Nemzetközi jogkat sérthet a mától hatályos szabályozás

Belföldi hírek - szerző: Kacsúr Tamás

Mától hatályos a játéktermeket, nyerőgépek üzemeltetését és az e-kaszinókat betiltó szabályozás, miután a szerencsejátékról szóló törvény módosítása kedden megjelent a Magyar Közlönyben.

A hatályos törvény szerint pénznyerő automatákat ezentúl kizárólag játékkaszinókban lehet üzemeltetni. Szerdán a már korábban kiállított játékterem-engedélyek, valamint a pénznyerő-automata üzemeltetésére jogosító engedélyek is hatályukat vesztik. Jelenleg három, koncessziós alapon működő játékkaszinó van az országban, és a jövőben a jelenleginél is szigorúbb feltételekhez kötik az alapításukat.

A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) szerint “a nyerőgép iparág dolgozói számára gyásznapot hirdettek mára a jogalkotók”. “Ma éjfélkor országszerte minden I-es és II-es kategóriás játékterem bezár, a betiltott nyerőgép iparágban eddig dolgozó 40.000 ember holnaptól a munkanélküliek táborát bővíti” reagált a törvény kihirdetésére a szervezet, hozzátéve, hogy a vendéglátóhelyek közül tízből nyolc ugyancsak lehúzza a rolót vidéken és a fővárosban.

“A 21 éve liberalizált gazdasági tevékenységként működő ágazatot példátlan módon alig egy hét alatt tiltották be. A szereplők nem tehetnek mást, mint bezárják termeiket és vizsgálják a jogos kárigényük bejelentésének lehetőségét” – fogalmazott közleményében Schreiber István, az MSZSZ elnöke, hozátéve, hogy a jogállamiság keretein belül az Alkotmánybíróságnál, az ombudsmannál és ezzel párhuzamosan Brüsszelben és Strasbourgban is keresik igazukat.
A pénznyerő automaták üzemeltetése után fizetendő játékadóból a kormány 37,2 milliárd forint bevétellel számolt 2012-ben, némileg magasabbal a tavalyi 33,15 milliárd forintnál. A kieső bevételt Lázár János szerint az online szerencsejáték tervezett megadóztatásából pótolják. Az MSZSZ szerint a piaci szereplők különböző jogcímeken évente 70 milliárd forintot fizettek be a költségvetésbe (ebből a játékadó évente 35 milliárd forint volt).

A parlament tavaly szeptemberben a játékadó megemelésével igyekezett visszaszorítani a szerencsejátékokat. Lázár János – akkor még Fidesz-frakcióvezető – indítványára a pénznyerő automaták tételes adója november 1-jétől az addigi mérték öt-, illetve hatszorosával nőtt: havi 100 ezerről 500 ezerre, míg a játékkaszinókban üzemeltetett gépeké 120 ezerről 700 ezer forintra. Emellett bevezettek egy százalékos adót, amelyet a gépenkénti 900 ezer forint feletti – negyedéves – játékbevétel után kell megfizetni, ennek mértéke 20 százalék lett. A játékadó emelése megtizedelte a pénznyerő automatákat: a megnövelt adóteher miatt számuk a 2011-es 22 ezerről 2 ezerre csökkent.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár múlt hétfőn, a kabinet rendkívüli ülése után jelentette be, hogy a pénznyerő játékautomaták működtetésének teljes megszüntetését javasolja a kormány. Ezt azzal indokolta, hogy a korábbi intézkedések csak részben érték el azt a célt, hogy a leghátrányosabb helyzetben élők ne pénznyerő automatákba dobálják a pénzüket, másrészt súlyos nemzetbiztonsági kockázatok is felmerültek a szerencsejáték-iparban érdekeltek tevékenységével kapcsolatban.

A kormány még hétfőn benyújtotta a parlamentnek a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítási javaslatát, a parlament pedig már kedden elfogadta a törvényjavaslatot. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSZSZ) szerint a vállalkozóknak negyvenezer embert kell elküldeniük a nyerőgépekre vonatkozó tiltás következtében. A szerencsejáték szövetség korábbi bejelentése szerint pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) vitatta a piaci szereplők véleményét; múlt heti közleményében a tárca úgy fogalmazott: elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és “minden alapot nélkülöz” az MSZSZ becslése.

Az E-Casino Szakmai Szövetség és az MSZSZ a szerencsejáték-törvény módosításának elfogadása utána köztársasági elnökhöz fordult. Az E-Casino nyílt levélben arra kérte Áder Jánost, kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól a szerencsejáték-törvény kedden elfogadott módosításáról. Az MSZSZ azt kérte, a köztársasági elnök ne írja alá a pénznyerő gépekről alkotott törvényt, továbbá készíttessen elő olyan törvényjavaslatot, amely a nyerőgépiparágat és szereplőit nem lehetetleníti el. Az MSZSZ később azt is bejelentette: az alapvető jogok biztosához fordul és alkotmányjogi panasz indítványt terjeszt be, amennyiben a köztársasági elnök aláírja a szerencsejáték törvény módosítását és kihirdetik a jogszabályt.

Az Európai Játék- és Szórakoztató Szövetség (EUROMAT) az Európai Bizottsághoz fordult a magyar szerencsejáték törvény módosítása miatt. A szervezet annak megvizsgálását kéri, hogy a játéktermeket és e-kaszinókat megszüntető magyar jogszabály megfelel-e az uniós szabályoknak. Az EUROMAT szerint a szerencsejáték törvény módosításával a magyar kormány nemcsak alkotmányos és európai uniós törvényeket hagyott figyelmen kívül, hanem az Európai Emberi Jogok Konvenciójának ide vonatkozó előírásait is. Az EUROMAT mellett az osztrák, a német, a holland és a szlovén tagszövetség külön is panasszal él az Európai Bizottságnál a módosítás miatt.

A WEBGAM Központi Játékszerver tulajdonosa a WSG Szerver Üzemeltető Kft. a múlt héten jelezte, hogy meg fogja vizsgálni kárigénye bejelentésének lehetőségét, miután a pénznyerő automaták üzemeltetésének betiltásával összegzésük szerint több ezer fejlesztői munkaóra, a szerver-fejlesztők több milliárd forintos befektetése, a beszállítók elveszett megrendelései vesztek oda.

Nemzetközi jogokat sérthet a szabályozás

Az EUROMAT MTI-hez kedden eljuttatott közleményében Annette Kok, a szövetség elnöke úgy nyilatkozott: “olyan nyilvánvaló versenyellenes precedens történt egy tagállamban, amelyet bizonyára a magyar bíróságok, de különösen EU-s szervezetek előtt is meg kell támadni, úgymint az Igazságügyi- és Emberi Jogi Bíróságokon, amelyhez a magyar tagszervezet (Magyar Szerencsejáték Szövetség) az EUROMAT teljes támogatására számíthat.”

A közlemény emlékeztet, hogy a jogszabály kizárólag a néhány állami tulajdonú, illetve koncesszióban működő kaszinó számára engedélyezi a pénznyerő automaták üzemeltetését. Az európai szövetség álláspontja szerint a magyar kormány ezzel a “kiemelten erőszakos és versenyellenes cselekedetével” teljesen ellehetetlenítette ezt az ipart és még csak időt sem adott a résztvevőknek a változásokra való felkészülésre.

Az 1979-ben alakult, 18 európai ország érdekvédelmi szervezetét tömörítő EUROMAT a kaszinó iparon kívül tevékenykedő gyártókat, forgalmazókat és a játékgép üzemeltetőket képvisel. Az EUROMAT a múlt héten jelezte, hogy az Európai Bizottsághoz fordult a magyar szerencsejáték törvény módosítása miatt. A Magyar Szerencsejáték Szövetség (MSzSz) kedden közölte az MTI-vel, hogy az EUROMAT mellett az osztrák, a német, a holland és a szlovén tagszövetség külön is panasszal él az Európai Bizottságnál a magyarországi befektetésekkel rendelkező tagjaik érdekében, továbbá az MSzSz is bejelentést tesz a szerencsejáték törvény jogellenessége miatt.

Az MSzSz közleménye szerint a törvény hatályba lépésével 1200, engedéllyel rendelkező szerencsejáték szervező vállalkozás kerül csődbe, mivel elveszíti összes hatályos engedélyét, több száz beszállító és 18.000 szerződött partnervállalkozás kerülhet csőd közeli helyzetbe, továbbá 40 ezer munkahely fog elveszni és sok milliárd forintos vagyonvesztést kell a vállalkozásoknak elszenvedniük.

A parlament múlt héten kedden fogadta el azt a módosítást, amely megtiltotta a játéktermek és az elektronikus kaszinók üzemeltetését, pénznyerő gépek így csak játékkaszinókban működtethetők a jövőben. A szerencsejáték-szövetség bejelentette, hogy pertársaságot alapít a vállalkozások jogos kárigényeinek megtérítése érdekében. Hasonlóan nyilatkozott a WEBGAM Központi Játékszerver tulajdonosa a WSG Szerver Üzemeltető Kft. is, jelezte: meg fogja vizsgálni kárigénye bejelentésének lehetőségét, miután a pénznyerő automaták üzemeltetésének betiltásával összegzésük szerint több ezer fejlesztői munkaóra, a szerver-fejlesztők több milliárd forintos befektetése, a beszállítók elveszett megrendelései vesztek oda.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azonban vitatta a piaci szereplők véleményét; múlt heti közleményében a tárca úgy fogalmazott: elsősorban nem foglalkoztatási kérdés a nyerőgépek tiltása, és “minden alapot nélkülöz” a Magyar Szerencsejáték Szövetség azon becslése, amely szerint mintegy 40 ezer embert kell elbocsátani a pénznyerő automaták üzemeltetését a játékkaszinókra korlátozó parlamenti döntés miatt.

(HH/MTI)