Katasztrófavédelem: nőtt a kéménytüzek száma
Az elmúlt évek adatai alapján az elmúlt évi fűtési szezonban megnőtt a kéménytüzek száma a fával tüzelő házaknál. Ennek fő oka a nem megfelelő tüzelőanyag használata és a kémények karbantartásának hiánya – mutat rá a Katasztrófavédelem.
A fűtési költség csökkentése érdekében sokan tüzelőberendezéseikben égetik el a háztartási hulladékot, mely azonban nem csak jogszabályba ütközik, de környezetszennyező, egészségkárosító és a kéményekben életveszélyes állapotot is előidézhet.
A háztartási hulladékok elégetését a levegő védelméről szóló kormányrendelet tiltja, a rendelet alapján háztartási tüzelőberendezésben kizárólag a papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen, száraz fahulladék égethető el. Az előírások megsértőivel szemben a környezetvédelmi hatóság eljárást indít és bírságot szabhat ki.
A szilárd anyagok elégetésével füstgáz, korom, hamu és salak keletkezik. Az égés során olyan mérgező összetevők szabadulnak fel, illetve olyan kémiai reakciók indulhatnak be, amelyek új mérgező vegyületeket hozhatnak létre, levegőbe jutásuk esetén beépülnek a környező talajba, növényzetbe, élővizekbe, és ezeket a mérgező anyagokat lélegzik be a környezetében élő emberek is. A műanyag, gumi, egyéb kőolajszármazék alapanyagú hulladék, festékkel, vegyi anyagokkal kezelt fa és egyéb hulladékok elégetésekor keletkezett égéstermék emberi szervezetbe jutása légzőszervi megbetegedésekhez vezethet, elősegíti a rosszindulatú betegségek kialakulását, a nehézfémeket tartalmazó por károsíthatja a veséket, elpusztítja az agysejteket, tüdő- és májkárosodást okozhat.
Az utóbbi években mind többen állnak vissza vegyestüzelésre, illetve építenek be kiegészítő fűtésként kandallókat. Szilárd- és olaj tüzelőanyagok használata során korom- és kátránylerakódás képződik a kéményekben, a nem megfelelő tüzelőanyag használata pedig megnöveli ezen lerakódás mértékét, mely az égéstermék-elvezető belső keresztmetszetének szűkülését okozza. A kémény leszűkült keresztmetszete több veszélyt is hordoz magában: a tüzelőberendezés nem kap elég levegő-utánpótlást a működéséhez, ezért szívóhatás alakul ki a kéményben és az égéstermék a tüzelőberendezésen keresztül visszaáramlik a lakótérbe, füst, – illetve szén-monoxid mérgezést okozva ezzel. A kéményben lévő nagymértékű korom és kátránylerakódás egy intenzív fűtés esetén a nagy külső- és belső hőmérséklet különbség hatására belobbanhat, kéménytüzet okozva ezzel. A kémény bekötőnyílásain vagy kitorkollásán kinyúló lángnyelvek könnyen átterjedhetnek a lakóépület éghető anyagú épületszerkezeteire, a környezetében lévő bútorzatra.
A hulladékkal vagy nedves fával való tüzelés a megspórolt fűtési költségekkel szemben sokkal nagyobb kárt tud okozni, szennyezi a levegőt, károsítja az egészséget, veszélyezteti az anyagi javakat és az emberi életet is. A légszennyezés, a szén-monoxid-mérgezés és a kéménytüzek elkerülése érdekében mindenki csak a tüzelőberendezésének megfelelő tüzelőanyagot használjon, és biztosítsa a kéményseprők részre a kémények rendszeres ellenőrzését, tisztítását – figyelmeztet a Katasztrófavédelem.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
