Vastagbél szűrővizsgálata

Életmód - szerző: EFI

A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok hazánkban férfiak esetén a tüdőrákot követően a második, nők esetében a tüdő- és emlőrákot követően a harmadik leggyakoribb okai a daganatos halálozásoknak.

 

A vastagbél daganatos megbetegedéseit sokszor későn diagnosztizálják, hiszen nem okoznak tipikus, jól felismerhető panaszokat. A legtipikusabb tünetek: véres széklet, székelési szokások megváltozása, hasi görcsök, hasi fájdalmak. Gyakori a hasmenés és a székrekedés váltakozása is. A megváltozott székletet általában emésztési zavarnak tudjuk be, a megmagyarázhatatlan hasi kellemetlenségeket a stresszre fogjuk, a székletben megjelenő vért pedig talán észre sem vesszük, hiszen szabad szemmel nem mindig látható.

 

Vastagbéldaganat alatt általában a vastagbél vagy végbél falából kiinduló rosszindulatú daganatot értjük, melyet vastagbélrákként ismerünk. Az érintett betegek száma világszerte, így sajnos hazánkban is növekedést mutat.

 

A rosszindulatú vastag- és végbéldaganatok hazánkban férfiak esetén a tüdőrákot követően a második, nők esetében a tüdő- és emlőrákot követően a harmadik leggyakoribb okai a daganatos halálozásoknak. Vastagbélrák esetében mindkét nem azonos arányban érintett, míg a végbéldaganat elsősorban a férfiak betegsége. Ezek a daganatok általában lassan növekednek, a modern terápiás lehetőségeknek és a korszerű szűrővizsgálatnak köszönhetően korai szakaszban felismerve viszonylag jól kezelhetők. Késői szakaszban felfedezve azonban kevésbé jól gyógyíthatók, ezért fontos a vastagbél szűrővizsgálaton való részvétel. Magyarországon évente több mint 10 000 új esetet jelentenek, amelynek közel a fele válik végzetes kimenetelűvé. Főként az 50 év feletti korcsoportra jellemző, de fiatalabbak esetében is előfordulhat.

 

 A vastagbéldaganat főbb tünetei

 

A vastagbéldaganat korai stádiumban nem jár egyértelmű tünetekkel, ezért 50 éves életkor felett mindenkinek javasolt szűrővizsgálaton részt venni. A daganat lassan, akár évek, évtizedek alatt alakul ki. A betegség egyik fontos tünete a székelési szokások megváltozása: székrekedéses és hasmenéses időszakok váltogatják egymást. Ezen kívül puffadás és hasi diszkomfort jellemzi, esetleg émelygés, hányinger, rossz közérzet. Ha a székletben vér található, felmerül a vastagbéldaganat gyanúja, melyet szükséges kivizsgálni. A székletvér viszont sok esetben szabad szemmel nem látható, csak laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki. A vérzés miatt gyenge, fáradt és vérszegény a beteg, sok esetben veszít a testsúlyából is.

 

Daganat tünetei összefoglalva a következők:

 

  • szivárgó vérzés miatti vérszegénység, fáradékonyság;
  • székletürítés után fellépő teltségérzet,
  • hasmenés vagy székrekedés, vagy ezek váltakozása;
  • hasi fájdalom, hasi diszkomfort;
  • mással nem magyarázható fogyás;
  • véres, esetleg nyálkás széklet.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

 

Amennyiben a fenti tünetek észlelhetők, illetve, ha a családban korábban előfordult vastagbél daganatos megbetegedés, netán Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás vagy családi polipozis áll fenn, a háziorvos segítségét kell kérni a szűréshez és a gasztroenterológus szakorvoshoz való beutaláshoz. 50 éves kor felett kifejezetten ajánlott a rendszeres szűrővizsgálat.

 

A vastagbéldaganatok kiváltó okai

 

A vastagbéldaganat kifejlődésének pontos folyamata nem ismert, azonban igazoltan szerepe van az idősebb életkornak, (az életkor előrehaladtával fokozódik a kockázat) és a gyulladásos bélbetegségeknek. A vastag- és végbéldaganatos esetek negyedében fennáll a családi halmozódás, míg az esetek 75 százaléka szórványosan jelentkezik. A vastagbélpolipok az emberek kb. 10 %-ában vannak jelen, általában jóindulatúak, de bizonyos formái hajlamosak a rosszindulatú elváltozásra, és jelenlétük már rákmegelőző állapotnak tekintendő, a polipok jelenléte mindenképp rendszeres vastagbéltükrözést indokol. Hajlamosító tényezők között szerepel a dohányzás, a helytelen táplálkozás és az inaktív életmód is.

 

A vastagbéldaganatok diagnosztizálása

 

A kivizsgálás kikérdezéssel kezdődik, majd székletvér vizsgálat következik, melyet – ha szükséges – eszközös vizsgálat követ. A diagnózis alapját a szövettani mintavétel jelenti. Ez alkalmas arra, hogy a daganat típusát és a kezelést meghatározzák.

 

 Fontosabb vizsgálatok, tesztek és laborvizsgálatok

 

  • rektális digitális vizsgálat során az orvos a végbélbe nyúlva kitapintja a bélfalat és annak elváltozásait ujjával feltérképezi.
  • a beteg általános állapotával kapcsolatos lényeges információkat szolgáltat az orvos számára az általános laboratóriumi vizsgálat
  • székletvér vizsgálat: ha pozitív, mindenképp lényeges alaposan kivizsgáltatni a bélrendszer állapotát, mert a korai felismerés döntő fontosságú a terápiás kimenetelben. Fontos szűrővizsgálati lehetőség!
  • Vastagbéltükrözés (kolonoszkópia): a vizsgálat során az orvos végignézi a bél elváltozásait és szövettani mintát vehet, melyet patológus szakorvos kiértékel. A kolonoszkóp segítségével kisebb polipok is eltávolíthatók. A vizsgálat előkészületet kíván: előtte béltisztításra, beöntésre van szükség.

Vastagbél szűrővizsgálata 50 év felett mindkét nemnél javasolt rendszeresen, akkor is, ha nincs semmilyen betegségre jellemző tünet. Az ajánlás szerint kétévente javasolt székletvér-vizsgálatot végeztetni a háziorvos segítségével. Amennyiben az pozitív, az orvos a szükséges szakorvosi vizsgálatokat írja elő. A szűrésen való részvétel fiatalabb életkorban is ajánlott a daganatos betegség kockázatát növelő krónikus bélbetegség megléte esetén, vagy ha a családban előfordult már vastag- és végbéldaganatos betegség.

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda


A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.