A hétfő pénzügyi szempontból: Jegybanki reggeli, leköszönő MNB alelnök, erősödő forint és tartható költségvetési hiány

Gazdaság - szerző: GR

Az MNB rendszeres üzleti reggelikre hívja a nagybankok vezetőit

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) épületében hétfőn lezajlott az első egyeztetés a jegybank vezetése és az első körben meghívott magyarországi nagybankok vezetői között az MNB növekedési hitelprogramjáról. A résztvevők megállapodtak abban, hogy a jövőben rendszeresek lesznek az üzleti reggelik az MNB és a nagybankok vezetői részvételével – közölte a honlapján a jegybank.

A tájékoztatás szerint az ülésen a pénzintézetek üdvözölték az együttműködést és a program meghirdetését. A tárgyaló felek megállapodtak abban, hogy a program még kidolgozásra váró részleteit együtt alakítják ki rendszeres egyeztetés keretein belül.

A jegybanki egyeztetés első fordulójára meghívott pénzintézeti vezetők a magyarországi bankrendszer vezető szereplői: Csányi Sándor, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója, Patai Mihály, az UniCredit Bank Hungary elnök-vezérigazgatója, Rik Scheerlinck, a K&H vezérigazgatója, Spéder Zoltán, az FHB Jelzálogbank igazgatóságának elnöke, Surányi György, a CIB Bank igazgatóságának elnöke, Wiedner Heinz, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, Zolnai György, a Budapest Bank elnök-vezérigazgatója és Urbán Zoltán, a Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese.

A közlemény szerint a Magyar Nemzeti Bank folytatni kívánja az egyeztetést a hitelprogramról, a továbbiakban konzultálni fog a szakosított pénzintézetekkel és a takarékszövetkezetekkel is.

 

(fotó: MTI / Marjai János)

Patai: a meghívott bankvezetők támogatták a jegybanki hitelprogramot

A Magyar Nemzeti Bankban (MNB) tartott találkozón a meghívott bankvezetők támogatták a jegybank múlt héten meghirdetett hitelprogramját, amelynek iránya helyes – mondta Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség elnöke a szervezet hétfői sajtóbeszélgetésén.

Gyuris Dániel, a bankszövetség alelnöke jelezte: ezzel együtt szükség van a részletek tisztázására, amelyekről várhatóan egy hónapig egyeztetnek.

A magyar bankrendszer érdekelt a növekedés beindulásában – hangoztatta Patai Mihály.

Patai Mihály az MTI kérdésére elmondta: a Magyar Bankszövetség nem alakított ki szövetségi álláspontot a jegybank hitelprogramjával kapcsolatban, a szövetség tagbankjai egyenként fogják eldönteni, hogy a végleges, később kialakításra kerülő feltételek mellett részt vesznek-e a programban.

A bankszövetség elnöke még a tájékoztató elején leszögezte: Európa egyik legstabilabb bankrendszere a magyar, tőkemegfelelési szintje magas, az elmúlt év végén annak átlagos mértéke 15 százalék volt. Kiemelte: a magyarországi betétesek pénze biztonságban van, az elmúlt években a magyarországi bankok tulajdonosai több milliárd euróval erősítették meg a magyarországi leánybankjaikat.

Patai Mihály azzal kapcsolatban, hogy a jegybank vezetése a mostani 4500 milliárd forintra rúgó kéthetes jegybanki hitelállományt le akarja vinni 3600 milliárd forintra, megjegyezte: ezt úgy is el lehetne érni, ha a monetáris tanács úgy döntene, hogy csak azok a bankok vehessenek kéthetes jegybanki kötvényt, amelyek Magyarországon tevékenykednek, illetve Magyarországon kockázatot vállalnak tevékenységük révén.

Kiemelte: egyes becslések szerint több mint 1000 milliárd forint, vagy még ennél is nagyobb összegű kéthetes MNB-kötvény van olyan bankok kezében, amelyek semmilyen kockázatot nem vállalnak Magyarországon, tevékenységük után nem fizetnek például bankadót. A devizatartalékokról való döntés azonban teljes mértékben a független jegybank felelőssége – húzta alá Patai Mihály.

 

(fotó: MNB)

Király Júlia alelnök benyújtotta lemondását Áder Jánosnak

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, a monetáris tanács (MT) tagja hétfőn levélben benyújtotta lemondását Áder János államfőnek.

Király Júlia ezt Budapesten, szűk körű sajtóbeszélgetésen jelentette be, jelezve, hogy április 22-i határidővel mondott le, vagy egy korábbi dátumtól, ha az új alelnököt április 22. előtt kinevezi az államfő.

Közölte: lemondásának oka, hogy úgy látja, a Magyar Nemzeti Bankban kialakított új irányítási rend veszélyezteti az MNB hosszú évek alatt megszerzett hazai és nemzetközi presztízsét. Egyre növekvő valószínűségét látja annak, hogy megalapozatlan döntéseket hoznak majd az MNB-ben, amelyekért sem alelnökként, sem a monetáris tanács tagjaként semmilyen felelősséget nem kíván vállalni.

Király Júlia jelezte: a lemondását bejelentő levél másolatát megküldte Orbán Viktor miniszterelnöknek, és Rogán Antalnak, a parlament gazdasági és informatikai bizottsága elnökének.

Az Áder Jánosnak írt levelében Király Júlia részletezte, milyen indokok vezettek lemondásához. Először megemlítette, hogy a Matolcsy György jegybankelnök kezdeményezésére módosított szervezeti és működési szabályzat a monetáris tanács döntéseit előkészítő stábot egy, a monetáris, a pénzügyi, illetve a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben – megítélése szerint – megfelelő elméleti ismeretekkel és szakmai tapasztalatokkal nem rendelkező alelnök alá rendelte. Egyúttal az új vezetés a stáb éléről és fontos területekről kulcsembereket távolított el – írta a levélben Király Júlia.

Hozzátette: Matolcsy György kezdeményezésére az MT működése is átalakult. Király Júlia úgy látta, hogy a tanács ülésein a jegybankelnök javaslatára érdemi, szakmai vitára nincs mód, az üléseket is megrövidített időben tartották.

Egyúttal alapvető fontosságú előterjesztéseket “mint a monetáris tanács tagja csak késve, az ügyrendben megjelölt határidőn túl kaptam meg, illetőleg bizonyos anyagok csak a monetáris tanács ülésén kerültek kiosztásra. Ily módon megítélésem szerint a monetáris tanács jelenleg nem tudja maradéktalanul betölteni a jegybank legfontosabb stratégiai döntéshozójának a szerepét, az új működési mód egyre kevésbé biztosítja, hogy a monetáris tanácsban felelős döntések szülessenek”.

Király Júlia kitért arra is, hogy a monetáris politika egyik sarokköve a jegybank hitelessége. A hitelességet csak transzparens jegybank tudja megteremteni, amelyik folyamatosan, nyilvánosan megvilágítja döntései szakmai hátterét. Ebből a szempontból a havi kamatdöntést követő rendszeres elnöki sajtótájékoztató elmaradása, szakmai fórumok, konferenciák indokolatlan lemondása a jegybank külső megítélésnek romlásához, a bizalmatlanság növekedéséhez vezethet – írta Király Júlia.

Megítélése szerint az elmúlt egy hónapban a Matolcsy György által vezetett jegybankban olyan döntések születettek, amelyek nemcsak a Magyar Nemzeti Banknak, de hosszú távon a magyar gazdaságnak is súlyos károkat okozhatnak. Véleménye szerint a jegybank új vezetése megfelelő szakmai tapasztalatok hiányában nem képes a jegybank elismerten felkészült stábjának irányítására, nem mindig tudja helyesen megítélni, hogy egyes piaci események milyen gazdasági tényezők hatására és miért következnek be.

Király Júlia lemondásával egy alelnöke marad a jegybanknak, Balog Ádám személyében; Karvalits Ferenc alelnök hatéves mandátuma március 26-án járt le. Király Júlia július 2-áig tölthette volna be pozícióját.

 

Erősödött a forint hétfőn, miután a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja és együttműködési szándéka jó fogadatásra talált a magyar bankrendszer képviselői körében.

Az eurót délután negyed ötkor 297,25 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben a péntek estivel szinte megegyező délelőtti 298,71 forintos árfolyam után.

Hétfőn az euró jegyzése 296,41 és 299,43 forint között alakult. 297 forint alatti eurójegyzésre utoljára egy hónappal ezelőtt volt példa. A forint pénteken érte el a 300 forint alatti euró jegyzést az MNB növekedési hitelprogramjának bejelentésére.

A dollárt 228,32 forinton jegyezték hétfő délután, szemben a péntek esti 229,44 forinttal. A svájci frank jegyzése 244,32 forintra csökkent 245,95 forint után, a japán jent pedig 2,3122 forinton 2,3587 forint után.

Az euró árfolyama gyakorlatilag nem változott péntekről hétfőre, jegyzése 1,3000 dollár szűk környezetében ingadozott.

Hétfőn a térségbeli devizák is erősödtek az euróval szemben, a lengyel zloty 0,67, a cseh korona 0,21, a román lej pedig 0,17 százalékkal. Az eurót hétfőn délután 4,1291 zloty, 25,7349 cseh korona és 4,4069 román lej árfolyamon jegyezték.

 

NGM: az államháztartás márciusban 154,1 milliárd forint hiánnyal zárt

Az államháztartás központi alrendszerének hiánya márciusban 154,1 milliárd forint volt, az első három hónapban a deficit 493,6 milliárd forintot tett ki, ami az éves előirányzat 56,0 százaléka – közölte előzetes adatait hétfőn a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az államháztartás törvényi előirányzata 881,3 milliárd forint pénzforgalmi hiányt tartalmaz 2013-ra.

Az NGM közleménye szerint az államháztartáson belül a központi költségvetés 137,5 milliárd forintos hiánnyal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 0,6 milliárd forintos többlettel, míg az elkülönített állami pénzalapok 17,2 milliárdos hiánnyal zártak.

A múlt év márciusában az államháztartás központi alrendszerének deficitje 230,9 milliárd forint volt, az első három hónapban a hiány 517,5 milliárd forintot tett ki, ami az akkori éves előirányzat 85,2 százalékával volt egyenlő. Az NGM mindazonáltal közleményében rámutatott, hogy a két időszak összehasonlításánál figyelembe kell venni, hogy egyes adónemek esetében változások voltak.

A központi költségvetés március havi bevételei 223,0 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez egyebek között egyes adónemek – különösen az áfa – magasabb bevételeivel, az újonnan bevezetett adónemek bevételeivel, illetve a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb összegű bevételeivel magyarázható.

A kiadások 125,0 milliárd forinttal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A magasabb kiadási összeg elsősorban a költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok magasabb idei kiadásaival függ össze – közölte az NGM.

Az NGM arra hívja fel a figyelmet, hogy mind a kiadási, mind a bevételi oldalon jelentős hatása van annak, hogy a központi kormányzat önkormányzati intézményeket vett át.

A nettó kamatkiadás márciusban 68,9 milliárd forint volt, ami összességében 10,1 milliárd forinttal kevesebb az előző év hasonló időszakához képest. A kamatkiadások 2013 márciusában 75,5 milliárd forintot, a kamatbevételek pedig 6,6 milliárd forintot tettek ki, rendre 14,7 milliárd, illetve 4,6 milliárd forinttal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

A társadalombiztosítási alapok 2013. március havi 0,6 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 1,7 milliárd forintos többletéből, valamint az Egészségbiztosítási Alap 1,1 milliárd forintos hiányából tevődik össze. Egy évvel korábban még 3,6 milliárd forint hiánnyal zárták márciust a tb-alapok.

Az egyenleg javulásában elsősorban a bevételi oldalt érő hatások játszottak szerepet: az előző évinél magasabb összegben teljesültek egyebek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulások, valamint az Egészségbiztosítási Alap költségvetési támogatásai, térítései is.

 

Elemző: teljesíthető az idei államháztartási hiánycél

A bőséges költségvetési tartalékoknak és az állampapírok vártnál jóval alacsonyabb hozamszintjeinek is köszönhetően teljesíthető az idei hiánycél – mondta Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője az MTI-nek, miután a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfőn közzétette a márciusi államháztartási statisztikáit.

Suppan Gergely szerint az 56 százalékos márciusi teljesülés “messze jobb” az előző évek statisztikáinál, így nem ad okot az aggodalomra.

Megjegyezte ugyanakkor, hogy sokan kételyeket fogalmaznak meg az E-útdíjból és a pénztárgépek központi bekötéséből származó költségvetési bevételek teljesülése kapcsán, de ezekre – értékelése szerint – fedezetet nyújthat a költségvetés mintegy 400 milliárd forintos tartaléka.

A Takarékbank elemzője szerint az év egészét tekintve 100 milliárd forintos kamatteher-csökkenést eredményezhet, hogy a költségvetés tervezésének idejéhez képest 150-200 bázisponttal alacsonyabbak a magyar állampapírok hozamai.

Suppan Gergely szerint ugyan feszesen kell tartani a költségvetést, és esetleg 1-2 kiadási tételt féken kell tartani, de teljesülhet a kormány ez évre tervezett, 2,7 százalékos GDP-arányos hiánycélja.

(forrás: MTI)