Orbán Viktor idei növekedésről, alacsony kamatszintről és a kkv-k devizahitel-kiváltásáról beszélt

Orbán Viktor már az idén gazdasági növekedéssel számol, kulcskérdésnek tartja az alacsonyabb kamatszintet, és bejelentette, hogy a kormány lehetővé tenné a kkv-k devizahiteleinek forintkölcsönre váltását is.

(fotó: MTI / Kovács Tamás)

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) keddi, Gazdasági évnyitó című fórumán a miniszterelnök kifejtette: 2014-ben érzékelhető gazdasági bővülés lesz, de hozzátette: nagyon csalódott lenne, ha nem sikerülne már idén meghaladni a költségvetésben prognosztizált, 0,7-0,9 százalékos növekedési ütemet. Mint mondta, 2011-ben már növekedett a gazdaság, és szerinte ez menni fog idén is. Ha pedig így lesz, július 1-jével a már életbe lépett munkahelyvédelmi akciótervhez hasonló, újabb programot tud indítani a kormány a foglalkoztatás segítése és a kkv-k terheinek csökkentése érdekében – jelezte.

A vállalkozói szektor hitelezéséről azt mondta: anélkül, hogy a kormány be akarna avatkozni a jegybank dolgába, kulcskérdés, hogy a kamatszint Magyarországon alacsonyabb legyen, és a vállalkozók a jelenlegi, 8-10 százalékos kamatszintnél jóval olcsóbb vállalkozói hiteleket érhessenek el. A jelenlegi feltételekkel nyújtott kölcsönöket ugyanis nem tudják kigazdálkodni – hívta fel a figyelmet.

Ennek a szektornak is lehetővé tenné a kormány a devizahitelek forintkölcsönre váltását. Az év első felében olyan pénzügyi programokat kell kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a kkv-k elfogadható feltételek mellett válthassák át devizahitelüket – mondta. A kormányfő a feladattal Varga Mihály nemzetgazdasági minisztert bízta meg.

Megismételte, nem egészséges, hogy a magyar bankrendszer tekintélyes része külföldi kézben van, ezért a kabinet célja, hogy abban a magyar tulajdon aránya legalább 50 százalék legyen.

Orbán Viktor ismét kiállt amellett, hogy szükség lenne egy, a luxuscikkekre kivetett 35 százalékos adókulcsra, de – mint fogalmazott – erről valószínűleg vita várható a nemzetközi szervezetekkel. Megerősítette, a munkát terhelő adókat tovább kell csökkenteni, ezért ha lesz gazdasági növekedés, annak egy részét erre kell fordítani.

A miniszterelnök kedvezőnek nevezte, hogy az infláció 3 százalék alá csökkent. Tréfálkozva megjegyezte: új elnök van a Magyar Nemzeti Bankban, és máris teljesült a jegybank inflációs célja.

Hosszan beszélt a „cselekvési szabadság” kérdéséről is, kifejtve: „az egész IMF-probléma megoldása” sokkal többről szólt, mint a Nemzetközi Valutaalapról (IMF) és az ország finanszírozhatóságáról. Arról szólt, a kormány be tudja-e bizonyítani, hogy „egy beszorított helyzetben is” lehet olyan nemzeti politikát folytatni, amelynek végén „akárhány ellenfelünk is van, megtaláljuk a barátainkat, (…) és saját lábon talpon tudunk maradni”- mondta. Ezért szerinte az IMF-fel folytatott vita az ország cselekvési szabadságáért folyó küzdelem is volt, és megerősítette: „az IMF-hitel nélkül is képesek vagyunk megállni a saját lábunkon”. Összegzése szerint a cselekvési mozgástér növelése a gazdaságpolitika leglényegesebb kérdései közé tartozik.

A nemzetgazdasági miniszteri poszt után jegybankelnökké kinevezett Matolcsy Györgyről szólva megjegyezte: az ellenfelek azzal szokták „gyepálni”, hogy egy fantaszta. „Nem véletlenül szokták ezt mondani, mert kétségkívül egy olyan ember, aki gazdasági modellekben gondolkodik”, de 2010-ben Magyarországnak éppen egy új gazdasági modellre volt szüksége, kisebb reformokkal ugyanis nem ment volna semmire. Most pedig „az új magyar gazdasági modell boltját kell továbbvinni” – tette hozzá.

A foglalkoztatásról szólva célnak nevezte, hogy annyi munkahely legyen, amennyi munkát kereső ember. „Nem vagyunk ettől nagyon messze”, és talán az év végére el is éri ezt a kormány – jelezte.

Arról is szólt, hogy a kormány „mesterterve” részeként az innováció a GDP-hez mérten 4-5 százalékra emelkedik a kabinet elképzelései alapján.

Kérdésre válaszolva megerősítette, hogy mind az e-útdíj bevezetése, mind a pénztárgépek online összekötése megvalósul, ahogyan végigviszik a dohánykereskedelem átalakítását is.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kulcskérdésnek nevezte idén a gazdasági növekedés beindítását, és megjegyezte, hogy az Új Széchenyi Tervben a vállalkozásfejlesztésre 516 milliárd forintot különítettek el. Eddig már 441 milliárd forintot ítéltek oda a pályázatok alapján, azonban csupán 167 milliárd forint kifizetése valósult meg, így a kifizetéseket fel kell gyorsítani.

Az unió következő költségvetési időszakának feladatairól elmondta, az EU-s nagyprojektekkel a foglalkoztatás bővítése a cél, a közösségi forrásokat úgy kell terelni, hogy azok piaci alapon a munkahelyek számát növeljék.

Az egyik legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a nemzetgazdasági tárca adópolitikával foglalkozó részét megerősítse; ebben Varga Mihály számít a kamarára is.

Parragh László, az MKIK elnöke arról is beszélt, hogy a kamara a jövőben együtt akar működni a területi döntéshozókkal mind az EU-s pályázatok támogatásában, mind elbírálásában.

Folytatódik a forintgyengülés, de magas túljegyzésre megemelt értékesítés a 3 hónapos dkj-aukción

Tovább gyengült kedden délelőtt a forint a legfontosabb nemzetközi devizákkal szemben a bankközi piacon. Az euró forintárfolyama délelőtt 11 óra környékén rövid időre 305,71 forintra emelkedett, majd 305,50 alá süllyedt vissza. Reggel még 302 forinton jegyezték az európai közös fizetőeszközt. A forint így kedden már több mint 1 százalékkal gyengült az euróhoz képest. Március eleje óta 10 forinttal emelkedett az euróárfolyam. Legutóbb 2012. júniusában járt ilyen magasan az euró árfolyama. Az euró rekord forintárfolyama 2012. januárjában 324,27 forinton volt.

Magas túljegyzésre a meghirdetett összeg felett értékesített hozamcsökkenéssel, de a másodpiaci hozam felett 3 hónapos diszkont kincstárjegyet (dkj) az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) keddi aukcióján. Az ÁKK a megszokott 50 milliárd forintért vitt aukcióra kedden 3 hónapos diszkont kincstárjegyet, amit az előző három aukciónál kisebb, de így is bő két és félszeres jegyzési érdeklődés fogadott. Az elsődleges forgalmazók 129,029 milliárd forint ajánlatot tettek a D130619 jelű, 2013. június 19-én lejáró 3 hónapos diszkont kincstárjegyre. Az előző három aukciót nagyjából háromszoros túljegyzés jellemezte. Az ÁKK a meghirdetett összeg felett 10 milliárd forinttal fogadott el ajánlatot, és 60 milliárd forintért értékesítette a papírt az előző aukción kialakultnál alacsonyabb hozammal. A 4,88 százalékos aukciós hozam 5 bázisponttal marad el az előző aukció 4,93 százalékától, de 5 bázisponttal haladja meg a 3 hónapos diszkont kincstárjegyre hétfőn a másodpiacon kialakult 4,83 százalékos referencia hozamot.

Az infláció mindeközben 2,8 százalékon februárban

A fogyasztói árak februárban 0,1 százalékkal csökkentek januárhoz képest, és 2,8 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. A KSH elsősorban a 10 százalékos rezsicsökkentés hatásával magyarázta a kedvező adatot.

A háztartási energia ára februárban 7,4 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. Az elektromos energia és a vezetékes gáz árában teljes egészében megjelent a 10 százalékos csökkentés – erősítette meg a KSH.

A februárinál alacsonyabb, 2,3 százalékos 12 havi inflációt 2006 áprilisában mért a KSH, 2,8 százalékos inflációt pedig 2006 május-júniusban – mondta Minary Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a rezsicsökkentés nyomán jelentkező áram- és gázszámlák hatása már érvényesült a februári inflációban, a budapesti távhőszolgáltatásnál jelentkező csökkenés egy tétele még ezután, márciusban lesz érezhető, de annak hatása már viszonylag csekély lesz.

A havi maginfláció februárban 0,4 százalékosra lassult a januári 0,5 százalékról, a 12-havi, szintén 0,1 százalékponttal, 3,6 százalékra lassult.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index egy hónap alatt 0,3 százalékkal csökkent, 12 hónap alatt 2,5 százalékkal nőtt.

Februárban az élelmiszerek ára egy hónap alatt nem változott, ezen belül az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség és gyümölcs) 2,1 százalékkal drágultak. Ugyanakkor 2,4 százalékkal csökkent az étolaj, 2,2 százalékkal a sertéshús, 1,9 százalékkal a tojás ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

A legnagyobb mértékben, 2,4 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk ára nőtt egy hónap alatt, a dohányáruknál az árváltozás a jövedéki adó mértékének emelkedésével függ össze. Az egyéb cikkek közül a járműüzemanyagok 3,1 százalékos drágulását mérte a KSH.

Kisebb mértékű, 0,7 százalékos áremelkedés következett be a szolgáltatásoknál, de Minary Borbála felhívta a figyelmet arra, hogy a pénzügyi szolgáltatások január-februárban 23,2 százalékkal drágultak decemberhez képest, ami nagyrészt a tranzakciós díjtételekkel magyarázható.

A tartós fogyasztási cikkeknél átlagosan 0,1 százalékos, míg a ruházati cikkeknél 1,7 százalékos árcsökkenés történt egy hónap alatt. A háztartási energia ára 7,4 százalékkal csökkent, ezen belül az elektromos energia és a vezetékes gáz esetében a 10 százalékos volt az árcsökkentés, ami teljes egészében megjelent az árindexben. A szén és a brikett viszont 5-6, a tüzifa 4,7 százalékkal drágult februárban.

Tavaly februárhoz képest az élelmiszerek drágulása a januári 5,8 százalékról 4,1 százalékra lassult. Ezen belül viszont 14,7 százalékkal drágult a liszt, 14,1 százalékkal az idényáras élelmiszerek, 10,7 százalékkal a sertészsiradék. 10,6 százalékkal a tojás és 9,2 százalékkal az étolaj. A cukor ára 6,9 százalékkal csökkent.

Az átlagosnál nagyobb mértékben, 14,8 százalékkal nőtt a szeszes italék és a dohányáruk ára, amiből a dohánytermékek drágulása 27,4 százalékos, a szeszes italoké 5,3 százalékos volt.

Az üzemanyagok az átlagnál szerényebben, 2,3 százalékkal drágultak.

Miközben a szolgáltatások átlagosan 3,5 százalékkal drágultak, a szemétszállításnál 7,5, a helyi tömegközlekedésnél 5,5 százalékos volt az áremelkedés.  A ruházati cikkek 0,4 százalékkal, a tartós fogyasztási cikkek 2,3 százalékkal kerültek kevesebbe mint egy évvel korábban.

(forrás: MTI)

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.