Kitaibel emlékét tudományos munkássága mellett számos intézmény és helyszín is őrzi. Ilyen a harkányi Kitaibel Pál Általános Iskola is. Sokan mégsem tudják, ki volt ő valójában.
Bár nevét számos növényfaj és intézmény viseli, és munkája alapvetően hozzájárult a Kárpát-medence növényvilágának megismeréséhez, személye gyakran háttérbe szorul a köztudatban. Kitaibel példája mutatja, hogy egyetlen ember szenvedélye és tudása milyen hosszú távú hatással lehet egy egész nemzet tudományos fejlődésére.
Kitaibel Pál (1757–1817) magyar természettudós, botanikus és vegyész volt, aki jelentős szerepet játszott a magyar és közép-európai flóra feltérképezésében. Tanulmányait a Nagyszombati Egyetemen kezdte, majd később a Budai Egyetemen fejezte be, ahol nagy érdeklődést mutatott a természettudományok, különösen a botanika iránt. Számos felfedezést tett a növényvilág területén, és több növényfajt is ő azonosított először. Kutatásai során bejárta Magyarországot és a környező régiókat, értékes adatokat gyűjtve a növények élőhelyeiről és tulajdonságairól. Jelentős munkássága révén a magyar tudomány egyik legkiemelkedőbb alakjává vált.
Vizsgálta Magyarország ásványvizeit és gyógyvizeit, térképeket – Hydrographia Hungariae – készített és több tanulmányt írt ezekről, amelyek nagy jelentőséggel bírtak a balneológia, a gyógyturizmus szempontjából is. Botanikai munkája mellett kémiai kutatásokat is végzett, közreműködött a tellúr nevű kémiai elem felfedezésében, amelyet Müller Farkassal együtt írt le.
Kitaibel Pál mellszobra az iskola udvara és számos más helyszín mellett a Füvészkertben, valamint a debreceni arborétumban is megtalálható.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.