Helyi - szerző: HH

Baksai Endre Tamás: mi, harkányiak megmutattuk, hogy az összetartozás nem ismer határokat

Harkány közössége mindig rácáfolt arra, hogy a határok éket verhetnek az emberek közé – mondta Baksai Endre Tamás a nemzeti összetartozás napján tartott megemlékezés alkalmával.

A polgármester beszédében felidézte, hogy 1920. június 4-én olyan döntés született, amely alapjaiban változtatta meg a magyar nemzet sorsát. Mint mondta, Trianon a magyar történelem egyik legfájdalmasabb traumája, ugyanakkor június 4-e ma már nem kizárólag a veszteségről szól, hanem a nemzeti összetartozás napjaként arról is, hogy a közös nyelv, kultúra és történelmi emlékezet az országhatárok változásai ellenére is összeköti a magyarságot.

Baksai Endre Tamás Harkány helyzetét külön is kiemelte, hangsúlyozva, hogy a város a Dráva mentén, a határ közelében közvetlenül ismeri a történelem hatásait. Mi, harkányiak, egy különleges helyzetből tekintünk erre a napra. Városunk, itt a Dráva mentén, a határ közelségében pontosan tudja, mit jelent a történelem vihara – fogalmazott.

Harkány története ugyanakkor nem az elzárkózásról, hanem a találkozásokról szól. A gyógyvíz 1823-as felfedezése óta a település a gyógyulás, a találkozás és a békés együttélés jelképe.

Mint mondta, Harkányban a magyar, a német, a horvát és a szerb közösség békében, egymást erősítve él együtt. A város példája azt mutatja, hogy a sokszínűség nem gyengíti, hanem gazdagítja a nemzetet. A település közössége a történelem nehéz időszakaiban is képes volt emberséggel és nyitottsággal válaszolni. Amikor a határ túloldalán fegyverek ropogtak, Harkány nem zárkózott be, hanem segítséget nyújtott a menekülőknek – fogalmazott. Városunk megnyitotta kapuit és a szívét: a harkányiak segítettek, szállást, élelmet és vigaszt nyújtottak a háború borzalmai elől menekülőknek, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül – emlékeztetett a polgármester.

Akkor, azokban a nehéz időkben mi, harkányiak megmutattuk, hogy a valódi összetartozás nem ismer határokat. Megmutattuk, hogy az emberiesség az a nyelv, amelyet mindenki megért – fűzte hozzá Baksai Endre Tamás. Mint kiemelte, Trianon sebe nem tűnik el nyomtalanul, de a gyógyír a mindennapi együttélésben, a közösség építésében és a következő nemzedékek nevelésében rejlik.