Méhnyak szűrővizsgálata

A méhnyakszűrés célja a méhnyakrák megelőzése, korai felismerése, a tüneteket és panaszokat még nem okozó méhnyakrák, illetve rákmegelőző állapot felismerése a későbbi, súlyosabb következmények megelőzése érdekében.

 

Szűrés alkalmával a méh alsó részének, a méhnyaknak az állapotát ellenőrzik. Kenetvizsgálatnak is hívják, mivel a méhnyak felületéről egy kis adag sejtmintát vesznek és a sejtekben történő elváltozásokat keresik.

Részvétel a méhnyakszűrésen:

Hazánkban 2003 óta biztosított szervezett módon, az 51/1997. (XII.18.) NM rendelet alapján a 25-65 év közötti nők számára a méhnyakszűrés. Azon nők, akik (a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő nyilvántartása alapján) 3 évnél régebben nem voltak méhnyakszűrésen, postai úton meghívót kapnak a szűrésre. A szűrést orvos végezheti nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban.

Méhnyakszűrés menete:

A méhnyakszűrés módszere citológiai vizsgálat, azaz a nőgyógyász, vagy a védőnő a hüvely felől a feltárt méhszájat megtekinti, s kenetet vesz a méhnyak nyálkahártyájáról. Az eljárás nemcsak a daganatsejtek kimutatására, hanem más gyulladásos, vagy fertőzéses megbetegedések kimutatására is alkalmas. Fontos a rendszeres évenként megismételt vizsgálat.

 

A szűrővizsgálat folyamata kb. 10 percet vesz igénybe. A vizsgált személy nőgyógyászati vizsgálóágyra fekszik, majd egy eszköz hüvelybe vezetésével a vizsgáló szemmel láthatóvá teszi a hüvely falát és a hüvely boltozatát, így vizsgálhatóvá válik a méhnyak külső felszíne is. Kenetvevő eszköz segítségével sejtmintát vesznek a méhnyak hüvelyi felszínéről.  A tárgylemezre kent kenetet fixálják és laboratóriumba juttatják, a kenetet festés után mikroszkóppal vizsgálják. Az eredmény megérkezése után a páciens leletet és tájékoztatást kap a további teendőkről.

Szűrés fontossága:

Teljesen egészségesnek érezheti magát, mégis lehetnek elváltozások a méhnyakon. A legtöbb elváltozás nem vezet rákhoz, azonban néhány esetben előfordulhat rákos megbetegedés, ha az elváltozást nem kezelték.

 

Szűrések helye:

A szűrést az orvos nőgyógyászati szakrendelésen vagy a védőnő végezheti a lakhely szerinti védőnői tanácsadóban.

 

Mikor optimális a rákszűrés?

 

A rákszűrést ajánlott a menstruációs ciklus közepén elvégezni (általában menstruációt követő 10. – 22. nap), nem ajánlott a szűrést a menstruációs ciklus alatt elvégeztetni.

A méhnyakrák keletkezését fokozódó súlyosságú hámelváltozások előzik meg, amelyek vagy maguktól, vagy kezelésre meggyógyulhatnak, ezért a méhnyakrák megelőzhető betegség.

 

A méhnyakrákot a Humán Papilloma Vírus is okozza (HPV), amely szükséges, de önmagában nem elégséges oka a méhnyakráknak. A HPV-fertőződés gyakori, többnyire kezelés nélkül is gyógyul. Néha azonban a fertőzött sejtek sokáig fennmaradnak, és elindítják a rákhoz vezető folyamatot. A méhnyakrák kialakulásában a Humán Papilloma Vírus (HPV) magas kockázatú törzseinek van döntő szerepük. A HPV-nek több mint 100 fajtája van, ezekből megközelítőleg 15 rákkeltő. A HPV bőrkontaktus útján könnyen terjed szexuális tevékenység során. A szexuális együttlét mellett a HPV bőrről bőrre is terjedhet. Valójában átadható a fertőzés kézzel is. A HPV nem csak a nőkre jelent veszélyt, a férfiak is könnyen megfertőződhetnek. Az esetek többségében a vírus hordozói a férfiak, akik a nemi aktus során adják azt tovább női partnereiknek.

 

A méhnyakrák a második leggyakoribb a nőket érintő daganatos betegségek között. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint az új méhnyakrákos betegek számát évi 500 ezerre becsülik. Magyarországon évente 1200 új esetet mutatnak ki, és 500 eset halállal végződik.

 

Minden szexuálisan aktív nő veszélyeztetettnek tekinthető méhnyakrák szempontjából, mert nagy valószínűséggel fertőződik HPV-vel, leggyakoribb a 40- 50 éves korosztályban.

 

A szűrővizsgálati módszer olyan egyszerű, fájdalmatlan vizsgálati módszer, amelyet tünet és panaszmentes személyeken alkalmaznak. A nemzetközi ajánlások szerint a 25-65 év közötti tünet és panaszmentes nőket kell szűrni, az esetleges korai elváltozások kimutatása céljából.

 

A citológiai lelet negatív: azt jelenti, hogy nem található semmi olyan elváltozás, ami a méhnyakrák kialakulásával fenyeget, vagy ami további nőgyógyász szakorvosi vizsgálatot igényel.

 

A nem-negatív citológiai lelet: azt mutatja, hogy további tisztázó nőgyógyászati, klinikai diagnosztikus vizsgálatokra van szükség.

 

A korai stádiumban a daganat csak ritkán okoz panaszokat, de a szűrővizsgálat során már ilyenkor is láthatók kóros elváltozások, melyek további vizsgálatokra hívják fel a vizsgáló orvos figyelmét. A méhnyakrák a legtöbb nő esetében hosszú időn át, nagyrészt tünetmentesen növekszik a szervezetben. Amikor a tünetek észlelhetők, már egy kialakult betegséget jeleznek. A méhnyakrák kezelhető, ám a mielőbbi gyógykezelés javítja a gyógyulás esélyeit. Azoknál a középkorú nőknél, akik sohasem vettek részt szűrésen, előfordulhat, hogy a rákot nagyon későn diagnosztizálják, amikor már jelentősen csökken az esély a gyógyulásra, minél előbb ismerik fel, annál ígéretesebb a gyógyulás.

 

HPV oltás: ajánlott a szexuálisan aktív időszakot megelőzően megkapni a vakcinát. A szexuálisan aktív nők szintén részesülhetnek a vakcina védelméből. A rendszeres méhnyakszűrés és az oltás együtt jelenti a legjobb módját a méhnyakrák elleni védekezésnek. Sem az oltás sem a méhnyakszűrés önmagában nem elegendő a megelőzéshez.

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda