Népszámlálás – hamarosan fontos levél érkezik minden háztartásba
Október elsején kezdődik a népszámlálás. Az összeíráson a részvétel kötelező, azt, aki október 16-ig nem tölti ki online a kérdőíveket, számlálóbiztosok keresik fel.
A tízévenkénti népszámlálás pillanatképet ad az országról, bemutatja milyenek a magyarok, például, hogy milyen viszonyok között élnek, milyen a munkaerőpiaci helyzetük, az egészségi állapotuk, a vallási hovatartozásuk. Az idei lesz az utolsó hagyományos népszámlálás, amelyen még a lakosság aktív együttműködésére van szükség, a következőhöz már állami adatbázisokat használnak fel.
A begyűjtött adatok megalapozzák a jövőbeni döntéseket, képet adnak a helyi ellátási, szolgáltatási és infrastrukturális igényekről, információval szolgálnak új vállalkozások létrehozásához, most először pedig energiahatékonysági döntések előkészítését is szolgálják.
Nem lesz teljesen anonim
A következő napokban címre szóló tájékoztató és felkérőleveleket kapnak a háztartások, amelyekben megtalálható lesz az a 12 jegyű belépési kód is, amelynek segítségével be lehet lépni a népszámlálás felületére. Ha valakinek nem érkezik meg ez a levél vagy elveszíti, akkor ügyfélkapun keresztül is tud belépési kódot igényelni.
A népszámlálás két kérdőívből áll: egy lakáskérdőívet, valamint a lakásban élőkről fejenként személyi kérdőívet kell kitölteni. Lakáskérdőívet kell kitölteni az ország területén lévő minden lakásról, az üresen álló ingatlanokról is, de üdülők esetében csak azokról, amelyek lakottak.
Személyi kérdőívet állampolgárságtól függetlenül mindenkinek ki kell töltenie, aki október elsején Magyarországon él, azaz azoknak a magyaroknak is, akik 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint azoknak a külföldi állampolgároknak is, akik legalább három hónapja Magyarországon élnek.
Közölte azt is, hogy október 17. és november 20. között a háztartásokat számlálóbiztosok keresik fel és tableten rögzítik a válaszokat. Rájuk szigorú biztonsági előírások vonatkoznak, egyedi sorszámmal ellátott igazolványt viselnek a beazonosíthatóság érdekében.
Akiket nem érnek el a számlálóbiztosok, azok a pótösszeírás idején, november 20. és 28. között a polgármesteri hivatalokban tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek.
Nem gyűjthetnek akármilyen adatot
Európai uniós jogszabály rögzíti, milyen adatokat kell gyűjteni a népszámláláskor, de ezen felül minden országban vannak speciális témák. Magyarországon ilyenek például az egészségi állapotra vagy a munkába járáshoz használt közlekedési eszközökre vonatkozó kérdések.
A népszámlálás százötven éves története alatt nagyjából mindig ugyanazokat a témaköröket fedte le a kérdőív, de a technikai fejlődés hatására idén két új kérdés is lesz; a digitális jártasságra és a lakások energiahatékonyságára vonatkozó.
A legtöbb kérdésre kötelező válaszolni, de vannak témák, amelyekre a válaszadás önkéntes: ilyen az egészségi állapot, a fogyatékosság, a nemzetiségi hovatartozás, az anyanyelv, a családi-baráti körben használt nyelv és a vallás. Habár önkéntes, de nagyon fontos, hogy ezekre is válaszoljanak az emberek, mert az így kapott adatok alapján határoznak meg például esélyegyenlőségi programokat, írják ki a nemzetiségi választásokat vagy szervezik az egyházak a szociális-oktatási tevékenységeiket.
Nem árulnak mindent el
Az első eredmények tavasszal várhatóak, jövő ősztől pedig a KSH részletes, tematikus adatközléssel szolgál, amely mindenki számára elérhető lesz.
A kitöltött és beküldött kérdőívek a KSH erre a célra létrehozott szerverére kerülnek, az adatokat titkosítják és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a magyar és az európai uniós jogszabályok szerint védi. Az adatokat csak statisztikai célból, összesített formában hozzák majd nyilvánosságra.
A számlálóbiztosok titoktartási nyilatkozatot írnak alá, vállalják, hogy az információkat bizalmasan kezelik, azokat másnak nem adják át, valamint a kérdőívekről másolatot, fotót, feljegyzést nem készítenek, beszélgetést semmilyen eszközzel nem rögzítenek. A közös lakcímen élőkről egy ember is kitöltheti a kérdőívet.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
