Együttműködési megállapodás
Október 21-én ünnepélyes keretek között dr. Farkas Tibor a Dél-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (DDRFÜ) és Kerécz Tamás a konzorcium részéről aláírták azt támogatói szerződést, mely forrást jelent a Harkány számára létfontosságú fejlesztési projekt megvalósulásához. Az esemény előzményeiről és várható hatásairól kérdeztem Kerécz Tamást, a Gyógyfürdő Kórház főigazgatóját, a projekt gesztorát és Döme Róbert önkormányzati képviselőt, a Gyógyfürdő Zrt. Felügyelő-bizottságának tagját.
Hogyan is kezdődött?
Kerécz Tamás: Az eredeti projekt 2006-ban indult, akkor még 11 milliárd forintról szólt a történet. Megjegyzem ez volt az első olyan dél-dunántúli projekt, amit teljes politikai konszenzus övezett. Kocsi László és Bánki Erik is támogatásáról biztosított minket.
Az első verzió lényegesen több elemet tartalmazott a mostaninál, amiből a projekt megbontása után több már megvalósult azóta. Ilyen a Dráva Szálló, a Thermál Hotel és a Kemping felújítása, átépítése. A mostani esemény a kórházat, a fürdőt és az önkormányzatot érintő fejlesztésekhez jelent fejlesztési forrást. E három tag képezi a konzorciumot, ők a mostani projekt megvalósításának kedvezményezettjei.
Régebben két különálló projektről beszéltek.
K.T.: Igen, ez volt az úgynevezett „Harka” valamint a „Psoriasis” vagy másnéven a „Nagy” projekt. A Harka alapvetően a fürdő, míg a Psoriasis a kórház fejlesztéséről szólt, természetesen városi rehabilitációs elemekkel kiegészítve. Ez az eredeti elképzelés, a mai körülmények között túlméretezettnek tekinthető Harka beruházás miatt, nem volt reálisan megvalósítható. Sajnos a fürdő és az önkormányzat részéről az önerő sem látszott, a várt befektetői hajlandóság elmaradása és a közismerten magas eladósodottságuk miatt. Úgy tűnt, bukik a mutatvány.
Hogyan sikerült mégis újjáéleszteni a folyamatot, elérhetővé tenni a már megnyert, de veszni látszó pályázati pénzt?
Döme Róbert: Egy javaslat nyomán, KDNP-s kapcsolataim révén megkerestem Vancsura Miklóst a Sárvári Gyógy-és Wellness Fürdő ügyvezető igazgatóját, aki egyben a Magyar Fürdőszövetség Választmányának ügyvezető elnöke, hogy segítsen nekünk. Szakmai múltját ismerve nem volt kétségem, ha akar, akkor ő tud segíteni.
Így is történt. Profi műszaki és gazdasági szakembereket hozott. Ekkor felpörögtek az események. Villámgyorsan átdolgozták, illetve áttervezték a régi koncepció „Harka” elemét. Ezután a két projektet egyesítettük. Ezt a DDRFÜ is elfogadta, így zöld lámpát kaphatott a fejlesztés.
Milyen elemei vannak az átdolgozott verziónak?
D.R.: A kórházat érintő elemek nem változtak. A tervek szerint megépül egy 45 ágyas épületrész, mely szállodai szintű szolgáltatásokat nyújt majd a psoriasis program betegeinek. A fürdőn átépítjük a 2-es épületet és az ehhez kapcsolódó 3-as medencét. Létrejön a kor követelményeit minden szempontból kielégítő, wellness szolgáltatásokat is nyújtó, családosok számára is vonzó fürdőkomplexum, fedett és nyitott medencékkel, pihenőterekkel. Ami a várost érinti: megújul a Zsigmondy sétány, ahol egy ivócsarnok is létesül a régi fürdőbejárattal szemben, és megtörténik a városközpont részleges rehabilitációja. Terjedelem miatt a részletekbe most nem kívánok belemenni, mivel a terveket az érdeklődők hamarosan megtekinthetik a város honlapján.
Milyen összegekről beszélünk, és mi van az önrésszel?
K.T.: A kórház és a fürdő fejlesztése körülbelül 1,5-1,5 milliárd, míg az önkormányzati rész 0,4 milliárd.
Az önerő igazolást egyelőre csak a kórház tudta beadni, ezért kértünk és kaptunk kilencven nap haladékot, hogy ezt az igazolást a Harkányi Önkormányzat és a Gyógyfürdő Zrt. az NFÜ részére benyújthassa. Ennyi ideje van az önkormányzatnak és a fürdőnek arra, hogy előteremtsen 836 millió forintot.
Különben?
K.T.: Sajnos bukik minden. A kórház ebben az esetben kénytelen lesz önerőből megvalósítani a tervezett fejlesztéseket, ami persze közel sem lesz teljes, de azért a továbbéléshez legszükségesebb dolgokat meg tudjuk csinálni. Viszont a fürdő és a város elveszti a fejlesztéshez szükséges forrásokat, ami Harkányra nézve katasztrofális következménnyel jár. A fürdő fejlesztés nélkül nem tudja megállítani a jelenleg tapasztalható vészes vendégszám csökkenést, ami rövid időn belül elkerülhetetlenül csődöt jelent.
Mi lehet a megoldás, milyen lehetőségek vannak? Kérdezem ezt Kerécz Tamástól úgy is, mint az önkormányzat pénzügyi bizottságának nemrég megválasztott külsős tagjától.
K.T.: Az önrész az önkormányzat és a fürdő részéről alapvetően banki hitellel biztosítható. A probléma csak az, miként lehet a hitelképességet biztosítani.
Erre három reális alternatíva létezik. Az egyik, hogy az önkormányzat, vagyonának eladásából jut forrásoz. Nyilvánvalóan, itt csak a nagyobb értékű, jó helyen lévő ingatlanok és a fürdő tulajdonjogának értékesítése jöhet szóba, az is áron alul.
A másik megoldás a fürdő feltőkésítése a Magyar Fejlesztési Bank bevonásával, amihez előírásszerűen magántőkét kell bevonni.
A harmadik megoldás a fúzió lehet, vagyis a kórház és a fürdő integrálása közös gazdasági egységgé. Ezzel a megoldással úgy lehet hitelképessé tenni fürdőt, hogy nem kell idegen tőkét igénybe venni.
Ismerve a pillanatnyi befektetői hajlandóságot, számomra ez utóbbi megoldás tűnik megvalósíthatónak, és úgy tudom, történtek is lépések ebben az ügyben.
K.T.: Igen. Az önkormányzat a június 11-i testületi ülésén kezdeményezte a kórház és a fürdő egyesülését. Eljutottak oda a fürdő és a kórház tulajdonosai, hogy egy együttes értekezleten meghatalmazták az ügyvezetéseket, hogy készüljön egy, ezt a dolgot alaposan elemző tanulmány. Mivel a kórház közbeszerzésre kötelezett, ezért erre pályázatot írtunk ki, mely lezárult és a nyertes cég azóta meg is kezdte a munkát.
Mindenekelőtt a vagyonmérlegeket kell elkészíteni. Ha az ezt követő tanulmány, melyet a Vancsura úr nevével fémjelzett független szakértői gárda állít össze, igazolja az előzetesen remélt gazdasági és szakmai előnyöket, és a tulajdonosok valóban komolyan gondolják az egyesülést, akkor ez akár jövő év január elsejével meg is valósulhat.
Ki mit nyer a fúzióval? Hiszen elhangzott, hogy a fürdő és az önkormányzat, hogy finoman fogalmazzak, igen csak rossz pozícióban vannak.
K.T.: Azt kell mondanom, rövid távon a kórház látszólag veszít a dolgon, hiszen pillanatnyilag gazdaságilag valóban lényegesen jobban áll a fürdőnél, de hosszú távon mindenképpen előnyösnek kell tekintenünk az egyesülést mindkét fél számára.
Ezt igazolja a hévizi példa és nem véletlen, hogy a kórházzal nem rendelkező gyógyfürdők, mint például Hajdúszoboszló, Bükfürdő, Zalakaros, ahol viszont járóbeteg-ellátó központok működnek, mindenhol integrálták ezt a tevékenységet.
Tehát a gyakorlat azt mutatja, hogy ez így működik jól. Számtalan külföldi példát hozhatnánk, akár németet, franciát, szlovént vagy csehet, hogy ahol az idegenforgalmat az egészségüggyel ötvözték, ott az ágazatokat ért trauma ellenére fellendülés tapasztalható. Markáns példája ennek Máriafürdő, illetve Karlovy Vary esete. Az előbbinél az ágazati egyesülés hihetetlen fellendülést hozott, míg az utóbbinak már csak a neve jelent vonzerőt.
Ezzel teljesen egyetértek, hiszen édesapámtól sokszor hallottam erről, ő is a kórház és a fürdő egységében látta a hatékonyságot. És nála jobban aligha ismerhette bárki ezt a területet. Sajnos az ő idejében nem a célszerűség dominált. Most milyen a politikai hozzáállás?
D.R.: Ami az önkormányzatot illeti nálunk komoly a szándék. Ez az egyetlen olyan megoldás, amellyel vagyonvesztés nélkül tudunk fejlesztési forráshoz jutni. A kórház tulajdonosai, a többségi tulajdonnal rendelkező Baranya Megyei Önkormányzat, a Magyar Villamos Művek Zrt., valamint a Paksi Atomerőmű Zrt., mind erősen kormányzati befolyás alatt állnak. Úgy gondolom most, hogy jobboldali nemzeti kormánya van az országnak, mely politikai erő húsz éve folyamatosan hetven százalék körüli támogatottsággal rendelkezik településünkön, részükről is szabad utat kell, hogy kapjunk. Bízom ebben azért is, mert az aláírási ünnepségen Tiffán Zsolt, a körzet országgyűlési képviselője köszöntőjében kiemelkedő, életet jelentő eseménynek nevezte a támogatói szerződés aláírását. Ezért joggal remélhetjük, részéről is megkapjuk a szükséges politikai támogatást, ami nagyon fontos célunk megvalósításához.
Ez egyébként alapvető érdeke a régiónak is, hiszen egy megerősödött Harkány a térség húzó ereje, gazdasági motorja lehet. És azt se felejtsük el, gyógyvizünk nemzeti kincs.
Ha minden összejön, és megvalósul a fejlesztés, miből fizeti vissza Harkány a hitelt?
D.R.: Ezért nem aggódunk. Az eddig felvett hitelekkel az volt a baj, hogy nem fejlesztésekre fordítottuk, hanem működésre és cicomára, azaz felélte őket a város.
A projekt megvalósulása esetén a fürdő újra növekedési pályára áll, hiszen, ha ma nem lenne adóssága, még így is nyereséges lenne. Az elképzelhetetlen, hogy egy modernizációt követően ne növekedjen a forgalom. És semmi olyan elem nem változik, ami az üzemeltetési költségeket növelné. Ez egyszerű matematika. Ezenkívül, beindul az egyedülálló összetételű gyógyvizünkre alapozott psoriasis program, ami szintén a vendégszám növekedését kell, hogy hozza. Az is tény, ha egy térségben fejlesztés történik, ez automatikusan befektetői hajlandóságot generál. Ez gazdasági törvényszerűség. Úgy hívják befektetői spirál. Egy ilyen léptékű beruházás hatására automatikusan felértékelődik minden, így az önkormányzat tulajdonában lévő jelentős ingatlanvagyon is, melynek értékesítésére vagy hasznosítására nagyságrendekkel nagyobb esélyünk lesz a projekt megvalósulása után, mint most. Ez egyébként elemi érdeke a Harkányt finanszírozó bankoknak is, hiszen így rövid időn belül törleszthetjük adósságunk jelentős részét. Bárcsak már itt tartanánk!
B. Sz. Zs.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
