A kismamák kirúgása utólagosan is jogellenes lehet?

Belföldi hírek - szerző: Kacsúr Tamás

Alaptörvény-ellenesnek minősítette az Alkotmánybíróság (Ab) a munka törvénykönyvének kismamákra vonatkozó azon rendelkezését, amely szerint a várandós nőt csak akkor illeti meg a felmondási védelem, ha állapotáról még a felmondás közlése előtt beszámolt munkáltatójának. Az Ab keddi határozatával megsemmisítette a kifogásolt rendelkezést.

 

 

A felmondási védelem arra irányul, hogy a munkaviszonyból származó fő kötelezettség, a munkavégzés teljesítésében való időleges, a munkavállaló önhibáján kívüli okok miatti akadályoztatás ne vezethessen ahhoz, hogy az érintettek elvesztik munkájukat, illetve hogy az ettől való félelem ne befolyásolja a nőket a gyermekvállalással kapcsolatos döntéseik meghozatalánál.

 

Az ombudsman indítványára indult eljárásban az Ab megállapította, hogy a gyermekvállalás szándéka vagy a terhesség mindaddig, amíg annak nincsenek külső jelei, a gyermeket vállaló nő magán- vagy intimszférájába tartozó körülmény, és mint ilyen, ki van zárva minden állami beavatkozás alól. Az erre vonatkozó adatoknak a munkáltató részére történő kötelező kiszolgáltatásának törvényi előírása a magánszférába való beavatkozás.

 

Az Ab indoklása kitér arra is, hogy a bírói gyakorlat szerint ha a munkavállaló nem tudott várandósságáról felmondásának közlésekor, annak utólagos megállapítása azt jelenti, hogy a felmondás jogellenes. A felmondás közlésekor fennálló terhesség a munkavállaló és a munkáltató tudomása nélkül is felmondási tilalmat jelent. Ezért ha a munkavállaló a rendes felmondáskor nem tudott terhességéről, eztkövetően még a felmondási tilalom alapján jogszerűen kérheti az intézkedés jogellenességének megállapítását.

 

HH/MTI