Nem csillapodik az Instagram körüli botrány

Pert kapott a nyakába a facebook által felvásárolt napjaink legnépszerűbb fényképmegosztó szoftvere, az Instagram röviddel azután, hogy frissítette a felhasználási feltételeit. A felhasználókat dühíti, hogy ugyan bárki törölheti a későbbiekben is a profilját a rendszerből, de a már fent lévő képek felhasználási jogát megtartaná a szolgáltató.

Egy kaliforniai felhasználó csoportos pert indított az Instagram tulajdonosa, vagyis a Facebook ellen egy San Diegoban működő ügyvédi irodán, a Finkelstein & Krinsken keresztül. A Facebook tulajdonába került fotómegosztó szolgáltatás így a széleskörű felhasználói tiltakozás után jogi környezetben is védekezni kényszerül annak ellenére, hogy a kliens interfészén keresztül arról biztosította a felhasználókat, hogy senki nem akarja ellopni a képeiket. Úgy tűnik nem mindenki hiszi ezt el és a pontos körülményeket bíróság előtt, szakértők górcsöve alatt is tárgyalni kell.

A Facebook egyelőre nem veszi komolyan az ügyet: „úgy hisszük, hogy a beadvány nem érdemleges, gyorsan túl leszünk rajta”. A történetnek itt azonban biztosan nem lesz még vége, hiszen előbb-utóbb a jogilag már megtámogatott szabályozást valóban követnie kell a monetizálhatóságot biztosító kereskedelmi vagy hirdetési megoldásoknak is. Egyelőre csak találgatások vannak azzal kapcsolatban, hogy ezek a megoldások pontosan mik lesznek, de a Facebookon már működő hirdetési módszertan sokat elárulhat.

Kinek fizetnek a végén?

Ahogyan múlt héten a botrány kirobbanása után a HWSW is megírta, a legnagyobb félelem a felhasználói oldalon, hogy a Facebook jogot formál a fényképek üzleti felhasználására is. Ugyan a szabályzat kiköti, hogy a Facebook nem tulajdonolja a képeket, de lehetőséget hagy arra, hogy a előre nem meghatározott formában hirdetési vagy promóciós célokra felhasználhatóak legyenek. Mégpedig úgy, hogy a felhasználónak ezután semmilyen anyagi követelese nem lehet.

Egyszerűen a Facebookon már most is működő szponzorált bejegyzés modellel lehetne példázni ezt a felvetést. Ugyanígy elképzelhető lenne, hogy a barátaink által követett márkák és üzletek betüremkedhetnek a mi hírfolyamunkba némi befizetés ellenében. Már most nagyon sok vállalat tart fent márkaépítési vagy ügyfélkapcsolati céllal képfeedet is az Instagramon. Ugyan az új feltételek bejelentésekor a National Geographic az elsők között volt, ami tüntetőleg leállította az új képek feltöltését, de valójában éppen az ilyen cégek tudnak a legnagyobbat profitálni.

A szabályzat nyers szövegébe ugyan beleképzelhető volt az is, hogy a Facebook bármilyen egyéb célra, tehát akár “stock” fotó katalógusként is kezelheti a képadatbázist, de ennek a valószínűsége kicsi. A webes szolgáltatások közönsége érzékeny és nem túl hűséges, könnyen elpártolna a keménymag, ami lassú vagy akár gyors elnéptelenedéshez vezethet. A botrány után szinte azonnal bejelentkeztek a versenytársak is, akik azt hiszik, egy ilyen történet farvizén szörfölve elszívhatják a mostanra 100 milliósnál is nagyobbra hízó Instagram felhasználói bázisának egy részét.

A Twitter mellett már a Google a Snapseed révén szintén beszállt a képtárolás, megosztás, effektezés területére, illetve tucatnyi kisebb szoftver is van a piacon, amik ugyan funkcionalitásban akár többet is ígérnek, de összességében elmaradnak az Instagram egyszerűségétől és hatékonyságától, nem beszélve a felhasználói bázis méretéről.

Visszavonulás

Kevin Systrom, az Instagram alapítója legutóbbi, a kliensben is közzétett üzenetében hangsúlyozta, hogy nem tervezik eladni a felhasználók fotóit, s ennek biztosítására a cég törölte is a leginkább problémásnak talált kifejezéseket a szövegből, például a kompenzáció nélküli újrahasznosítás lehetőségét. A hirdetések elhelyezésére vonatkozó passzusok azonban bent maradtak, többek közt az is, hogy az Instagram nem feltétlenül jelzi, hogy fizetett tartalom jelenik meg. Ez a fent felvázolt szponzorációs módszerre illik szintén.

Az amerikai sajtóban az elmúlt két hétben folyamatosan téma volt a Facebook, illetve az Instagram ügye. Noha egyelőre jelentéktelennek tűnik, középtávon nagyon is fontos, hogy a világ legnagyobb közösségi szolgáltatója mit engedhet meg magának komoly következmények nélkül, mennyire szabadon alakíthatja az adatvédelmi és felhasználási elveket. Ugyanez ráadásul több száz egyéb online szolgáltató számára is mintaként szolgálhat, az Instagram esete hamar precedensé válhat, illetve sztenderdet teremthet mások számára is.

(Forrás: hwsw.hu)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.