Így változik az életünk holnaptól

Az új hónap meglehetősen sok új változást hoz, a minket érintő témákat szedtük egy csokorba. Az újabb szabályváltozás miatt például több száz trafikosnak kell költöznie, honatyáink élete is nehezebb lesz, és több banknál kaphatóak lesznek a hosszabb távú állampapírok.

A Kúria döntésével elindulhat a devizahitelesmentő-maraton. Sőt, érdemes megemlíteni, hogy szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok is – derül ki a napi gazdaság cikkéből.

Sok trafik költözik  

Május 31-én már nem nyithatnak ki a nemzeti dohányboltok a benzinkutakon és azon bevásárlóközpontokban, amelyekben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű üzlethelyiség működik egy tavaly novemberi kormányrendelet módosítása értelmében. A benzinkutakról mintegy 300 trafikosnak kell költöznie. A kormányrendelet szerint ugyanis a jövőben nem működhet dohánybolt olyan építményben, illetve nem választható le olyan építményből, amelyben 2500 négyzetméternél nagyobb alapterületű eladótérrel rendelkező üzlet működik.

Ez azt jelenti, hogy ha például egy plázában csak kisebb üzletek vannak, akkor dohányboltot is lehet ott nyitni, illetve a meglévőnek nem kell onnan költöznie. A nagy alapterületű üzletekhez kapcsolódó (azt kiegészítő) üzletsoron akkor sem lehet dohányboltot nyitni, ha az egyébként fizikailag elkülönül az üzlettől, mint ahogy parkolóban sem, ideértve különösen annak járművel vagy gyalogosan használható közlekedési útvonalait, határoló területeit, továbbá az ahhoz kapcsolódó fásított vagy füvesített területeit is.

A NAV adatai szerint az új szabályozás mintegy 300 trafikost érint a benzinkutakon, arról viszont nincsen nyilvántartásuk, hogy a plázákban, hipermarketekben hány dohányboltnak kell bezárnia a jelenleg működő közel hatezerből. Bár az adóhatóság által kiadott engedélyben fel kell tüntetni a trafik címét, ebből még nem következik, hogy a bolt valójában egy plázában vagy egy hipermarketben nyitna-e meg.

Nehezebb lesz a honatyák élete is  

Vasárnaptól hatályos az Országgyűlésről szóló törvény két fontos része. Az egyik értelmében ezentúl a képviselői megbízatás – néhány kivétellel – összeegyeztethetetlen minden más állami, önkormányzati és gazdasági tisztséggel vagy megbízatással. A képviselő a tudományos, egyetemi oktatói, főiskolai oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve más kereső foglalkozást nem folytathat és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. A képviselőnek a mezőgazdasági őstermelőként folytatott tevékenysége nem minősül kereső foglalkozásnak vagy díjazás ellenében folytatott egyéb tevékenységnek.

A másik alapján – a korábbi benzinköltség-térítés helyett a képviselők egy, az Országgyűlés Hivatala által biztosított, másra át nem ruházható, készpénzre nem átváltható üzemanyagkártyát kapnak. Az így felhasználható összeg kiszámításánál egy jogszabályban meghatározott, legfeljebb kétezer köbcentiméter hengerűrtartalmú személygépkocsira vonatkozó üzemanyag-fogyasztási norma vehető figyelembe.

„Lejár”a  SZÉP-kártyán eddig tartalékolt 2012-es vagyon felhasználási ideje

Érdemes figyelni a Széchenyi pihenő (Szép) kártyákon lévő, 2012-ben utalt pénz elköltésére: május végéig még több mint kétmilliárd forintot használhatnak fel a munkavállalók, után a pénz visszakerül a munkáltatókhoz. A május 31-i határidőt követően a 2012-es juttatások érvényessége lejár és a kártyakibocsátó bankok visszautalják azokat a munkáltatóknak, vagyis a pénz elveszik a kártyabirtokosok számára.  

Az OTP Pénztárszolgáltató Zrt.-nél a májusi eleji tájékoztatás szerint a 2012-ben feltöltött 53 milliárd forintnyi juttatásból a kártyákon még 2 milliárd felhasználható forint volt. Aki pénteken utazik el egy hétvégi kikapcsolódásra, figyeljen arra, hogy ne a vasárnapi távozáskor egyenlítse ki a szállás árát Szép kártyájával, hanem korábban, legkésőbb szombat éjfélig – javasolja Lehoczky László, az MKB Nyugdíjpénztárt és Egészségpénztárt Kiszolgáló Kft. ügyvezető igazgatója. Vasárnap, július elsején ugyanis már csak a 2013-ban és az idén felhalmozott keret költhető. Négy nappal a határidő lejárta előtt az MKB Szép kártya birtokosainak átlagosan fejenként 8,5 ezer forintja vár még felhasználásra, ez a 2012-ben befizetett teljes összeg (10,3 milliárd forint) 2,5 százaléka, mintegy 280 millió forint. A K&H Banknál is a kártyákon május elején még mintegy 280 millió forint várt arra, hogy a hónap végéig felhasználják.

Még két napot kaptak a cégek  

A hétvége miatt a kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak június 2-ig kell közzétenni számviteli beszámolójukat, a társaságiadó-alanyoknak pedig a tavalyi társaságiadó-kötelezettségükkel kell elszámolni. Akik nem tarják be a határidőt, másfél millió forintra is bírságolhatók, végső esetben pedig adószámuk törlését kockáztatják. A kettős könyvvitelt vezető vállalkozásoknak, általános esetben, minden év május 31-ig elektronikus formában kell közzétenniük éves számviteli beszámolójukat, mivel május 31. az idén hétvégére esik, a beszámolót a kormányzati portálon keresztül június 2-ig kell feltölteni. Tavaly 49 ezer budapesti és Pest megyei vállalkozás mulasztott, és az eredménytelen felszólítások után végül 7 ezernek törölte az adószámát a NAV.

Újabb lendületet kaphat a vállalati hitelezés

Az MNB még április 8-án jelentette be, hogy a növekedési hitelprogram (nhp) második szakaszában tovább finomhangolja az üzleti feltételeket, hogy a hitelpiaci zavarokkal leginkább érintett kkv-szektor minél több szereplője be tudjon kapcsolódni a programba. (Az MNB adatai szerint április 30-ig az nhp2-ben résztvevő hitelintézetek már csaknem 126 milliárd forint összegű szerződésről nyújtottak be adatszolgáltatást a jegybanknak, ami 4 188 ügylethez és 3 384 vállalkozáshoz kapcsolódik.) A változások jó része május 1-jétől lépett hatályba. Az akkori változások között az egyik legfontosabb, hogy a forgóeszközhitelek maximális futamideje 1 évről 3 évre emelkedett. Emellett a faktoring bevonásával azon ügyfelek is finanszírozáshoz juthatnak, amelyek megfelelő biztosítékok hiányában eddig nem kaphattak forgóeszközhitelt, viszont jó kockázati besorolású vevőkörrel rendelkeznek. Azok a kkv-k, amelyek jelenleg forgóeszközhitelből finanszírozzák likviditásukat, a faktoringra áttéréssel a felszabaduló biztosítékaikat beruházási hitelek felvételekor fedezetként használhatják fel június elejétől.

Hosszútávú állampapírok mindenki által elérhető módon

Hétfőtől indul a hosszabb távú lakossági állampapírok forgalmazása több banknál. A lakossági állampapírok közül eddig csak a Kamatozó Kincstárjegyet forgalmazták a pénzintézetek. Az ÁKK Zrt. bejelentése szerint hat banknál lesz elérhető a Bónusz Magyar Államkötvényt (BMÁK), öt hitelintézet pedig az inflációt követő kamatozású lakossági állampapírt, a Prémium Magyar Államkötvényt (PMÁK) is forgalmazza. Az értékesítésbe bevont bankok közé az Erste, az MKB, az OTP, a Raiffeisen és a TakarékBank, illetve az UniCredit, az utóbbi egyelőre csak a BMÁK-ot veszi fel a palettára. Ezek a lakossági állampapírok korábban csak a Magyar Államkincstár fiókjaiban voltak. A forgalmazási változást egyszerűbbé tétele érdekében az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. új sorozatot bocsát ki hétfőtől a jelenleg forgalmazott négy lakossági államkötvényből, a fő paraméterek (lejáratok, kamatfizetési időpontja, meghirdetett kamat) változatlanok maradnak. Továbbra is csak az államkincstárnál érhető el a Babakötvény, a Féléves Kincstárjegy és a Prémium Euró Magyar Államkötvény.

Emellett több ponton is módosul a Magyar Államkincstár befektetési szolgáltatási üzletszabályzata június 1-jétől. Így – többek közt – a kincstár valamennyi, általa forgalmazott állampapírnál egységesíti az értéknapváltás időpontját. A jövőben a MobilKincstár kiegészítő szerződéssel rendelkező ügyfelei az értékpapírok ellenértékét bankkártyával vagy átutalással is kiegyenlíthetik, valamint utalhatják a szabaddá vált pénzösszegeiket az általuk megadott bankszámlára. A kincstár 2015. jövő január 1-jét követően telefaxon adott megbízásokat nem fogad majd el teljesítésre.

Végül: szigorodnak a fogyasztóvédelmi szabályok  

A fogyasztói szerződésekre a Ptk. rendelkezései mellett egy 2014. június 13-án hatályba lépő kormányrendelet szabályait is alkalmazni kell majd. Az új szabályok értelmében érvényesen nem köthető ki a fogyasztói szerződésben fogyasztói jogot csorbító feltétel, így nem tartalmazhatja például a fogyasztónak a jogszabályban megállapított jogáról (például a szavatossági jogokról) lemondó nyilatkozatát. Módosítja a szerződéskötési folyamatot, hogy a fogyasztónak kifejezetten el kell fogadnia a vállalkozás szolgáltatásáért járó ellenértéken felüli egyéb fizetési kötelezettséget. Így például online szerződéskötésnél egy lehetséges biztosítási díjat nem lehet automatikusan felsorolni a megrendelt szolgáltatások között, hanem ahhoz külön hozzájárulási lehetőséget (például bejelölhető négyzet) kell biztosítani.

A távollevők között kötött szerződésekre (így webshop-ban való vásárlásra) vonatkozó új szabályok érintik a fogyasztó indokolás nélküli elállási jogát. A jelenlegi 8 munkanap helyett a termék átvételétől vagy a szolgáltatás nyújtásáról szóló szerződés megkötésének napjától számított 14 napig állhat el az áru vagy a szolgáltatás vásárlásától a fogyasztó. Az is szigorítás, hogy amennyiben a vállalkozás a vásárlás előtt nem tájékoztatja a fogyasztót az elállási joggal kapcsolatban, annak határideje további 12 hónappal meghosszabbodik. A fogyasztó az elállás közlésétől számított 14 napon belül köteles visszaküldeni a terméket, a vállalkozónak pedig az elállásról való tudomásszerzéstől számított 14 napon belül kell visszatérítenie a termék árát és a kiszállítás költségét is.

Sietni kell a közhasznúsági nyilvántartásba vétellel  

A 2012. január 1-je előtt nyilvántartásba vett közhasznú, illetve kiemelkedően közhasznú jogállású civil szervezetek 2014. május 31. napjáig tarthatják meg közhasznú jogállásukat (vehetik igénybe a jogszabályok által biztosított kedvezményeket), és e napig kezdeményezhetik a civil törvénynek megfelelő közhasznúsági nyilvántartásba vételét. Június 1-jétől kezdődően már csak a civil törvény szerint közhasznúsági nyilvántartásba vett szervezet jogosult a közhasznú megjelölés használatára és a közhasznú jogálláshoz kapcsolódó kedvezmények igénybevételére. Júniustól ugyanis a bíróság törli a 2012 előtt nyilvántartásba vett szervezetek közhasznú jogállását, kivéve ha a szervezet igazolja, hogy a közhasznúsági nyilvántartásba vétel iránti kérelmét időben benyújtotta, és a bíróság megállapítja, hogy a szervezet a törvényi feltételeknek megfelel.  

HH / Napi.hu

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.