Ezek a legfontosabb tények a háború küszöbéről, melyekre remélhetőleg soha nem kell rámutatni

Számos európai ország arra készülve alakítja külpolitikáját, hogy Oroszország ismét megtámadja Ukrajnát. Egyre több baráti és támogató ország állásfoglalása válik világossá, miközben az oroszok az Európai Unió és az egységes haderő, a NATO destabilizálásán dolgoznak.

Összegyűjtöttük az elmúlt hetek eseményeit, mely a felek stratégiájára mutatnak rá. Fontos megjegyezni, hogy egy háború jelenleg senkinek sem érdeke, az agresszióval olyan stratégia bontakozik ki, mellyel egyes nagyhatalmak saját, tárgyalóasztal mögött el nem dönthető szerepüket pozícionálhatják újra.

A Krím-félszigeten van az egyetlen Fekete-tengerről elérhető mélytengeri kikötő, ezért rendkívül fontos katonai stratégiai álláspont. Oroszország a közelmúltban már megszállással utat tört a Grúzia felől is megközelíthető területre, miután Krím függetlennek végül pedig az Orosz Föderáció tagjának kiáltotta ki magát.

Oroszország hadgyakorlatra hivatkozva folyamatosan csapatokat von össze Ukrajna közelében és szövetséges haderőkkel vonul fel.

A hírszerzés szerint Oroszország tavaly év végén újabb ukrán invázióra készült, melyet a jelentések az év első hónapjaira tettek.

A NATO közölte, hogy az Ukrajnára gyakorolt Orosz nyomás miatt 8500 amerikai katonát helyez készenlétbe, hogy szükség esetén Európába vezényelhesse őket.

Amerikai NATO-katonák elhelyezéséről folynak tárgyalások Magyarországon. A CNN hírcsatorna szerint ezer katona érkezne Magyarországra is, de a felkérést megerősítő külügyminiszter a számokat hazugságnak nevezte.

Az Ukrajna NATO-tagságát is ellenző Horvátország nem fogadja az amerikai katonákat és nemrég közölték: ha Oroszország és Ukrajna között háborús helyzet alakul ki, visszahívják a NATO-kötelékben szolgálatot teljesítő egyenruhásaikat.

Oroszország diplomáciai lehetőség nélküli diktátumot hirdetett ki Vlagyimir Putyin Joe Biden amerikai elnökkel folytatott beszélgetése után. Ennek értelmében el akarja érni, hogy a NATO nem terjeszkedik tovább, különösen Ukrajna illetve Grúzia nem lesznek tagjai a szövetséges haderőnek. Emellett rögzítené a posztszovjet viszonyokat, így megtiltaná, hogy az 1997 után csatlakozott államok – Magyarország mellett 12 másik állam, gyakorlatilag a teljes leszerelt szovjet blokk – NATO haderőket vagy fegyvereket fogadjon vagy állomásoztasson, vagy segítsék egymást. Feltételként szabta, hogy az amerikai nukleáris fegyvereket vonják ki Európából.

Míg a világ a Lengyel határnál zajló migránsválságra figyelt, Oroszország bejelentette, hogy a belorusz elnök nukleáris fegyverek hordozására is képes rövid- és közepes hatótávolságú rakétarendszerek Fehéroroszországba való telepítését kérte. Most azt követeli, hogy a NATO-tagok ne telepítsenek szomszédságába hasonlókat.

Németországnak a földgáz miatt nagy a kitettsége Oroszországgal szemben. Az oroszok már fenyegetőztek erre utalva, amikor azt üzenték, hogy tart még a tél. Németország ekkor megtiltotta az Ukrajnába tartó brit fegyverszállítmánynak, hogy igénybe vegye légterét. Ez valójában csak formális intézkedés volt.

Ukrajna számít a NATO támogatására, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete közölte, békés megoldásra törekszik Oroszországgal, de felkészült a legrosszabbra is.

Orbán Viktor február elején Vlagyimir Putyinhoz látogat Oroszországba. A magyar miniszterelnök tavaly írt alá 15 évre szóló titkos gázszerződést az orosz vezetővel.