Csontritkulás – osteoporosis
A csontritkulás (osteoporosis) a csont mennyiségének, minőségének és működésének romlása, illetve csökkenése, mely sorozatos csonttöréssel jár. Idősebb korban a nők egy harmada, a férfiak egy hatoda szenved csípőtörésben.
A csontritkulás kialakulását két tényező befolyásolja: az élet első 40 éve során megvalósuló csont-felépülés, valamint az ezt követő csont leépülés mértéke. A csontszövetben mind fiatal mind idős korban folyamatos épülés és lebomlás zajlik.
A csontritkulás akkor kezdődik, amikor a csont lebontása nagyobb mértékű, mint a csont-építés. A csontritkulás tünetei (csontsűrűség csökkenése, csonttörések) először azon csontokban jelentkeznek, ahol nagyobb a szivacsos csont állománya: csukló, gerinccsigolyák, combcsont. A csontátépülésben megfigyelhető arányváltozás mögött elsősorban a klimaxszal összefüggő endokrinológiai változások, elsősorban az ösztrogén szint jelentős csökkenése áll. Másodlagos csontritkulást idézhet elő: anorexia nervosa, pajzsmirigy működési zavar, mellékpajzsmirigy működési zavar, mellékvesekéreg túlműködés, emésztési és felszívódási zavarok, csontvelő betegségek, autoimmun betegségek, alkoholizmus, mozgásképesség elvesztése, szteroid-kezelés. A csontritkulás kialakulását megelőzni elsősorban a csontépülés fokozásával lehetséges. A csontépülést segíteni lehet rendszeres fizikai aktivitással, megfelelő táplálkozással (kálcium és fehérje bevitele).
A csontritkulásnak nincsenek tünetei. A betegség első érzékelhető jelei a csonttörések. Ekkor azonban a csonttömeg legalább 30%-a már eltűnt. A csontritkulás diagnózisának alapja a csontsűrűség mérése. A csont sűrűségének mérése során gyakorlatilag a csont kálcium tartalmát mérjük. A csontsűrűség mérésének legpontosabb módja az úgynevezett DEXA, azaz a röntgen sugarak elnyelődésén alapuló mérés. Leggyakrabban mért régiók a csukló, a csigolyák és a csípő. A csontritkulás diagnózisának felállításához elengedhetetlen a csontanyagcserére jellemző laborparaméterek meghatározása: szérum kálcium szint, szérum foszfát szint, parathormon szint.
A csontritkulás kezelése a megelőzéssel kezdődik. És itt nem lehet eléggé hangsúlyozni a rendszeres fizikai aktivitást, a mozgást. Amennyiben a vázizomrendszer igénybevétele csökken, a szervezet leépíti a „felesleget”. „Gyógyszeres” kezelés során a D-vitamin és kálcium pótlás minden esetben kötelező. Egyéb gyógyszeres kezelés során cél a csontállomány csökkenésének lassítása, megállítása, esetleg növelése. Erre alkalmas készítmények a női hormonpótlók, valamint a speciális csontritkulás ellenes készítmények.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
