S.O.P.A. (Stop Online Piracy Act) elnevezésű törvénytervezetről január 18-án döntenek Washingtonban. Az új törvény értelmében bármilyen oldalt cenzúrázni és tiltatni lehet. A törvényjavaslat ellen tiltakozó weboldalak és szolgáltatók jelentős része aznap felfüggeszti működését.
Bár a törvénytervezetből az eredeti szöveghez képest már kivettek néhány elvetemült elképzelést, de még mindig több helyen megy szembe az internet, a közösségi média alapelveivel, és jogászok szerint az amerikai alkotmánnyal is.
A SOPA úgy próbálná visszaszorítani az online kalózkodást, hogy a webes szolgáltatókat tenné felelőssé a felhasználók jogellenes tartalmaiért, az internetszolgáltatóknál bevezetett tűzfallal blokkolná a jogsértőnek tartott oldalakat, és megtiltaná az online fizetési megoldásokkal, és hirdetéskiszolgálással foglalkozó cégeknek, hogy ilyen oldalakkal üzleteljenek. Ez gyakorlatilag a korlátlan cenzúra lehetőségét adná a szórakoztatóipari lobbi kezébe, miközben az igazi nagyipari kalózok könnyedén kijátszhatnák a rendszert.
A SOPA valójában az internet felszámolására készül: a törvény hatályba lépését követően a weboldalak többé nem helyezhetnek el egy másik honlapra mutató linket, hacsak nem bizonyosodnak meg róla, hogy a belinkelt oldalon megjelenő tartalom nem sérti a szerzői jogokat. A belinkelt tartalomért ezentúl büntetőjogi felelősséggel tartozik mindenki, és akár egyetlen ilyen link elhelyezése esetén a hatóságoknak jogában és módjában áll bármelyik oldalt azonnal letiltani.
Ha elfogadják a törvényjavaslatot, immár lehetővé válik, hogy amennyiben például a YouTube-ra valaki feltölt egy rövid filmrészletet, és valaki azt a saját oldalára belinkeli vagy beágyazza, úgy a szerzői jogok birtokosa akár a Youtube-ot és a linkelő oldalt is bezárathatja, és kártérítést követelhet rajta.
A törvény a keresőket (Google, Yahoo, Bing, stb.) is kötelezi arra, hogy a találati listákon ne jelenjenek meg olyan oldalak, amelyek feltételezhetően jogsértő tartalmakra mutatnak.
Mindezt öt hollywoodi stúdió, négy multinacionális lemezkiadó, és hat nemzetközi kiadóvállalat kedvéért, hogy maximalizálni tudják a nyereségüket. Ugyanakkor vicces, hogy semmit nem tehetnének a legismertebb torrent oldalakkal szemben. Ugyanis a tervezet szerint csak a külföldi jegyzésű doméneket lehet letiltani, így az *.org, *.com bejegyzésű doméneken futó torrent oldalakat nem érintené a szűrés.
Abban mindenki egyetért, hogy a kalózkodás rossz, de ez talán nem a megfelelő módja annak, hogy harcoljanak ellene. Semmilyen mértékű “kalózkodás” nem indokolhat hasonló intézkedéseket. Nem üzenhetnek hadat az Internet és az egész emberiség ellen. Az emberi jogokat sértő SOPA több mint ostobaság, több mint kapzsiság, ez gonoszság. Ami ellen küzdeni kell.
Aznap, mikor döntenek a törvényjavaslatról, január 18-án minden ellene tiltakozó oldal felfüggeszti, vagy megváltoztatja működését, vagyis annak megfelelően módosítják az oldal kinézetét, ahogyan azt a SOPA törvény előírja. Többek között a Google, a Yahoo, az eBay, a Facebook, az nVidia, a Red5 Studios is kiáll a cenzúratörvény elfogadása ellen.
A SOPA elleni tiltakozások egyébként már több kisebb-nagyobb győzelemre vezettek. A GoDaddy doménszolgáltató kilépett a törvény támogatói közül, miután a felhasználók bojkottot hirdettek ellene, 2011 utolsó napjaiban pedig a három legnagyobb videojátékos cég, a Nintendo, az Electronic Arts, és a Sony videojátékos részlege hátrált ki egyszerre a törvénytervezet mögül. Különösen a Sony lépése érdekes, hiszen a cég zenei és filmes divíziói a törvénytervezet melletti legerősebb lobbisták közé számítanak.
A Tumblr arra kérte a felhasználóit, hogy hívják fel telefonon a saját szenátusi képviselőjüket, és személyesen kérjék meg arra, hogy ne támogassa a törvényt. Az akcióhoz VoIP-alapú, egy kattintásra működő online telefont is biztosított, így pontos statisztikákat is tudott készíteni arról, mennyien éltek a lehetőséggel. 14 óra leforgása alatt 87 ezer amerikai felhasználó telefonált a képviselőjének, akik összesen 1293 órányi beszélgetésben érveltek a SOPA ellen.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.