Azok az emberek, akik napjainkban evéskényszerrel küzdenek, olyan szenvedélyesen kötődnek kedvenc ételeikhez, mint a drogfüggők a kokainhoz. A legújabb amerikai módszerek igazolták, hogy a szeretett ennivalók megpillantása ugyanazokat az agyi központokat ingerli, mint a kábítószereké.
A leküzdhetetlen evéskényszer ugyanolyan idegrendszeri pályákon fut, mint a kábítószertől való függőség. A kábítószer-függőséggel foglalkozó szakemberek már korábban is felvetették, hogy az elhízás, ahogyan a drogfüggőknél is, idegrendszeri okokkal magyarázható. A Yale Egyetemen kutató Ashley N. Gerhardt és munkacsoportja az elhízottak evésingerét olyan skálán mérték, mely pontokkal fejezte ki az evési kényszert. Mágneses rezonancia használatával mérték bizonyos idegközpontok ingerületbe kerülését csokoládés puding, illetve íztelen kontrollfolyadék megpillantására, valamint ezek elfogyasztása közben.
A vizsgálatok igazolták, hogy az ételimádati skála és a finomság megpillantása, illetve megízlelése folyamán generált idegrendszeri aktivitás tökéletesen párhuzamos volt. Az evéssel összefüggő idegrendszeri központok már a finom édesség meglátásának hatására is fokozott ingerületbe kerültek. Azok az idegrendszeri területek, melyek a kábítószer-függést is magyarázzák, a vágyott ennivaló hatására ugyancsak aktivizálódtak. Ezeknek a jutalomközpontoknak a működése a kábítószerhez hasonló módon és mértékben magyarázza a sokak számára leküzdhetetlen falánkságot. Ezzel a korszerű vizsgálati módszerrel sikerült először bizonyítaniuk a kutatóknak, hogy a leküzdhetetlen evéskényszer miként kapcsolódik a drogfüggőséghez, illetve milyen szereppel bírnak az ehhez kötődő idegközpontok.
Vasas Csaba
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.