Az álmatlanság okai és veszélyei

Életmód - szerző: Kacsúr Tamás

A napi stressz, az időjárás változásai, vagy egy késő esti, nehéz vacsora is okozhat álmatlan éjszakákat. Ha ez az állapot tartósan fennáll, a kóros kialvatlanság súlyos problémákat idéz elő a beteg életében.  A legóvatosabb becslések szerint is a népesség minimum egyharmada szenved álmatlanságban, de bizonyos vizsgálatok a népesség 65-66 százalékát találták érintettnek.

 

Az álmatlanság, vagy másnéven inszomnia lényege, hogy az alvás nem felel meg alapvető funkciójának, folyamata megzavart, tartama megrövidült, s nem vezet a szellemi-fizikai készenléti állapot megújulásához.  Krónikus alvászavarról  akkor beszélünk, ha az elalvási, illetve átalvási képesség zavara legalább egy hónapja fennáll, és napközbeni fáradtsággal, a teljesítőképesség csökkenésével, stresszel, aluszékonysággal jár.

 

Tartós kialvatlanság  

 

Az alvás nélkülözhetetlen része az életnek, és számos élettani és pszichológiai folyamatot segít elő.  Felfrissíti a szervezetet, pihenteti a testet. Normális esetben az alvás testünk számára a regenerálódás ideje. Ilyenkor a szívműködés lelassul, csökken a pulzusszám, lassúbbá és mélyebbé válik a légzés. A pihentető, jó alvás eredménye a felüdülés, a szervezet munkabíró képességének visszanyerése. Ha valamilyen okból a pihentető alvás nem valósul meg, az fáradtság, koncentráció zavar, teljesítmény csökkenés, ingerlékenység formájában jelentkezik a nap folyamán.  Egyre több kutatás foglalkozik az alváshiány hosszútávú hatásaival, melyek alapján állíthatjuk, hogy a nem megfelelő minőségű, vagy túl kevés alvás a korábban felsorolt tünetek mellett szerepet játszik az elhízás, a magas vérnyomás, a cukorbetegség kialakulásában is. Az alváshiány mentálisan is befolyásolja az egyén egészségét, a betegek körében depressziós tünetek jelentkezhetnek, a kimerültség pedig társas kapcsolataikat is veszélyeztetheti.

 

Mikor forduljunk orvoshoz? 

 

Az álmatlanság kezelésével az első tünetek jelentkezésekor rendszerint otthon próbálkoznak a betegek. Alvási körülményeiket változtatják, kerülik az esti kiadós étkezéseket, gyakori módszer egy pohár meleg tej vagy gyógytea elfogyasztása lefekvés előtt. Ezek a módszerek egy-egy stresszesebb időszakban valóban jó szolgálatot tehetnek, de ha az alvászavarrendszeresen és hosszú távon jelentkezik, szükségesség válik a háttérben álló okok felderítése.  Az orvosi kivizsgálás során fény derülhet olyan alvásbetegségre vagy egyéb – belgyógyászati, pszichiátriai, fül-orr-gégészeti, kardiológiai, pulmonológiai, urológiai – eltérésekre, melyek kezelésével az álmatlanság is megszüntethető. Az álmatlanságot kiváltó okok felderítése után a kezelőorvos feladata annak meghatározása, hogy a kezelés a továbbiakban gyógyszeres, vagy esetleg pszichoterápiás módszerek segítségével történjen.  A felsorolt panaszok tartós észlelésekor mindenképpen javasolt orvosi segítséget kérnünk az alvászavarok kezeléséhez:

 

– Az álmatlanság a hét  több, mint 4 napján jelentkezik.

– Jelentős minőségi zavarokat okoz a nappali tevékenységben: álmosság, aluszékonyság, a szellemi teljesítőképesség romlása.

– Az elalváshoz szükséges idő meghaladja a 30 percet.

– Az alvást legalább három tudatosult ébredés szakítja meg.

– Az ébredés a megszokottnál legalább egy órával korábban következik be.

 

Vasas Csaba