Ciprus léphet ki elsőként az eurózónából

Lehet, hogy nem Görögország, hanem Ciprus lesz az első olyan euróövezeti tagállam, amelyik távozik a valutaunióból, de ez a fejlemény is veszélyes precedenst teremthet az ingatag pénzügyi helyzetű többi eurógazdaság számára – vélekedtek csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics szakelemzői befektetők számára összeállított új forgatókönyvükben olyan piaci értesüléseket idéznek, amelyek szerint a ciprusi kormány a következő három-négy hétben „kifogy a pénzből”. Mindeközben nem haladnak a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az EU és az eurójegybank (EKB) alkotta trojkával a Ciprus által kért pénzügyi támogatás feltételrendszeréről.

Amikor Görögország problémái elkezdődtek, Ciprus gazdasági és közfinanszírozási helyzete még rendben lévőnek tűnt. A görög hazai össztermék (GDP) már 2010-ben is 3,5 százalékkal esett, a ciprusi gazdaság teljesítménye ugyanabban a évben viszont 1,2 százalékkal nőtt, az 5 százalékos GDP-arányos akkori államháztartási hiány a fele volt a görög deficitnek, a 61 százalékos közadósság-ráta pedig eltörpült a már akkor is 145 százalékos görög szint mellett.

A ciprusi bankok görögországi kitettsége azonban elérte a ciprusi GDP-érték 160 százalékát, és ez súlyos veszteségekhez vezetett, amelyek miatt Ciprus a tavalyi év végén Oroszországtól volt kénytelen 2,5 milliárd euró hitelt kérni.

Az azóta bekövetkezett ciprusi hitelpiaci krach, a bizalom megrendülése és a bevezetett szükségszerű takarékossági intézkedések nyomán a gazdaság recesszióba süllyedt, az adósságráta uniós becslések szerint jövőre eléri a GDP-érték 96,7 százalékát, és az ország piaci értesülések szerint több mint 10 milliárd euró – a hazai össztermék 56 százalékának megfelelő – külső pénzügyi segélyre szorul – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.

A ház közgazdászai szerint önmagában ez nem jelenthetne problémát, mivel ez a segélyösszeg az összesített euróövezeti GDP-érték alig 0,1 százalékát tenné ki. Tekintettel a ciprusi gazdaság csekély méretére, még a teljes ciprusi államadósság leírásának költségei sem érnék el a valutauniós GDP 0,2 százalékát.

A gond az, hogy ha az euróövezeti hatóságok méltányosak akarnak lenni a külső pénzügyi segítségben részesülő többi eurótagállammal szemben, akkor a ciprusi segélyprogramhoz is még további megszorítási előírásokat kell feltételként csatolni. A trojka eddig 1,2 milliárd eurós pótlólagos megtakarítást követelt, ám a ciprusi kormány legfeljebb 975 millió eurónyi újabb szigorítást tart kezelhetőnek – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.

A ház szerint további problémát jelent, hogy Ciprust széles körben adóparadicsomnak és pénzmosó központnak tekintik. A Capital Economics elemzői idéznek egy kiszivárgott német hírszerzési jelentést, amely szerint orosz befektetők 20 milliárd euró körüli, kétes ügyletekkel szerzett pénzt tárolnak ciprusi bankszámlákon – ez több, mint Ciprus éves hazai összterméke. A német hírszerző szolgálat jelentése szerint ebből az következhet, hogy a Ciprusnak nyújtott külső pénzügyi segítség fő haszonélvezői a gazdag orosz betéttulajdonosok lehetnek. Németország emiatt a pénzmosásra vonatkozó ciprusi szabályok és a nagyvonalú társaságiadó-rendszer felülvizsgálatát is követeli, amire azonban Ciprus nem hajlandó.

Ciprus számára a legfőbb reményt az jelenthetné, ha Oroszország ismét a segítségére siet. A ciprusi kormány már kért is újabb 5 milliárd eurós orosz hitelt, Moszkva azonban ezúttal hűvösen nyugtázta a kérést, azzal az érvvel, hogy bármilyen további hitelfolyósításról először az EU-val kell tárgyalnia.

A Capital Economics londoni elemzői szerint mindezek alapján fennáll az a kockázat, hogy Ciprus lehet az első euróövezeti tagállam, amelyik nem szabályozott körülmények közepette törlesztésképtelenné válik, és ez valószínűsíthetően valutauniós tagságának megszűnésével is járna. A ház szerint ennek csekély közvetlen gazdasági hatása lenne, tekintettel arra, hogy az eróövezeti bankok ciprusi kitettségei nem érik el a valutauniós GDP-érték 0,1 százalékát.

Mégis, egy ilyen fejlemény megmutatná, hogy lehetséges a távozás az euróövezetből, és az ennek nyomán felerősödő piaci nyomás további eurótagállamokat késztethet az eurótagság feladására – áll a Capital Economics csütörtöki londoni elemzésében.

Az utóbbi napokban több nemzetközi hitelminősítő is agresszív lépések bejelentésével jelezte, hogy egyre kockázatosabbnak tartja a ciprusi pénzügyi és gazdasági helyzetet.

A Fitch Ratings a héten két fokozattal, „BB plusz”-ról „BB mínusz”-ra rontotta Ciprus spekulatív hosszú távú adóskockázati besorolását, elsősorban azzal indokolva a döntést, hogy a vártnál lassabban haladnak a tárgyalások a trojkával a majdani pénzügyi támogatásról.

Néhány napja egy másik nagy nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service leminősítést valószínűsítő felülvizsgálat alá vette Ciprus ugyancsak mélyen spekulatív, e cég osztályzati módszertanában „B3” szintű – más hitelminősítők gyakorlatában „B mínusz”-nak megfelelő – államkötvény-kötelezettségeinek kockázati besorolását, szintén elsősorban azzal indokolva a döntést, hogy lassú ütemben folynak a segélyprogramról kezdett tárgyalások a trojkával.

(forrás: Portfolio)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.