Hasmenés és székrekedés
Az egyik leggyakoribb panaszok közé tartozik, hogy „hasmenésem van”, „megy a hasam”, valamilyen étel „meghajtott”, stb. Ennek az ellenkezője, a szorulás, különösen idősebb korban, szintén gyakran fordul elő. Mindkét esetben fontos annak a tisztázása, hogy a panaszos pontosan mit ért ezeken a kifejezéseken. Nem ritkán hasmenésnek vélik, hogy egyetlen alkalommal volt valakinek hígabb széklete, illetve, ha valakinek egy napig nincs széklete, máris úgy véli, hogy valami komolyabb baj lehet, mert „szorulása” van.
Mi a hasmenés? Az orvosi meghatározás szerint akkor beszélünk hasmenésről, ha valakinek egy nap legalább három alkalommal van híg, nem formatartó széklete. Hogy ez pontosan mit is jelent, ennek a meghatározására a WHO (nemzetközi egészségügyi szervezet) egy ábrasorozatot készített, amit a bizonytalankodó betegnek megmutatva, a beteg ki tudja választani, hogy az általa hasmenésesnek tartott széklet melyik ábrához hasonlít a legjobban.
Hasmenésről akkor beszélünk, ha a kiürített széklet az utolsó három ábra valamelyikéhez áll közel. Amennyiben az első három ábrához hasonló széklete van valakinek naponta egynél több alkalommal, az nem tekinthető hasmenésnek.
Viszonylag gyakran fordul elő, hogy a gyakoribb székletürítést, esetleg hasmenést, valamilyen étel elfogyasztásához kötjük. Ez általában akkor van, ha az elfogyasztott étel valamilyen hasmenést előidéző kórokozót, vagy annak valamilyen méreganyagát tartalmazta, de lehetséges, hogy az elfogyasztott étel nem fertőzött, csak a tápcsatornában kitágul és ez a beleket gyorsabb működésre serkenti, amely néhány lazább székürítést eredményez. Ez utóbbi eset viszonylag gyakori jelenség. Amennyiben kórokozót tartalmaz az étel (ritkábban ital), akkor fertőzéses eredetű hasmenésről beszélünk. A fertőzéses eredetű hasmenésre általában jellemző, hogy láz, hőemelkedés, hányinger, hányás, hasi fájdalom kíséri. Ezeket leggyakrabban vírusok okozzák, melyek akár légúti terjedéssel is előidézhetnek hasmenést, és ehhez gyakran hőemelkedés, illetve hányinger, hányás társulhat. Általában rövid, 3-5 napos panaszokat okozva, a tünetek maguktól megszűnnek, de az egyik kellemetlen tulajdonságuk, hogy a légúti terjedés miatt, hirtelen sok ember fertőződhet meg. A vírusos eredetű hasmenések ellen nem áll rendelkezésre semmilyen gyógyszer, de gyermekek számára bizonyos, gyakori, hasmenést okozó vírusfajta ellen (Rota-vírus) szájon át adható oltóanyagok állnak rendelkezésre. Nagyon fontos, hogy vigyázzunk a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelre, nehogy kiszáradás következzen be, mely különösen fiatal gyermekekben, illetve idősekben lehet veszélyes.
A baktériumok által okozott fertőzések között az egyik leggyakrabban előforduló baktériumok az un. Salmonellák, melyek gyakran okoznak „ételmérgezést”. A terjedése leggyakrabban fertőzött és nem kellően hő kezelt tojással készült ételek (pl. fagylalt, krémes sütemények, stb.) fogyasztása által történik. A kórozónak az a jellegzetes tulajdonsága, hogy a csirkék tápcsatornájában (kloáka) élősködik és a tojás kialakulása során annak a felszínén megtapadva szennyezheti az ételt, de előfordul, hogy a tojásba beépül, így mosással nem lehet eltávolítani. A kórokozó beépülhet szennyvízzel, fertőzött vízzel locsolt növényekbe is (paradicsom, dinnye, lucerna csíra) és így okozhat megbetegedést. Itt a tünetek már sokkal súlyosabbak, a betegnek gyakran magas láza van már akkor, mielőtt a hasmenés megkezdődik, így a tünetek jelentkezésekor nem lehet még pontosan tudni, hogy mi okozza a lázat. Súlyos hasmenésről akkor beszélünk, ha a betegnek legalább napi 10 alkalommal van híg, kellemetlen szagú, nyálkás, nem ritkán véres széklete, melyhez hányinger, hányás, hasi görcsök társulhatnak.
Másik gyakori baktérium az un. Campylobacter típusú kórokozó, mely esetben a véres székürítés gyakori. A korábban igen gyakori, piszkos kéz által közvetítet hagyományos vérhas baktériumot Shigellának hívják, szerencsére ebből évente csak egy-kétszáz eset fordul elő. Fontos jellegzetessége, hogy a kialakult betegség igen gyakori székürítéssel jár, melynek során csak kevés, véres nyálka ürül, melyhez igen erős hasi görcsök társulnak. Hányás, hányinger ritkán fordul elő, de a beteg lázas lehet.
Általános szabály, hogy ha a tünetek, egy bizonyos étel elfogyasztását követően nagyon gyorsan kialakulnak, az nem fertőzéses eredetű és ilyenkor láz nem alakul ki. Jellegzetes megjelenési módja ez a gombamérgezésnek. A fertőzéses eredetű hasmenések kialakulásához mindig bizonyos lappangási idő kell.
Különösen súlyos állapotot, megbetegedést jelenthet, ha valakinek véres székürítése van. Ha ez lázzal, és más általános tünetekkel (pl. levertség, hányás, stb.) jelentkezi, akkor valószínűleg fertőzésről van szó. Ha a beteg azt veszi észre, hogy gyakoribb székürítése van és a széklete véressé vált, annak eredetét mindenképpen műszeres vizsgálattal kell megállapítani lehetőleg minél hamarabb, természetesen a gyakran előforduló aranyér betegség is okozhat véres székletet, de ilyenkor a vér a széklet külső felszínén látható.
A sok folyadékvesztéssel járó hasmenéses megbetegedések kezelésére a legfontosabb teendő a megfelelő folyadék és só pótlás, melyre megfelelő, patikában kapható só keverékek állnak rendelkezésre. Ha nem tudjuk beszerezni, akkor célszerű enyhén sózott teát fogyasztani akkor is, ha hányás is előfordul. Súlyos esetekben infúzió szükséges. Fertőzéses eredetű hasmenés gyanúja esetén „hasfogó” gyógyszereket nem szabad alkalmazni, mert ezek, különösen időskorban, vagy gyermekekben, a bélműködés leállást okozhatják. A folyadékpótlásra felnőttekben általában minden székürítésre kb. 1 bögre (2-3 dl) sós folyadékot kell számítani.
Hasmenés, a fentieken kívül, számos más betegségben fordulhat el, melyek felsorolása meghaladja ennek az ismertetésnek a terjedelmét.
Szorulásról akkor beszélünk, ha betegnek ritkán, 4-5 naponta van csak nehezen kiüríthető, kemény széklete Ez elsősorban idősebb korban fordul elő, melynek a renyhe bélműködés a leggyakoribb oka és a bélműködést segítő gyógyszerekkel könnyen segíthetünk ezen a helyzeten. Minden esetben fontos, különösen, ha vért is látunk a székletben, hogy a vastagbél daganatot kizárjuk. Erre általában vastagbéltükrözésre van szükség. Különösen fontos körülmény, ha a beteg felváltva panaszkodik szorulásról és székrekedésről. A székletben megjelenő kevés vér is, amely szabad szemmel nem látható, felhívja a figyelmet a vastagbél daganat lehetőségére, ezért célszerű, idősebb korban a székletből történő vér kimutatására irányuló szűrővizsgálatot elvégeztetni. A kezdődő vastagbél daganatot jól lehet gyógyítani és az egyik legelső jele a kismennyiségű vér megjelenése a székletben.
Készült a Siklósi Kórház Nonprofit Kft. által
a TÁMOP -6.1.2. -11/3-2012-0052
Tenkes Egészségkert projekt keretében
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
