Itt van minden, amit a maszkokról és az FFP-ről tudni kell!

Nagy szerepet kap napjainkban a szájmaszk, mely például egy-egy tüsszentés vagy köhögés alkalmával levegőbe juttatott cseppeket hivatott felfogni illetve kisebb valószínűséggel megakadályozni azt, hogy beszippantsunk ilyeneket.

Van azonban valami, amit ezzel kapcsolatban fontos lenne tudni.

Míg a száj elé tekert sál vagy kendő általában nagyjából annyit ér, hogy viselője lovat nem szippant be, a szájmaszkok esetenként igen komoly előírásnak kell, hogy megfeleljenek. A védelem szintjének mértéke is van, amit a maszkon feltüntetett FFP számmal jelölnek.

Az EN-149 szabványnak megfelelő FFP (Filtering Facepiece Particles) értékkel a szűrőket – maszkokat – három hatékonysági osztályba sorolják. Miközben fontos, hogy mekkora részecskéket enged át, a szabványnál figyelembe veszik az így megfelelően szűrt levegő áramlásának sebességét és az élek körüli szivárgás mértékét is, míg közös elvárás, hogy az orrot, szájat és az állat is takarják. A védelem szintjét sokszor a rögzítőszalagok, pántok színével is megkülönböztetik.

A legszerényebb védelmet nyújtó az FFP1-es. Ezt elsősorban pormaszkként alkalmazzák például háztáji tevékenységhez, barkácsoláshoz. Jellemzően sárga szalaggal látják el. Az aeroszolok legalább 80 százalékát szűrik ki, a szivárgás mértéke legfeljebb 22 százalék.

Az FFP2 már komolyabb szűrést jelent, megakadályozza a porított vegyszerek beszippantását, így gyógyszer- és vegyipari gyárak, építőanyag gyártás, üveges munkák során is eredményesen alkalmazzák. Ez már némi védelmet nyújt az olyan vírusok ellen is, mint a cseppfertőzéssel levegőben terjedő influenza vagy a koronavírus. Általában fehér vagy kék rögzítőszalagot használnak jelölésükre. Az aeroszolok koncentrációjának legalább 94 százaléka ellen véd, a szivárgás mértéke maximum 8 százalék.

Komoly védelmet jelent a piros elasztikus szalagokkal szállított FFP3, amit már azbeszt és kerámia részecskék ellen is bevetnek. Fontos azonban megjegyezni, hogy a maszkok csupán a levegőben terjedő por- és csepprészecskék ellen védenek, nem a gázok megszűrésére szolgálnak, így komoly meglepetésben lehet része annak, aki gázmaszkként tekintve vár el vegyi védelmet tőlük. Aeroszolok ellen minimum 99, míg a P3 kiterjesztéssel jelöltek esetében 99,95 százalékos védettséget jelent, a megengedett szivárgás pedig 2 százalékra korlátozódik.

Nem egy maszkon látható kilégzőszelep is. Ez egy kényelmi felszerelés, ugyanis a kilégzett levegő páratartalma jellemzően lecsapódik a maszkon, rontva annak komfortérzetét, és ami fontosabb, az áteresztőképességét. Ez a szelep viszont kockázatot is jelent, ugyanis minőségtől függően a könnyen előforduló hibás működés növeli a belégzett részecskék kockázatát. Ilyen szelepet az FFP3 esetében mindenképp kell használni, mivel ez a szűrő alapvetően túl sűrű és vastag a megfelelő kilégzés biztosításához.

Az FFP minősítéssel rendelkező maszkokon minden esetben fel kell tüntetni a gyártót, a maszk típusát és a CE tanúsítást. Ezt követi az EN 149:200x + FFP jelölés az NR vagy R opciós kiterjesztéssel. Ez utóbbi a 2009 utáni típusokra jellemző, és az R betűje jelöli azt, hogy újrahasználható, az NR pedig arra utal, hogy egy munkanapig használatos. Néha megjelenik egy D jelölés is, ami annyit takar, hogy a maszk sikerrel vette a dolomit portesztet. A szűrő V, S vagy L jelölést kaphat, ez azonban csak annyit árul el, hogy szilárd, folyékony vagy por szűrésére való.

A legkomolyabb maszk sem ér semmit, ha nem megfelelően használják vagy elhasználódva viselik, esetleg épp a viselés következményeként nő a fertőzés kockázata. Le- és felvételekor nem szabad kézzel érinteni a belső felét, a száj és az orr környékét, illetve viseléskor alányúlva vagy nedves kézzel megfogdosva igazgatni. Levételét követően fontos a kezeket fertőtleníteni, lehetőség szerint az elhasználódott szűrőket cserélni.

Ki kell emelni, hogy az FFP minősítéssel nem rendelkező orvosi szájmaszk hivatása szerint nem a viselőjét védi, hanem épp a különböző, esetenként kórokozókat hordozó cseppek levegőbe juttatását akadályozza meg.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.