Lakossági fórumot tartott a Fidesz a rezsicsökkentésről
„Ha Mesterházy Attila visszahozza a hátán a Gyurcsány-korszakot, az rezsiemelkedést, ha pedig újra bizalmat kapnak a kormánypártok, az rezsicsökkentést jelent” – hangsúlyozta Szijjártó Péter a tegnap este a Siklósi Térségi Könyvtárban tartott fórumon, melyen Harkányt a jelentős számú helyi jobboldali érzelmű emberek képviselték.
A múlttól a jelenig
Van egy nemzetközi vélekedés arról Európában, hogy a válságnak nevezett valami, a nemzetközi gazdasági zavarok először Görögországot terítették le a lábáról. Persze ne igyekezzünk ezt megcáfolni, – hiszen ne akarjuk magunkat rosszabb színben feltüntetni, mint ami indokolt, – de az első ország Magyarország volt, ugyanis 2008-ban hazánk elsőként szorult a Nemzetközi Valutaalap segítségére. Emlékezhetünk még Gyurcsány Ferencnek arra a televíziós interjújára amelyben bejelentette, hogy Magyarország az IMF-hez fordul segítségért. Persze ezt akkor sikerként próbálták meg bemutatni, de az a napnál világosabb volt, hogy az ország nem tudott volna talpon maradni a nemzetközi pénzügyi szervezetek támogatása nélkül.
Amikor 2010-ben példátlan kétharmados felhatalmazást kapott az Orbán Viktor vezette politikai szövetség arra, hogy vezesse az országot, akkor látszott, hogy Magyarország egy fenntarthatatlan gazdasági szerkezettel néz a jövőbe, ugyanis akkor egy 10 milliós országban csupán 1,8 millió ember fizetett adót és nincs az a közgazdaságtani vizsga, amin átengednék azt, aki azt mondja, hogy ez így lehetséges. – kezdte beszédét a nagytermet zsúfolásig megtöltő hallgatóság előtt a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára.
Majd folytatta: Tehát válaszúthoz érkeztünk, – hogy klasszikust idézzünk útelágazódáshoz- két alapvetően különböző forgatókönyv közül kellett választani. Az egyik lehetőség a merjünk kicsik lenni, és játszunk a túlélésre forgatókönyve volt, mely arra épült, hogy a válság után majd minden ugyanaz lesz, mint előtte. De ezt elég könnyű cáfolni, mint ahogy azt is, hogy a válság előtti gazdasági eszközökhöz nyúlhatunk majd utána is, hiszen pont ezek okozták a válságot, így nem célszerű ezekkel újra operálni.
A kormány viszont másik útra lépett, hiszen pont a lehetőséget látta meg a válságban. Európában példa nélküli felhatalmazással rendelkezik a kormány, kimagasló a politikai stabilitás, éppen ezért tudott gyors döntéseket hozni a kabinet. Aki pedig gyorsan dönt, az komoly versenyelőnyre tehet szert. A kormány tudta, hogy nagyon sok olyan döntés születik majd, mely vitákat generál, támadásokat idéz elő. Ugyanakkor azt is tudtuk, hogy a válság után csak akkor tudunk erősebbek lenni, ha felvállaljuk ezeket a döntéseket – fogalmazott a fideszes politikus.
Az unortodox gazdaságpolitika mégis bevált
Szijjártó Péter felidézte: A kormányváltáskor hazánk 85 százalékos államadóssággal küzdött, a költségvetés hiánya a leírt 3,8 százalék helyett 7 százalék körül volt és rekordokat döntött a munkanélküliség. Világos volt, hogy ebben a helyzetben nem lehetett a túlélésre játszani, ezért választott olyan gazdaságpolitikai módszereket a kormány, melyek egyediek voltak Európában – fejtette ki. Példaként említette a bankadót és a szektorális különadókat. Ezek akkor ellenállást váltottak ki Európában, most viszont az látható, hogy egyre többen veszik át ezeket a módszereket – jegyezte meg.
Kitért a korábbi időszak fontos döntéseire is: Beszélt az adórendszer átszervezéséről, a 16 százalékos adókulcsról, valamint felhívta a figyelmet a felsőoktatási rendszer és a szakképzés átalakítására is, mely arra szolgált, hogy a munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzés legyen. Elmondta azt is, a magyar ipar gyakorlatilag összenőtt a dél-német iparral, Magyarország az autógyártás egyik fellegvára lett, és nagymértékben nőtt a működő tőke beáramlása. Mára elmondhatjuk: Magyarország újra a saját lábán áll, visszafizettük az IMF-hitelt, 3 százalék alatti a költségvetési hiány, kikerültünk a túlzottdeficit-eljárás alól, 255 ezerrel több a munkahely, a gazdaság növekvő pályára állt – sorolta. További fontos eredmények között említette a gyermekvállalást segítő adórendszert, az átlagbérek növekedését, a nyugdíjak megvédését, és az alacsony inflációt.
Beszélt arról is, hogy a kormány az energiafüggetlenségét és biztonságát növelő intézkedéseket is hozott. Példaként említette gáztározó kapacitás nemzeti tulajdonba vételét, a paksi megállapodást az oroszokkal, a hazai gázvezeték összekapcsolását szlovákkal, és a Déli Áramlat megépítését.
A további eredmények között említette, hogy a kormány nem hagyta elszabadulni a rezsiárakat, sőt mérsékelte azokat. Tarthatatlannak nevezte a 2010 előtti helyzetet, amikor a magyarok fizették Európa legmagasabb gázárát, és második legmagasabb áram árát. Kitért a rezsicsökkentés eddigi lépéseire is. Elmondta, az eddigi intézkedéseknek köszönhetően 20 százalékkal csökkent a gáz, a villany, és a távhő ára. Harmadik lépésben pedig április 1-jétől a gáz ára 6,5 százalékkal, az áramé szeptember 1-jétől 5,7 százalékkal, a távhő ára pedig október 1-jétől 3,3 százalékkal csökken – sorolta.
Április 6-án dönthetünk, hogy vissza akarjuk-e hozni a múltat
Felhívta a figyelmet arra, hogy többen is támadják a rezsicsökkentést. Támadják azok a vállalatok, melyek elsőszámú vesztesei az intézkedésnek, ugyanis az a 240 milliárd forint, mely most a családoknál marad, korábban a profit rubrikában volt. Ezért ezek a vállalatok a lobbistáikon keresztül riasztják az unió intézményeit, hogy eljárást indítsanak hazánk ellen – húzta alá. Ellenzi továbbá a rezsicsökkentést a Gyurcsány-koalíció is; vezető politikusaik világossá tették Bajnaitól Mesterházyn keresztül Gyurcsányig, hogy a rezsicsökkentést rossz dolognak tartják, és amennyiben kormányra kerülnének, visszacsinálnák az intézkedést – tette hozzá. Ezt nem kellene hagyni – szögezte le az államtitkár.
A fideszes politikus felhívta a figyelmet arra, amikor a magyar polgárok április 6-án elmennek szavazni, akkor két forgatókönyv közül választhatnak. A magyar választópolgárok szempontjából a helyzet egyszerű: ha Mesterházy Attila visszahozza a hátán a Gyurcsány-korszakot, az rezsiemelkedést, ha pedig újra bizalmat kapnak a kormánypártok, az rezsicsökkentést jelent – fogalmazott Szijjártó Péter.
„Gyere el Te is, hogy dönts annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés tovább folytatódjék!”
„Az ország legnagyobb választókerülete vagyunk, 174 településünk van. Természetesen ismerve a környékünket, tudjuk, hogy az elfeledett és újra felfedezett vidékeken ez a 80 ezer választópolgár bizony nagyon sok helyütt borzasztó mélyszegénységben él. Az elmúlt napokban a megyejáráson Szigetvár térségében olyan falvakat láttam, amik tekintetében a közmunka és a rezsicsökkentés volt az egyetlen remény.„- kezdte beszédét Tiffán Zsolt a Baranya Megyei Közgyűlés Fideszes elnöke.
„Úgy gondolom, hogy ezek az emberek elkötelezettjei annak, hogy az a folyamat amit elkezdett 2010-ben az Orbán kormány az tovább folytatódjon. 2014-ben nem szabad azt mondanunk, hogy úgy is nyertek, hanem gyere el Te is, hogy dönts annak érdekében, hogy a rezsicsökkentés tovább folytatódjék. 2014. április 6-án döntünk arról, hogy melyik párt kormányozzon és leginkább önmagunkról döntünk. A saját pénztárcánkról döntünk, a saját gyermekeinkről döntünk, a családunkról döntünk, az önbecsülésünkről döntünk és a jövőnkről döntünk. Ha államtitkár Úr által említett két lehetőség közül kell választani, akkor úgy gondolom, hogy Magyarország az elmúlt 4 évben felnőtt odáig, hogy megfelelően döntsön és megmutassa Európának és a világnak, hogy igenis ebben az országban létezik fejlődés, és lehet jobban élni. De ehhez az Önök segítségére van szükség. Ebben a döntésben nagy tisztelettel kérem a Dél Baranyaiakat, hogy mutassák meg, hogy ők is felelősséggel tudnak dönteni.”– mondta a térség országgyűlési képviselője.
Tiffán Zsolt hangsúlyozta, egy valamit magára adó kormánynak mindig a magyar emberek érdekét kell képviselnie, nem pedig a tisztességtelen haszonra szert tevő multikét, a tisztességtelenül viselkedő bankárokét. A fideszes képviselő szerint egyedülállóvá vált a kormány azért, mert bátran és világosan kiállt, hogy csökkentse a magyar emberek terheit. Arra is emlékeztetett, az eddigi rezsicsökkentő lépéseknek köszönhetően 240 milliárd forint maradt a magyar emberek zsebében. A kormány és a frakció a továbbiakban is elkötelezett abban, hogy folytassa a rezsicsökkentést – szögezte le.
A beszédek után lehetőség nyílt kérdésekre is.
Egy kistelepülésen- Ibafán – élő szerint a kisfalvakban élők kimaradtak a rezsicsökkentés egy részéből, mivel náluk sajnos nincs bevezetve a gáz. Nagyon sokan fával fűtenek, sőt vannak olyanok, akik fával is főznek. Érdeklődött, hogy van-e olyan szándéka és lehetősége a a kormánynak hogy a szilárd tüzelő árát csökkentsék.
A másik kérdés a pénzügyi rezsicsökkentéssel volt kapcsolatos. A hozzászóló elmondta, hogy egyéni vállalkozó, és nincs semmilyen lakossági bankszámlája, aminek a következtében rá a bank nem érvényesíti az ingyenes készpénzfelvétel lehetőségét. A továbbiakban pedig emlékeztetni kívánta az embereket 2002-re, és elmondta, hogy szerinte -látva a „baloldali összeborulás” plakátjait- sokkal nagyobb kampány kell, hogy ne ismétlődhessen meg az akkori eredmény.
A harmadik kérdező szintén egy kistelepülésről érkezett és csatlakozva az első felszólalóhoz ő is rávilágított a tűzifa problémára, valamint az alternatív energiák felhasználásával kapcsolatban érdeklődött.
Szijjártó Péter válaszolt a felvetésekre: A legutóbbi kormányülésen Balatonszárszón az egyik képviselőtársunk felvetette, hogy hogyan tudnánk a pénzügyi rezsicsökkentés folyamatát folytatni. Amire Ön itt most felhívta a figyelmet az egy fontos és érdekes kérdés, így ezt az ezzel foglalkozó szakpolitikusnak továbbítani fogom. -válaszolt.
A tűzifa problémára reagálva elmondta: „Vannak tűzifa programjaink a kistelepüléseken, akik nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy meg tudják oldani probléma nélkül a képviselő Úr helyben áll rendelkezésre, ha olyan település van, ahol erre még szükség lenne. Ahol pedig nem tud működni ilyen program, ott szívesen működünk együtt a képviselő úrral, hogy megteremtsük a megoldást ezeken a településeken.”
A megújuló energiaforrásokkal kapcsolatban szerinte az egész világon zajlik erről egy vita, ami Németországgal kapcsolatban élesedik ki, aki leállítja az atomerőműveit a jövőben. A megújuló energiaforrások, az atomenergia és a hagyományos energiaforrások- mint például a gáz – nem alternatívái, hanem kiegészítői egymásnak. Egyelőre mindegyikre szükség van. Viszont azt fontos kihangsúlyozni, hogy jelenleg az alternatív energiaforrások a legdrágábbak, komoly költségvetési támogatás nélkül egyszerűen versenyképtelenek, míg a legolcsóbb energiaforrás a nukleáris energia. Ahogy haladunk előre az időben, nyilván a megújuló energiák fejlődésének tekintetében is lépni kell majd – emlékeztetett.
[fbalbum url=”https://www.facebook.com/media/set/?set=a.632998383402442.1073741894.164279543607664&type=3″]
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
