Centralizált turizmus – új gigaszervezet?

Belföldi hírek - szerző: Kótány Jenő

Egy új, erősen központosított állami intézményrendszerrel venné át az idegenforgalom irányítását a kormány – adta hírül ma egy, a birtokába jutott titkos kormány előterjesztés alapján a HVG.

 

Az írás szerint egyebek közt nemzeti rendezvényszervező, nemzeti kongresszusszervező, sportrendezvény divízió – a teljes turizmust maga alá gyűrő új szervezet jöhet létre, ha az előterjesztés megvalósul, s már idén működésbe léphet az új gigaszervezet, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség.

 

Az állami bevételnövekedéshez pedig a turizmus egészét lefedő új intézménystruktúra kell, amely egységes koordinációs, illetve marketingstratégiát követ, és kidolgozza „a jövőbeni magyar turizmus koncepciót”. Ebben egyébként fontolóra vennék „Budapest központi szerepének további erősítését”, mind a konferencia-, mind a szabadidő-turizmusban, de újragondolnák az olyan kiemelt vidéki területek fejlesztési stratégiáját is, mint a Balaton, a borvidékek vagy a gyógyfürdők.

 

Átalakítanák az intézményrendszert

 

Az előterjesztés alapján ehhez totálisan átalakítanák a turizmusért felelős állami intézményrendszert: a Magyar Turizmus Zrt. átalakulna, illetve megszűnne, és utódja, a Nemzeti Idegenforgalmi Ügynökség (NIÜ) lenne a „turizmussal kapcsolatos központi szervezet”. Alá tartozna az összes további új intézmény, ezek koordinálásával és vezetésével lefedné a teljes területet, felügyelete alá tartozna gyakorlatilag a turizmus minden ága, a falusi vendéglátástól kezdve a konferenciaturizmusig.

 

A NIÜ alá tagolt intézményrendszerben a Nemzeti Kongresszusi Iroda (NKI) következik, amelynek feladata az lenne, hogy – a legnagyobb árbevételt termelő – üzleti turizmus kiemelt célpontjává tegye hazánkat, megszerezve „a Közép-európai régióban a konferenciaturizmusban való vezető szerepet, pl. Bécs, Prága, Pozsony, Zágráb Ljubljana megelőzésével”. A kongresszusi iroda egy nonprofit tagsági alapon működő szervezet lehetne, mely az állami és fővárosi támogatás mellett tagdíjakból gazdálkodna, amihez még hozzájön az általa létrehozott rendezvények bevétele, továbbá a jutalék, amit rendezvényhelyszínektől, szállodáktól, „egyes szolgáltatóktól” szednének.

 

Nem elégedettek a színvonallal

 

Mivel nem elégedettek a rendezvények „erősen eltérő” színvonalával, minőségével, ezért létrejönne a Nemzeti Rendezvénykoordinációs Központ (NRKK), amely „szervezné, koordinálná a turisztikai vonzerejű rendezvényeket”, de a sportrendezvényeknél is közreműködne. Az állami rendezvényszervező központon belül divíziók lennének, amik gyakorlatilag lefednék a teljes rendezvénypiacot:

 

a) Kulturális Program- és Rendezvényszervezési Divízió felelne a fesztiválok, művészeti és más programok, művészeti produkciók, gasztrokulturális programok gyártásáért és lebonyolításáért,

 

b) Lakossági Rendezvények Divízió nemcsak szervezné, hanem „teljes körűen lebonyolítaná a szabadtéri, illetve nagy rendezvénybiztosítást igénylő tömegrendezvényeket – nagykoncert, tűzijáték – országos, valamint fővárosi szinten”,

 

c) Sportrendezvények Divízió szükségessége az előterjesztés szerint nem is kérdés, hiszen az Orbán-kormány programjában stratégiai ágazatként szerepel a sport.

 

A következő új szervezet a Nemzeti Turizmusfejlesztési Iroda (NTFI) lenne, amelynek elsődleges feladata a vidéki régiók „turisztikai vonzerejének termékké alakítása, piacra juttatása, a minőségi színvonal emelése” és már népszerű vidéki területek – mint a Mátra vagy a borvidékek – szélesebb körben való megismertetése. Ez az iroda dolgozná ki az olyan abszolút kiemelt turistacélpontok fejlesztési és marketingstratégiáját, mint Tokaj, a Balaton vagy a Fertő-tó.

 

Az új intézményrendszer következő tagja a Természeti és Kulturális Örökségvédelmi Iroda (TKÖI), amely a magyar természeti és kulturális értékek hasznosításáért felel majd, így például a vizek, gyógyfürdők, vagy a mezőgazdasági termékekben rejlő idegenforgalmi előnyök kiaknázásáért. Az iroda az egységes védjegyrendszer kialakításába is beszállna a Földművelésügyi Minisztérium mellé, de „jelentős szerepet játszana abban, hogy a gasztroturizmus (pl. a borturizmus) koordinációja összehangolt legyen”.

 

Ha a kormány komolyan gondolja a teljes turizmust maga alá gyűrő szervezet ötletét, ezt pillanatok alatt keresztül tudják nyomni – írja a lap. Az előterjesztés végén pontokba szedve ott áll: az EU-nak véleményezési joga nincs, Országgyűlésnek nem kell tárgyalnia, nem kell társadalmi egyeztetést tartani róla, és „vitás kérdés nem merült fel”.