A turisztikai szakma hiányolja a párbeszédet és a hosszú távú stratégiát

A magyar turizmus legnagyobb problémája ma már nem az, hogy ki vezeti az ágazatot, hanem az, hogy nincs nyilvánosan ismert, hosszú távú turizmusstratégia – vélekedik a szakma.

Pakuts Tamás turisztikai szakértő szerint a szakma jelentős része azt várta, hogy a kormányváltással átláthatóbb döntéshozatal, szélesebb szakmai egyeztetés és új szemlélet jelenik meg a turizmusirányításban. Úgy véli azonban, egyelőre nem ismert, milyen irányba kívánják fejleszteni a magyar turizmust, és továbbra sincsenek válaszok több alapvető kérdésre, például a Magyar Turisztikai Ügynökség jövőjére, a fejlesztési támogatások rendszerére vagy a desztinációmenedzsmentre vonatkozóan.

Arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben még mindig hiányzik a hosszú távú koncepció, lassan véget ér a 2026-os nyári főszezon, amelyet az elmúlt évek egyik leggyengébb szezonjaként értékelhető. Több vidéki turisztikai térségből is kedvezőtlen visszajelzések érkeztek a magas árakról, a rövidülő tartózkodási időről, a bizonytalan keresletről, a szezonalitásról és a munkaerőhiányról.

Pakuts Tamás szerint Magyarország kiváló adottságokkal rendelkezik, de ezekből ritkán áll össze egységes, jól szervezett turisztikai rendszer. Svájc, Ausztria és Szlovénia példáját említi, ahol hosszú távú stratégiák, összehangolt fejlesztések és hatékony együttműködések segítik az ágazat fejlődését.

A szakértő úgy véli, a magyar turizmusnak nem csupán új vezetőkre, hanem egy legalább tíz évre szóló, szakmai konszenzuson alapuló stratégiára, átlátható döntéshozatalra és folyamatos párbeszédre lenne szüksége. Szerinte a turizmus nem kampánytéma, hanem nemzetstratégiai ügy.