Helyes életmód, kardiovaszkuláris betegség kialakulása estén a megfelelő táplálkozás és testmozgás fontossága

Életmód - szerző: |X|

Az egészséges életmód kialakítása nem egyik napról a másikra megy, hanem egy folyamat eredményekén jön létre. Ebben a folyamatban több tényező is szerepet játszik.

 

Az egészséges életmód 5 fontos pillére:

– Kiegyensúlyozott táplálkozás,

– Fizikai aktivitás,

– Mentális egyensúly,

– Általános egészségi állapot,

– Káros szokások elhagyása.

 

Az életmód megfelelő irányba történő befolyásolása, valamint a rizikófaktorok egyénre szabott és célzott kezelése fontos szerepet játszik a betegségek súlyosságának kialakulásában. Rendszeres egészségvizsgálat keretén belül 20 éves kortól szükséges meghatározni az esetleges rizikófaktorokat. Ezt az értékelést 40 éves kortól 5 évente, nagyobb rizikószint esetén 2 évente meg kell ismételni.

 

Az egészséges táplálkozás mellett az egészséges életmód magában foglalja a rendszeres testmozgást, s kizárja a dohányzást, valamint a drogok használatát. Az egészséges életmód követői szerint minimálisra kell csökkenteni a gyógyszer-, alkohol- és kávéfogyasztást is!

 

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezető halálokok közé tartoznak. Kialakulásukban számos tényező játszik szerepet. Rizikófaktoraik között van több befolyásolható tényező, ami az életmódunkhoz kapcsolódik, ilyen például a dohányzás, a stressz, az alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás. Vannak, amelyeknek hatása csak csökkenthető, ilyen például a magas vérnyomás, cukorbetegség. Természetesen van, ami nem befolyásolható, például az életkor, nem, illetve az örökletes tényezők.

 

A szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentésében az egészséges táplálkozás nagy szerepet játszik. Életmódváltással sokat tehetünk a szív-és érrendszeri betegségek megelőzésére. A helyes táplálkozással nagymértékben csökkenhet az erekben a lerakódás, lassítható az érelmeszesedés folyamata, csökkenthető a magas koleszterinszint, helyreállítható az ártó és a védő lipoproteinek (LDL és HDL) aránya, illetve csökkenthető az emelkedett triglicerid szint.

 

A kialakult szív-és érrendszeri betegség esetén alkalmazott összetett kezelésben, meghatározott gyógyszerek, mozgás- és pszichoterápia mellett fontos szerepet játszik a diéta is, ami segít az életmódunk átalakításában. A dietetikus által megtervezett, megvalósított és monitorozott étrend a kardiovaszkuláris betegségek prevenciójának minden szintjén, alapvető.
A megfelelő étrend csökkentheti a rizikót: a testtömeg-, vérnyomáscsökkenés vércukor- és vérzsírok kedvező irányba változása pozitívan befolyásolja egészségi állapotunkat. Ezáltal a diéta is nagymértékben hozzájárul a kardiológiai rehabilitáció sikerességéhez.

 

Étrendi alapelvek:

– Emelkedett koleszterinszint esetén a telített zsírsav bevitel kell mérsékelni. A telített zsírsavak elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben, zsiradékokban, zsírosabb húsokban, felvágottakban, kolbász és szalonnafélékben, belsőségekben találhatóak. Fontos, hogy a tej és a tejtermékek esetében a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük előnyben, ne hagyjuk ki az étrendből, mivel értékes kalciumforrások.

– Fontos a telítetlen zsírsavak fogyasztásának növelése. Ezek a növényi eredetű zsiradékokban fordulnak elő. Ilyenek pl. a napraforgó-, repce-, olívaolaj stb.), illetve a tengeri halakban, olajos magvakban, de az avokádóban is megtalálhatóak. Ezek rendszeres fogyasztása segít helyreállítani a “jó” koleszterin (HDL) arányát a “rossz” koleszterinnel (LDL) szemben, ami bizonyítottan védő hatású a szívbetegségek ellen.

– A rostbevitel is kedvező hatást gyakorol a szervezetre. Ez leginkább a zöldségekben, gyümölcsökben található. A vízben oldódó rostok fogyasztása jótékony hatással van a szervezetükre, előnyösen befolyásolják a szénhidrát-anyagcserét, fokozott fogyasztásuk javítja a vérzsír paramétereit is. Az ajánlott rostbevitel szívbetegségben szenvedők diétája esetén naponta 30–45 g.

– A túlzott konyhasóbevitel a szív-érrendszeri betegségekben szenvedőknél, elsősorban a magas vérnyomású betegeknél alátámasztott kockázati tényező. Mivel a nátrium vizet köt meg, ami megnöveli a keringő vértérfogat mennyiségét, ezáltal ez hozzájárul a magas vérnyomás fenntartásához. A sóbevitel nagyobb része a feldolgozott élelmiszerekből származik ilyenek pl. az egyes sajtok, húskészítmények, félkész ételek. Jelentős javulás érhető el néhány élelmiszer elhagyásával, vagy helyettesítésével.

– Az alkoholos italok fogyasztásának korlátozására is figyelni kell, lehetőleg kerüljük a cukros és az alkoholos üdítőitalok fogyasztását.

– A konyhatechnológiai eljárások közül válasszuk inkább a gőzben főzést, párolást, készítsük ételeinket fóliában, teflonedényben, fedett cserépedényben. Kerüljük a bő zsiradékban történő sütést, mellőzzük a rántást, helyette a kedvezőbb kevés liszttel, sovány tejtermékkel készített habarást helyezzük előtérbe.

 

Az OKOSTÁNYÉR ajánlás fontosabb üzenetei

 

Mi legyen a tányérodon? (ami az egész napi étrend összetevőit jelképezi)

– Egyél minden nap friss zöldségfélét, gyümölcsöt!

– Napi ételed fele zöldség és gyümölcs legyen!

– Fogyassz rendszeresen teljes értékű gabonát!

– Válassz változatosan a fehérjeforrások közül (tej és tejtermékek, tojás, halak, húsok)!

– Használj a lehető legkevesebb sót, cukrot (megjegyzés: ez, természetesen cukoranyagcsere-zavarok esetén kerülendő!) és zsiradékot az ételek elkészítéséhez!

– Figyelj az elfogyasztott ételek, italok mennyiségére és minőségére! Igyál elegendő folyadékot, étkezz naponta 3-5 alkalommal, változatosan!

A rendszeres testmozgás az egészséges életmód egyik alapeleme, sok betegség megelőzésében fontos szerepe van.

 

Az egészség és a rendszeres testmozgás közti kapcsolat szerepét hangsúlyozzák az alábbi tények és számadatok:

– Az inaktív életmód világszerte a vezető halálokok között szerepel.

– A mozgásszegény életmód szerepet tölt be a kardiovaszkuláris betegségek, a rosszindulatú daganatok és a cukorbetegség kialakulásában.

 

A megfelelő minőségű és mennyiségű fizikai aktivitás fokozza az izomerőt az állóképességet, jó hatással van a csontok egészségére és a szervezet anyagcseréjére, segíti a testtömeg fiziológiás szinten tartását. A rendszeres testmozgás csökkenti a stresszérzékenységet, növeli a stressz tűrő képességet és fokozza az alvás minőségét.

 

A rendszeres testmozgást érdemes beépíteni a mindennapjainkba. Ez jelenthet sétát, vagy a kerékpár használatát a tömegközlekedés helyett. Az egészségünk érdekében az a legelőnyösebb, ha valamilyen rendszeres sporttevékenységet is sikerül beilleszteni a hétbe.

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda