Indul az űrverseny: egyszerre jelentkeztek be a Holdra

Egy nap eltéréssel, szinte egyidőben jelentette be az amerikai és az orosz űrhivatal, hogy meg akarják hódítani a Holdat.

A NASA a marsi küldetés előszobájaként, egy körülötte keringő állomással kísérleti telepként tekint a 10 éven belül tervezett misszóra, míg az orosz Roszkoszmosz 2040-re kolóniát akarnak létrehozni – mint fogalmaztak, az űrben akarják védelmezni nemzeti érdeküket. Ehhez 2025-ig a Federecija nevű űrhajót is el kellene készíteniük. 2060-ra a Marsra mennének, igaz, az ehhez szükséges tudósok még meg sem születtek.

A Holdon utoljára 1972-ben járt ember: egyrészt mert nem sokmindent lehet ott csinálni, másrészt azért, mert a becsapódások alkalmával megolvadt és szétfröccsenő porszemek rendkívül élessé formálódtak, és megviselik a legellenállóbb felszerelést is.

Az amerikai Elon Musk, a SpaceX milliárdos atyja egyelőre nem állt elő hasonló ötlettel. Ő az, aki bebizonyította, hogy az állami szervezetnél lehet gyorsabban, jobban, biztonságosabban, olcsóbban és egyszerűbben űrhajót építeni.

Magyaroknak is van nemzeti űrstratégiájuk

Magyarország eközben kitalálta, hogy néhány évtized múlva magyar fejlesztésű űrszonda is eljuthat a Marsra, a fiatal mérnököknek pedig már most sem kell külföldre menniük, ha érdekes csillagászati kutatásokhoz akarnak csatlakozni – adott hangot gondalatainak egy állami csatornán az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársa.

Kereszturi Ákos fontosnak nevezte, hogy minél több lehetőséget kapjanak az űrkutatásban a magyar szakemberek. Tavaly óta, az Európai Űrügynökséghez (European Space Agency, ESA) csatlakozva erősödött Magyarország közreműködése a nemzetközi űrprojektekben, így a magyar mérnökök munkája kiterjed többek között a távközlésre, a földfigyelésre és az ExoMars programra is

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.