűcs Lajos elnök is kifejtette, hogy nem támogatja Nagykőrös elválását. Úgy tudjuk, erről hamarosan nyilatkozatot is elfogadhat a megyei közgyűlés.

Újabb alaptörvény-módosítás jön?

Ismét módosítani kényszerül a Fidesz a kőbe vésettnek tervezett alaptörvényt, ha komolyan gondolja, hogy 2014-ben egy napra tenné az önkormányzati és az európai parlamenti (EP) választásokat. Lapunk számolt be róla, hogy kormánypárti polgármesterek körében az a hír járja: az alacsonyabb részvételi arányok érdekében nem októberben, hanem a nyári hónapokban, a szabadságolások idején tartanák meg az önkormányzati választást, így sokan távol maradnának a voksolástól, biztosítva ezzel a Fidesz-KDNP pozícióit. Tóth Zoltán választási szakértő szerint egy alaptörvény-módosítást alighanem megér a Fidesznek, hogy egy újabb eszközzel igyekezzen befolyásolni a voksolás eredményét.

Hozzátette: az ötletnek van alapja, ugyanis az elmúlt 20 év tapasztalatai azt mutatják, hogy a nyári és a téli időszak kifejezetten részvétel-csökkentő hatású. Emlékeztetett a köztársasági elnök közvetlen választása érdekében 1990 nyarán tartott népszavazásra, amely az alacsony – mindössze 11 százalékos – részvétel miatt érvénytelen volt. A szakértő szerint azt is évtizedes adatsorok támasztják alá, hogy a magas választási részvétel az MSZP-nek, míg az alacsony a jobboldalnak kedvez.

Az 1989-2011 közötti alkotmány alapján az önkormányzati választásokat még négyévenként októberben rendezték, az új alaptörvény azonban már évközi időpontról nem rendelkezik, a mandátum időtartamát pedig egy évvel meghosszabbítja, ötéves önkormányzati ciklusokra. Tavaly decemberben az alaptörvény részévé is tett átmeneti rendelkezésekbe beleírták: „a helyi önkormányzati képviselőknek és polgármestereknek az Alaptörvény hatálybalépését követő első általános választására 2014 októberében”, utána viszont minden önkormányzati voksolásra az EP-választással egy napon kerül sor. Márpedig az EP-választásokat minden alkalommal június eleji, csütörtöktől vasárnapig tartó négynapos időtartamon belül kötelesek kitűzni az uniós tagállamok. Vagyis a két voksolás a mai szabályok szerint csak 2019-től lenne egy napon, ötévente.

A választások illetve népszavazások időpontjának meghatározására egyébként a legkülönbözőbb nemzetközi példák sorolhatók: az Egyesült Államokban például napra pontosan rögzített a választások időpontja, és ha van kilátásban népszavazás, azt is akkor tartják. Ezzel szemben Nagy-Brittaniában a miniszterelnöknek szinte szabad keze van, mert bármikor, 15 napra kitűzhet időpontot.

A konszolidáció várható elemei

Intézkedés – Értéke (milliárd forint) Az állam kifizet minden önkormányzati folyószámlahitelt – 100 Átvállalja az állam az adósságállományok egy éven belüli részét – 100 A fennmaradó hosszú távú tartozás egy részét is szanálja az állam – 300

Szám-tan – A 23 megyei jogú város összes tartozása 356 milliárd forint – A főváros és a kerületi önkormányzatok adóssága 350 milliárd – Háromszáz város osztozik 400 milliárdnyi kölcsönön – További 2350 település összes tartozása mintegy 100 milliárd – Az összes önkormányzati bevél 80 százalékát 300 település „állítja elő” – Ha nincs adósságátvállalás, januárban 400 önkormányzat jelent csődöt – A 3200 magyarországi település 85 százalékának van valamilyen hitele

(Lengyel Tibor, Népszava)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.