Egy dél-amerikai hátrányos helyzetű település településüzemeltetéssel kapcsolatos mérnöki problémáira kell megoldást találnia egy nemzetközi csapatnak, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Karának (PTE MIK) hallgatói mellett egy angol és egy amerikai partneregyetemen tanuló alapszakos mérnökhallgatók alkotnak.
Mindezt az online térben, a különböző szakterületekről és országokból, illetve cégektől közreműködő szakemberekkel partnerségben. A pécsi hallgatók első kelet-európaiként vesznek részt az országokon, földrészeken átívelő együttműködésben, amelyben a szakmai feladat kidolgozása mellett el kell sajátítaniuk a digitális kommunikáció megfelelő módszertanát is. Ez ugyanis nemcsak a jelenlegi járványidőszakban, hanem a jövőben is egyre nagyobb szerepet kap a mérnöki kooperációkban.
A PTE MIK Mérnöki és Smart Technológiák Intézet Építőmérnök Tanszékén az idei tanévtől indult, Nemzetközi Mérnöki Projekt címet viselő angol nyelvű kurzus célja, hogy elősegítsék a magyar és a nemzetközi hallgatók csapatmunkában történő együtt dolgozását és közös tanulását. A pécsi hallgatóknak nemcsak egymással, hanem egy angol és egy amerikai partneregyetemen tanuló mérnökhallgatókkal kell csapatot alkotniuk és közösen megoldaniuk egy speciális mérnöki feladatot, mindezt az internet segítségével. A programban részt vevő MSU Denverrel és a Brunel University Londonnal már régóta van oktatási és kutatási együttműködése a pécsi egyetemi karnak, elsősorban építészeti és építőmérnöki területeken, ám a mostani hallgatói projekt a többi mérnöki szakterület bevonását is igényli. A feladatok komplexitása miatt ugyanis villamosmérnök, informatikus és menedzsment szakirányú hallgatók közreműködésére is szükség van, így a kurzus szinte az összes mérnökhallgató számára lehetőséget biztosít egy nemzetközi csapatmunkában való részvételre.
A feladat igen komplex: egy dél-amerikai hátrányos helyzetű tengerparti település településüzemeltetéssel kapcsolatos problémáira, így az épített környezetre, a vízellátásra, a szennyvíztisztításra, az energiaellátásra, a hulladékgazdálkodásra, az élelemiszerellátásra, a közlekedésre és a digitális fejlesztésekre vonatkozó kihívásokra kell mérnöki megoldásokat találniuk. Mindezt úgy, hogy a fenntarthatóság szempontjait figyelembe véve a kidogozott megoldások a környezetterhelést is minimalizálják. A konkrét problémákat a leendő mérnököknek kell beazonosítaniuk, ehhez rengeteg adatot, információt kapnak, majd ezek felhasználásával kell kidolgozniuk a megoldásukat először koncepcionális szinten, majd egyre nagyobb részletességgel. A munkát különböző szakterületekről és országokból, illetve cégektől mentorok segítik. A nemzetközi versenyként is szolgáló projekt végén a csapatoknak egy részletesen dokumentált, számításokkal és tervekkel is alátámasztott mérnöki megoldást kell letenniük az asztalra. A korábbi években meghirdetett hasonló mérnöki projektekben elsősorban angolszász országok vettek részt, ez az első alkalom, amikor Magyarországról is csatlakozhat egy egyetem a kihíváshoz.
A projekt újszerűsége egyrészt a csapatmunka jellegében mutatkozik meg, másrészt abban hogy kifejezett céljának tekinti a mérnökhallgatók globális szemléletének kialakítását. Az oktatásunkban viszonylag kevés tantárgy ad lehetőséget a csapatmunkában való együttműködés elősegítésére. Pedig a jövőben akár országokon, földrészeken átívelő együttműködésekre lesz szükség, ezekhez pedig meg kell találni a megfelelő módszertant, el kell sajátítani a digitális kommunikációt. Mindehhez adottak a technikai feltételek, azonban az online térben való kommunikációt még tanulni kell – fogalmaz dr. Orbán Zoltán, a kurzus főszervezője, a PTE MIK Mérnöki és Smart Technológiák Intézet igazgatója.
A projekt által a hallgatók megtanulnak csapatmunkában dolgozni, ez jelentős előnyt jelent számukra későbbi munkavállalásuknál. A tapasztalataik is hozzájárulnak ahhoz, hogy képesek lesznek felépíteni a feladatmegoldás struktúráját, átlátják, miként érdemes körbejárni a problémát, hogyan gyűjtsék az adatokat, milyen koncepció szerint dolgozzanak, milyen eszközöket használjanak. Emellett megtanulnak egy nemzetközi közegben kommunikálni, hiszen a több földrészről, több kultúrából érkező hallgatókkal meg kell találniuk a közös hangot.
Marcus Juby, a kurzus Új-Zélandról érkezett oktatója hozzáteszi: a csapatmunkában történő feladatmegoldáson túl igen fontos szempont, hogy a hallgatók a fenntartható fejlődés alapelveit is szem előtt tartva egy konkrét mérnöki megoldást találjanak ki a klímaváltozás kedvezőtlen hatásaitól erősen érintett perui települések problémáira. A projekt gyakorlati jellege és az a tény, hogy a megoldásokat nemcsak elméletileg, hanem egy adott közösségre és helyszínre adaptálva kell kidolgozni, a hallgatókban egy új szemléletet fejleszt ki.
A fenntarthatóság napjainkban globális kérdés, ezért a mérnökképzésnek hatalmas felelőssége van abban, hogy kialakítsa a jövő mérnökgenerációjának fenntarthatóság iránti elköteleződését, és ehhez megadja a megfelelő tudást is. A fenntartható fejlődés egyszerre jelent kihívást és szükségszerű utat a fejlődő és fejlett országoknak, így a jövőben nélkülözhetetlenek lesznek a földrészeken átívelő szakmai együttműködések. A jelenleg zajló projekt lehetőséget teremt a jövő mérnökei számára, hogy megértsék globális felelősségüket. Hozzásegíti őket ahhoz, hogy érzékennyé váljanak arra: a műszaki feladatok fenntarthatósági szemléletű megoldása a gazdasági, a társadalmi és a környezeti szempontok figyelembevételét is igényli. Különösen azokon a területeken van szükség az ilyen szemléletű mérnöki segítségre, ahol a klímaváltozás miatt a helyi közösségek biztonsága vagy életminősége veszélyben van. Amennyiben a pécsi hallgatók közreműködésével sikerrel zárul a projekt, a részletesen kidolgozott megoldásokkal részt vehetnek egy nagyobb nemzetközi versenyen is.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.