Amiről nem beszélünk, avagy a vizelet inkontinencia

Életmód - szerző: Kacsúr Tamás

A vizelet inkontinencia az utóbbi időben jelentős egészségügyi problémává vált. Nemzetközi statisztikai adatok szerint minden 10. embert érinti, Magyarországon mintegy 300-500.000 nő szenved miatta. A pontos szám azonban csak becsülhető, mivel a legtöbben szégyellik, hogy ilyen problémával küzdenek, és csak kevesen fordulnak orvoshoz.

 

A vizelet inkontinencia a mai napig szorongás, szégyenkezés, kényelmetlenség forrása, mely egyike az utolsó társadalmi tabuknak. De valójában miről is van szó?

 

A vizelet inkontinencia a Nemzetközi Kontinencia Társaság (IAC) meghatározása szerint a húgycsövön át történő akaratlan vizeletvesztés, amely váratlan helyen és időben következik be és szociális, továbbá higiénés problémákat okoz.

 

Ahhoz, hogy megértsük a probléma kialakulásának körülményeit, szükségünk van némi anatómiai áttekintésre. Minden egészséges ember számára a vizelet tárolása a húgyhólyagban és annak időközönkénti kiürítése természetes biológiai folyamat. Ennek feltétele a kismedencében elhelyezkedő szervek szabályos anatómiai helyzete és működése, a jó idegrendszeri szabályozás, valamint a medencét lezáró izmok (medencefenék izomzat) és a szerveket körülölelő kötőszövet épsége. A medencefenék izom a vázizomzat része. A kb. tenyérnyi nagyságú és vastagságú képlet, mely akaratunktól függően működik, a medencekosarat alulról zárja le. Szerkezete réteges, mert több izomlap alkotja, az izomrétegek között pedig kötőszöveti elemek találhatók.

 

A medencefenék izomzat feladata kettős: 1) egyrészt alátámasztja a kismedencei szerveket (hólyag, petefészek, méh) 2) másrészt zárva tartja a rajta áthaladó nyílásokat (húgycső, hüvely, végbélnyílás).

 

Csak aktívan működő, erős izomzat képes ellátni ezeket a feladatokat. Ha a medencefenék izomzat megsérül vagy meggyengül, a felette lévő szervek megsüllyedhetnek, valamint hasüregi nyomásfokozódáskor a záró funkció is károsodhat és ilyenkor a vizelet elcseppen.

 

Az inkontinencia kialakulásában különféle rizikótényezők játszanak szerepet, de ezek önmagukban még nem okoznak inkontinenciát, csupán hajlamosítanak rá.

 

Ezen rizikótényezők a következők:

 

– rossz, rugalmatlan kötőszöveti állomány Ez lehet veleszületett gyengeség, de lehet a korral romló állapot is.

 

– anatómiai eltérés A kismedencei szervek helyzetének megváltozása: méh süllyedése, hólyag süllyedése (cystokele), végbél süllyedése (rectokele).

 

– tartós hasüregi nyomás

Amikor a hasizom vagy a rekeszizom váratlan összehúzódásával hirtelen megemelkedik a hasüregi nyomás, akkor a meggyengült medencefenék izomzat már nem képes a rugalmas ellenállásra, sőt minden egyes ilyen helyzetben még tovább nyúlik. Gyakran növekszik a hasüregi nyomás a tartós köhögéssel járó betegségek, elhízás, idült székrekedés, fizikai túlterhelés, nehéz fizikai munka, sport, aerobic esetén.

 

– hormonális hatások A várandósság időszaka, illetve a menopauza alatt.

 

– sérülések, traumák

– alhasi, nőgyógyászati műtétek

– kismedencei sugárkezelés

– nagy súlyú magzat szülése

– szülési sérülések

 

– neurogén okok

– stroke

– Parkinson-kór

– Sclerosis multiplex

– gerinc trauma

– diabeteses polyneuropathia

 

– egyéb okok

– pszichés zavarok, immobilitás – Ez leggyakrabban idős embereknél fordul elő.

– gyakori húgyúti fertőzések

– gyógyszerek mellékhatásai

– keringési zavarok

 

Ha gyakran viselünk szűk fehérneműt, nadrágot, medencefenék izmaink a szorítás következtében nem jutnak elég vérhez, romlik az oxigén ellátottság, így az izom ereje is.

 

Az inkontinencia több típusra osztható. A leggyakrabban használatos csoportosítása a kiváltó okok szerint történik. Ennek megfelelően 4 formáról beszélhetünk:

 

1) Stressz-inkontinencia, mely akarattól független vizelet elcsepegés, elfolyás, ami fizikai terhelés (emelés, futás, köhögés, tüsszentés) hatására váratlanul következik be.

 

2) Sürgősségi (urge) inkontinencia, mely gátolhatatlan, váratlan és igen erős vizelési ingert követő akaratlan vizeletvesztés.

 

3) Túlfolyásos inkontinencia, mely a hólyag túlfeszülésének következménye. Telt hólyag miatt, erős inger mellett létrejövő akaratlan vizeletcsepegés.

 

4) Reflex inkontinencia, mely többnyire vizelési inger nélkül bekövetkező akaratlan, rendszeres vizeletvesztés. Okai lehetnek a hólyag fokozottan működő reflexei vagy a húgycső akarattól független relaxációja. Minden esetben idegi eredetű rendellenesség. Nőknél gyakoribb a stressz inkontinencia, de sokszor előfordul az ún. kevert forma, amikor a stressz és a sürgető forma tünetei is fellelhetők.

 

Bár eddig a női nemet említettük, a probléma férfiaknál is előfordul. Jóllehet nem olyan magas százalékban, mint a nőknél. Ennek oka, hogy a két nem között különbség van mind az urogenitális szervek felépítésében, mind pedig a működésükben. Férfiaknál leggyakrabban prosztata műtét után alakul ki. A kialakult tünet oka legtöbbször a külső húgycsőzáró izom működésének zavara.

 

Mi a teendő, ha tapasztaljuk a tüneteket?

 

Ekkor sincs ok elkeseredni, hiszen számos kezelési lehetőség áll rendelkezésünkre. Az orvos a beteg kivizsgálása után megállapítja az inkontinencia kialakulásának okát és ennek megoldására keres terápiát. Ennek megfelelően beszélhetünk konzervatív kezelési lehetőségekről, valamint műtéti megoldásokról. Legyen szó akár műtétről, akár konzervatív terápiáról, az életmódváltozás, az egészséges életvitel fontos szerepet játszik. Gyakori tévhit, hogy a vizelési problémák megoldhatók azzal, ha kevesebb folyadékot fogyasztunk. A nem megfelelő folyadék bevitelnek számos negatív hatása lehet szervezetünkre. Okozhat székrekedést; csökkenhet a keringő vér mennyisége és ez által a szervek oxigén ellátása; koncentrálódik a vizelet, ami húgyúti fertőzéshez is vezethet. A napi ajánlott folyadékfogyasztás 2-3 liter!

 

Emellett előnyös a fűszerszegény, illetve rost dús étrend; a dohányzás mérséklése; a túl szoros ruházat kerülése; valamint a túlzott és rendszeres fizikai erőkifejtés kerülése. Ez utóbbi történhet a mindennapi életvitel kapcsán (pl.: házimunka), munkavégzés közben vagy sportolás alkalmával is. Nehéznek számítanak azok a mindennapos tevékenységek, mint a bevásárlás, takarítás és ált. minden olyan tevékenység, ami emeléssel jár (pl.: naponta többször megemelni a gyakran 10-15 kg-os gyereket). Sportolásnál szintén vigyázni kell. Manapság divatos konditerembe, aerobicra járni, azonban ezek mind károsan befolyásolják medencefenék izmaink állapotát. Válasszuk ezek helyett inkább a szakszerűen vezetett női tornákat, kerékpározást, kirándulást!

 

Természetesen az itt felsorolt életmódváltozások nem mindig valósíthatók meg (teljes egészükben talán soha), mégis törekedni kell ezek megközelítésére.

 

A leggyakrabban előforduló inkontinens panaszok esetén a medencefenék izmainak tornáztatása, erősítése jó hatással van a tünetek enyhítésére. A medencefenék torna a specifikus gáti izomzat ismételt, szelektív, akaratlagos kontrakcióját (összehúzódását) és relaxációját jelenti. Miután ezek belső izmok és nem láthatóak, tornáztatásukhoz előbb meg kell ismerni elhelyezkedésüket és pontos működésüket. Különféle technikákkal meg kell éreztetni mozgásukat, el kell különíteni a környező nagy izmoktól és csak ezután lehet rendszeres tornával megerősíteni ezt a területet. Fontos, hogy türelmesek legyünk! A gátizomtorna nem hoz egyik napról a másikra látványos eredményt. A rendszeres gyakorlás azonban megtérül és a panaszok javulásához, vagy akár teljes megszűnéséhez vezet.

 

Gyakori, hogy nem csak a gátizomzat gyengesége a baj, hanem az, hogy a beteg nem érzékeli megfelelően ezeket az izmokat és ezért képtelen akaratlagosan működtetni azokat. A biofeedback-módszer segítségével visszanyerhető az irányítás ezen izmok felett. Ennek a módszernek a lényege, hogy a terápiával befolyásolni kívánt élettani működést hanggá vagy vizuális információvá alakítja át. Ezzel nyújt visszajelzést a beteg számára. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez a módszer nem helyettesíti a rendszeresen végzett tornát, csak az izomtudat kialakítását segíti.

 

A gátizomtornát megelőzheti elektroterápia. Ez esetben elektromos ingerrel az izmokat beidegző idegeket aktiválják, melyek révén kiváltódik a kívánt izom összehúzódása.

 

A konzervatív terápiás lehetőségek egyik fajtája a gyógyszeres terápia, melyet önmagában és más konzervatív eljárással kombinálva is szoktak alkalmazni.

 

Ha az inkontinencia olyan súlyos fokú, hogy a már fent említett kezelések nem segítenek, illetve ha már visszafordíthatatlan anatómiai eltérés van, akkor a műtéti megoldás javasolt. A műtéteket a beavatkozás helye alapján a következőképp csoportosíthatjuk: hüvelyi, hasi és kombinált műtét. A műtéti kezelés tartós sikerében is fontos szerepe van a fizioterápiának. A műtétekkel a belső szervek, szalagok anatómiai helyzetét biztosítják, de a megnyúlt, gyengült izmok erősítése a gyógytornász feladata.

 

Mint minden betegséget, úgy a vizelet inkontinenciát is sokkal könnyebb megelőzni, mint gyógyítani. Elejét vehetjük a tünetek kialakulásának, ha már fiatal korban megtanuljuk az erre szolgáló tornát és beleépítjük mindennapjainkba. Minden nőnek érdemes ezzel a kérdéssel foglalkoznia még akkor is, ha egészséges. Ha viszont már megjelentek a tünetek, azt javaslom, ne szégyenkezzen, hanem mielőbb forduljon szakemberhez!

 

Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által

a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052

Tenkes Egészségkert projekt keretében