Június 6-án mutatja be az új kormányt Orbán Viktor
Június 6-án kívánja bemutatni az új magyar kormányt Orbán Viktor miniszterelnök, aki délelőtt még a kormányalakítást megelőző konzultációsorozatát is folytatta.
Matolcsy a lakossági állampapír-állomány növekedését emelte ki
A lakossági állampapír-állomány növekedése és az államadósság javuló helyzete volt a fő téma Orbán Viktor kormányfő és Matolcsy György jegybankelnök kedd reggeli – a kormányalakítást megelőző konzultációsorozat részeként folytatott – tárgyalásán – tájékoztatta a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-t.
Havasi Bertalan közölte: az egyeztetésen – amelyen részt vett Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár is – tárgyaltak az államadósság javuló helyzetéről, továbbá elégedetten állapították meg, hogy folyamatosan és nagymértékben nő a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Matolcsy György egyúttal azt javasolta, a kormány tűzze ki célul, hogy az állam hitelezésében a lakossági megtakarítási formáknak legyen még nagyobb szerepük – ismertette a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Megállapodást köt az új kabinet az iparkamarával
A gazdaság állapotának és a várható folyamatoknak az áttekintése mellett egy megállapodás megkötésében is megegyezett Orbán Viktor kormányfő és Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kormányalakítást megelőző konzultációsorozat részeként folytatott keddi megbeszélésen.
A tárgyaláson, amelyen jelen volt Lázár János miniszterelnökségi államtitkár is, megegyezés született arról, hogy az új kabinet – megalakulása után – megállapodást köt az MKIK-val, ami kiterjed majd a szakképzés továbbfejlesztésére, a felsőoktatás és a felnőttképzés strukturális átalakítására, az európai uniós források 2014-2020 közötti felhasználására, a kis- és középvállalati szektor erősítésére, valamint a kamarai rendszernek – a német típust figyelembe vevő – fejlesztésére – mondta a sajtóiroda vezetője.
Agrárszervezetek: a kamara, a kormány és a Magosz az agrárbéke záloga
A Magosz és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vezetőivel folytatta a kormányalakítást megelőző konzultációsorozatát Orbán Viktor. A megbeszélésen – amelyen részt vett Jakab István, a Magosz elnöke, Győrffy Balázs, az agrárkamara elnöke, Kis Miklós alelnök, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, valamint Lázár János miniszterelnökségi államtitkár – áttekintették a hazai földbirtok- és támogatáspolitikát.
Megállapították, hogy a Magosz, az agrárkamara és a kormány együttműködése sikeres és eredményes a földtörvény, az agrártámogatások és a vidékfejlesztési programok végrehajtása terén. A megbeszélésen célként tűzték ki a mezőgazdasági teljesítmény 1990-es szintre emelését, a vidéki munkaerő-igényes ágazatok fejlesztését és az osztatlan közös tulajdonú földterületek helyzetének rendezését. Leszögezték: Magyarországon az agrárbéke záloga a jövőben is a kormány, az agrárkamara és a Magosz hatékony együttműködése.
Lázár János közölte az június 6.-i dátumot
A politikus a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló törvényjavaslat általános vitájában elmondta, „egy letisztult, világos és egyértelmű, nem bonyolult, nem körülményeskedő, nem balanszírozó, nem politikai egyensúlyra törekvő kormányzati struktúráról” van szó. A Miniszterelnökségből minisztérium lesz, amely felel az összkormányzati koordinációért, illetve szakfeladatként az európai uniós források felosztásáért – tette hozzá.
Lázár János véleménye szerint bár sokan úgy gondolják, de nem ügydöntő jelentőségű a minisztériumok száma. „Stabil parlamenti többség mellett a stabil kormányzati viszonyok, világos és egyértelmű kormányzati, szerkezeti szabályok érdemben javíthatják és járulnak hozzá ennek az országnak a versenyképességéhez” – hangsúlyozta.
Közölte, sokkal fontosabb az, hogyan kormányozható jól, hatékonyan az ország, lehetőség szerint a minél nagyobb átláthatóságot biztosítva.
Az államtitkár a kormányszerkezetről azt mondta, a Miniszterelnökség kvázi „politikai minisztérium” lesz. Majd felsorolta a szakpolitikai minisztériumokat: Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium, valamint Nemzeti Fejlesztési Minisztérium.
Lázár János úgy értékelte, ez a 2010-es vagy az azt megelőző évek kormányzati struktúráját részben követő, részben azzal érdemben szakító javaslat.
A minisztériumként működő Miniszterelnökség nem hagyomány nélküli – folytatta a politikus. Mint mondta, a miniszterelnöknek mindig volt saját munkaszervezete, amely megpróbálta összehangolni a kormányzati munkát, „behajtani a választóknak tett kormányzati ígéreteket”.
2010-ben érdemi változások történtek a Miniszterelnöki Hivatal formális megszüntetése, a miniszterelnök munkakörnyezetének leszűkítése mellett, egy más típusú koordinációs feladat ellátása miatt – emlékeztetett. Ezt azzal indokolta, hogy „a kétharmados történelmi többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-pártszövetség” 2010-ben kísérletet tett az ország közjogi berendezkedésének újraalkotására, amelynek a koordinátora döntően a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium volt.
Az államtitkár hozzátette: a miniszterelnök most azt javasolja, hogy újításként a magyar közjogi berendezkedésben a minisztériumok között legyen különbségtétel.
A politikus kitért arra is, felhatalmazást kérnek ahhoz is, hogy a kormány belső feladatmegosztásáról rendeletet alkothasson. Lázár János azt mondta, nincs abban a helyzetben, hogy „az egyes tárcák végleges feladatköréről, hatásköréről az önök számára megnyugtató és kielégítő tájékoztatást adjak”.
Azt ugyanakkor elmondta, klasszikus értelemben vett igazságügy-, honvédelmi, valamint földművelésügyi minisztérium jön létre. Az Emmiről közölte, alapvető dilemma, hogy túl sok területet ölel fel a tárca, de mivel ennek az országnak mégis csak a legnagyobb versenyképességi előnye maga az ember, ezért a vele foglalkozó összes területet egy minisztériumban kell összehangolni.
Az államtitkár beszélt arról is, hangsúlyeltolódást jelent, hogy a kormány a következő négy évben a külgazdasági kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt. Mint mondta, lesznek változások a nemzetgazdasági, illetve a fejlesztési minisztérium feladatellátásában is.
Beszámolt arról is, hogy Orbán Viktor a napokban – az előző kormányalakítások tapasztalatai miatt – konzultációkat folytat, amely „messze meghaladja a politikai szövetségesek a szintjét”, megbeszéléseket tart a társadalom szereplőivel, érdekképviseletekkel, közéleti, közjogi szereplőkkel, a nemzetiségi szószólókkal. Hozzátette: a héten még tárgyal a Nagycsaládosok Országos Szövetségének vezetőivel, a megyei jogú városok, a települési önkormányzatok szövetségeivel, az olimpiai bizottsággal, az orvosi és a gyógyszerészi kamarával, valamint a rendvédelmi és a pedagóguskar vezetőivel.
Úgy fogalmazott, a javaslatról el lehet mondani, hogy „mégis csak Magyarország demokratikus jogviszonyai között kivételesen, három alkalommal megválasztott magyar miniszterelnök terjeszti azt elő”. Nem lehet azt elvitatni, hogy Orbán Viktor az elmúlt 25 évben az ország működtetése tekintetében páratlan tapasztalatra tett szert – hangoztatta.
Lázár János beszélt arról is, hogy a magyar közjogban erős jogkörei vannak a miniszterelnöknek a kormány személyi összetételének és szervezeti működésének meghatározására; nem a kormánynak van elnöke, hanem a miniszterelnöknek van kormánya. Mint mondta, a kormányfő ezen jogkörei szinte töretlenek 1848 óta.
A törvényjavaslatot eredetileg Orbán Viktor és Semjén Zsolt (KDNP) terjesztette be, csatlakozott hozzájuk Lázár János mellett Vitányi István (Fidesz), Tiba István (Fidesz), Papcsák Ferenc (Fidesz), Répássy Róbert (Fidesz), Seszták Miklós (KDNP), Simicskó István (KDNP), Gulyás Gergely (Fidesz), Rubovszky György (KDNP), Vejkey Imre (KDNP), Vas Imre (Fidesz) és Ágh Péter (Fidesz).
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
