Csökken Közép- és Kelet-Európa GDP-arányos tőkepiaci forrásigénye

Gazdaság - szerző: GR

Csökken valamelyest az idén a közép- és kelet-európai gazdaságok GDP-arányos bruttó finanszírozási igénye, azzal együtt is, hogy a nominális forrásigény várhatóan növekszik – jósolta hétfőn Londonban ismertetett előrejelzésében a Moody’s Investors Service.

    A világ legnagyobb hitelminősítőjének 22 oldalas átfogó prognózisa szerint az idén az országcsoportnak összesen 184 milliárd euró forrásbevonásra lesz szüksége. Ez ugyan 4,1 százalékkal meghaladja a tavaly igénybe vett bruttó 177 milliárd euró értékű finanszírozást, a térség hiteligénye az összesített GDP-értékhez mérve 9,9 százalékra csökken 2013-ban a tavalyi 10,2 százalékról a Moody’s hétfői becslése szerint.

A hitelminősítő azzal számol, hogy a GDP-érték arányában Észtország bruttó finanszírozási forrásigénye lesz a legkisebb az idén a vizsgált régión belül, 3,2 százalékkal, Magyarországé pedig a legmagasabb, 19 százalékkal.

A cég várakozása szerint a vizsgált 11 ország – Magyarország, Észtország, Lettország, Litvánia, Bulgária, Szlovénia, Lengyelország, Románia, Törökország, Szlovákia, Csehország – az idei bruttó finanszírozási igény döntő többségét a hazai tőkepiacokról fedezi. Az országcsoport belső állampapír-kibocsátásának értéke 2013-ban a Moody’s becslése alapján 150,7 milliárd euró lesz; a nemzetközi tőkepiacon a régió gazdaságai 20,53 milliárd euró devizakötvény-ajánlattal jelennek meg.

A cég szerint a fennmaradó finanszírozási igényt a térségi országok két- és többoldalú hitelprogramokból, privatizációból és egyéb forrásokból fedezik. A Moody’s hétfői előrejelzése szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságainak átlagos GDP-arányos államháztartási hiánya az idén 2,3 százalékra csökken a 2012-re becsült 2,5 százalékról. A ház azonban a folytatódó költségvetési konszolidáció ellenére is a térség államadósság-mutatóinak romlására számít a gyenge gazdasági növekedés miatt. A cég elemzésben kimutatja, hogy a vizsgálatba bevont 11 gazdaság GDP-arányos államadósság-rátájának mediánszintje a 2008-ban mért 29 százalékról 2011-ben 42 százalékra nőtt, és a Moody’s várakozása szerint tavaly elérte a 45 százalékot, 2013-ban pedig 47 százalékra emelkedik tovább.

A hitelminősítő szerint a tizenegy ország gazdasági növekedésének középértéken számolt együttes üteme az idén 1,9 százalék lesz, vagyis messze elmarad a pénzügyi válság előtti években mért 5,6 százalékos átlagtól. A Moody’s hétfői előrejelzése szerint a magyar gazdaság a cég által 2012-re becsült 1,4 százalékos visszaesés után az idén 0,3 százalékkal növekszik.

Más elemzők talán máshogy látják?

Más nagy londoni házak ugyanakkor az idei évre nem számolnak növekedéssel Magyarországon, sőt vannak recessziós prognózisok is a City elemzői közösségében. Az Európai Újjáépítési és Fejélesztési Bank (EBRD) múlt héten Londonban ismertetett, idei első regionális előrejelzésében az általa 1,5 százalékosra becsült tavalyi visszaesés után 2013 egészére 0,1 százalékos további GDP-csökkenést jósolt a magyar gazdaságban. Az idei magyarországi prognózist a bank jelentősen, 0,5 százalékponttal rontotta előző, tavalyi utolsó térségi jelentéséhez képest, abban ugyanis még 0,4 százalékos idei magyar GDP-növekedési előrejelzés szerepelt.

Az új prognózishoz fűzött elemzésében az EBRD kiemelte, hogy a magyarországi beruházási ráta a legalacsonyabbak között van az EU egészében, és ezt elsősorban a magánszektor hitelellátásának folyamatos zsugorodása okozza.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai, akik a minap Budapesten folytattak tájékozódó jellegű tárgyalásokat, tapasztalataikról a befektetők számára összeállított beszámolójukban közölték, hogy magyar kormányilletékesek a megbeszélések során 0,9 százalékos növekedést jósoltak az idén, a 2014-re szóló előrejelzések pedig 2,5-3 százalékos GDP-pluszt valószínűsítettek.

A JP Morgan szakértői ugyanakkor londoni beszámolójukban ezt túl derűlátó várakozásnak nevezték, és saját előrejelzésük alapján 2013-ra stagnálást, 2014-re 1,5 százalékos növekedést valószínűsítettek a magyar gazdaságban. Hétfői elemzésében a Moody’s a térség hitelképességi mutatóival kapcsolatban kimutatta, hogy a vizsgált közép- és kelet-európai országcsoport adóskockázati besorolásainak mediánszintje jelenleg “Baa3”, ami még éppen a befektetésre ajánlott sávban van; annak alsó széle. A hitelminősítő közölte, hogy várakozása szerint a régió az idén is a befektetési ajánlású kategóriában marad. A Moody’s szerint azonban külső fejlemények, például az euróövezeti válság esetleges újbóli fellángolása ismét lefelé ható nyomást gyakorolhat a térség hitelképességi besorolásaira.

A pénzügyi válság okozta drasztikus adósminőség-romlás illusztrálására a cég felidézte, hogy 2004 és 2007 között 11 esetben hajtott végre osztályzatjavítást Közép- és Kelet-Európa szuverén adósai körében, és mindössze egy leminősítést jelentett be, 2008 óta azonban 12 osztályzatrontás volt a régióban. A Moody’s a hétfői összesítés szerint Magyarország adósbesorolását öt fokozattal rontotta 2008 és 2011 között. A magyar államadós-osztályzat a cég listáján jelenleg “Ba1”, egy fokozattal a befektetési ajánlású sáv alsó széle alatt. Az osztályzatra további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátás érvényes.

A Moody’s ugyanakkor az egyetlen a nagy hitelminősítők közül, amely negatív kilátást tart érvényben a magyar besorolásra. Az utóbbi hónapokban ugyanis a Fitch Ratings és Standard & Poor’s egyaránt stabilra javította magyar adósosztályzatainak kilátását; igaz, az S&P ezzel egy időben egy fokozattal rontotta a magyar besorolást.

(Forrás: MTI)