Ingatlanpiac: Harkányban 11 százalék volt a növekedés
Amikor úgy tűnt, hogy a lakáspiac lassan eléri a csúcsot, és a novemberben bejelentett áfakulcs-kiterjesztés után nem nagyon várható változás, akkor a kormány a CSOK újabb módosításával állt elő. Mindez az ingatlanpiac további bővülését vetíti előre, de a szereplők fantáziáját továbbra is izgatja, hogy lesz-e egy pont, amelynek elérése után beszakad a piac – mutat rá az ingatlannet.hu.
A CSOK az ingatlanpiac minden szegletébe begyűrűzik
A legtöbben jelenleg annyit tudnak a Családi Otthonteremtési Kedvezményről (CSOK), hogy a gyermekvállalás támogatásának részeként már nemcsak vásárlásra, hanem felújításra, bővítésre is igénybe lehet venni. Ezzel a lépéssel elsősorban a használt lakások átlagos állapotát akarják javítani – vitán felül áll, hogy erre szükség van, hiszen a jelenlegi helyzet energetikai szempontból komoly gondot vet fel.
Azzal azonban már kevesebben vannak tisztában, hogy a kormány elsődleges feladata közel tíz éve a devizahitelekből adódó problémák megoldása, azaz a devizakitettség csökkentése volt. Amikor ez sikerült, akkor terelődött a figyelem az otthonteremtésre, amely előbb a lakásépítési támogatásban, később a CSOK elindításában öltött testet.
A kedvezményt a 2016-os módosítása óta többször újradefiniálták, az idei évben pedig kiterjesztették, így mostantól a 35 millió forint feletti ingatlanokra is igényelhető, a folyósítás már az építkezés megkezdésétől elindul, a falusi CSOK pedig a vidék népességszámának fenntartását, javítását célozza.
Töretlen a dél-dunántúli ingatlanpiac lendülete
Az ingatlanpiac idén sem lassított, bár az év első két hónapjában mutatkozó 1 százalékos bővülés inkább stagnálást mutat, az egyes régiókon belül igen nagy pezsgést tapasztalhatunk. A Dél-Dunántúlon belül Baranyában 4 százalékkal, Somogyban 10 százalékkal, Tolnában pedig 19 százalékkal bővültek a reál-négyzetméter árak, és ez a kép még árnyaltabb lesz, ha bizonyos településeket veszünk górcső alá. Baranyán belül például Pécsen 6, Siklóson 9 százalékos, Harkányban pedig 11 százalékos volt a növekedés, ami nagyjából egybevág a dél-dunántúli régió átlagos változásaival.
Az átlagos reálingatlanárak változása a dél-dunántúli megyékben és néhány baranyai településen 2018. december és 2019. február között
Az árváltozásnál érdekesebb kérdés a települések viszonylatában az aktuális árszínvonal, amit az elhelyezkedés mellett a típus is befolyásol. A családi házak szegmensében a dél-dunántúli régió árszínvonala 16-54 százalékkal elmarad az országos átlagtól, de ha Baranya megye határain belül nézünk, akkor kirajzolódik, hogy a Siklóson és Harkányban meghirdetett családi házak 19-26 százalékkal kedvezőbbek a megyei szinthez képest, míg Pécs 37 százalékkal szárnyalja túl az említett árszínvonalat.
A családi házak átlagárai a dél-dunántúli megyékben és néhány baranyai településen
(Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)
Hasonló a helyzet a lakáspiacon, bár ebben a szegmensben Tolna és Baranya megyében 23-36 százalékkal kedvezőbbek, míg Somogy megyében 6-37 százalékkal magasabbak az átlagos négyzetméterenkénti árak.
Átlagos lakásárak a dél-dunántúli megyékben és néhány baranyai településen
(Ft/m2, 2019. februári adatok alapján)
A drágulás nem veti vissza az értékesítési időt
A folyamatos áremelkedés mellett jogosan merül fel a kérdés, hogy meddig lesz a piacon fizetőképes kereslet. Bár a drágulásban igen nagy szerepe van az elhelyezkedésnek, összességében az látszik, hogy ez a pozitív tendencia nem növeli meg drasztikusan az értékesítési időt. A statisztikák alapján a kisebb méretű ingatlanok a fővárosban 2 hónap, vidéken pedig 3 hónap alatt találnak gazdára. Természetesen azt hozzá kell tennünk, hogy a lakásokhoz képest egy családi ház eladásához több idő kell, annak egyedi kialakítása, adottságai miatt.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
