Megkezdődött napunk következő 11 éves ciklusa – jelezte az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) júliusban, a 2017 óta mért legnagyobb kitörés alkalmával. A hivatal szerint ezt egyre nagyobbak is fogják követni, melyek némelyike eléri a Földet is.
A hozzánk legközelebb álló csillag aktivitása tizenegy éves periódusokban változik, most egy csendes időszak ért véget.
A legnagyobb napkitörést 1859-ben jegyezték fel; a Carrington eseményként jegyzett jelenség a távírókban okozott komoly zavarokat és a mai technikában – például a műholdak vagy különböző hálózatok terén – mérhetetlen károkat okozott volna.
A legutóbbi károkat okozó napkitörést 1989 március 9-én észlelték. A hullámok öt nappal később, 13-án érték el a Földet, Kanadából a felvillanó északi fény és a 90 másodperc után összeomló elektromos hálózat miatt sokan orosz atomtámadásra gondoltak. A hálózat terhelése miatt bekövetkezett üzemzavarban hatmillióan maradtak áram nélkül.
A napokban hatalmas, felénk forduló napfoltot azonosítottak a hozzánk legközelebb álló csillagon. Az AR2770-nek keresztelt jelenségen egyelőre csak kisebb aktivitást észlelni, de a szakértők szerint a következő időszakban növekedni fog, a vele járó kitörések ionszelei pedig elérhetik a Földet is, áttörve felső légkörünket. Leszögezik, a komolyabb kitörések közt időnek kell eltelnie, mely léptékében harminc év egyáltalán nem számít soknak. Megnyugtatóan közlik azt is, 2020 nem az aggodalmak éve.
Egy igazi napvihar a középkorba taszíthatna minket: a GPS rendszer és az elektromos hálózatok leállása mellett az internet is megszűnne, a legtöbb távközlési berendezés jó eséllyel meghibásodna.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.