Rekord-alacsony infláció, tovább csökkenő alapkamat?

Gazdaság - szerző: Kacsúr Tamás

A fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek, decemberben 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Novemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán.

 

A tények  

 

Londoni pénzügyi elemzők 0,4 százalékos átlagos inflációt valószínűsítettek decemberre. Utoljára 1970 márciusában, 43 évvel ezelőtt volt ilyen alacsony a fogyasztói árak éves emelkedése – mondta Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője. Hozzátette: a decemberi csökkenés egyértelműen a november elsején bevezetett újabb rezsicsökkentés eredménye, mivel ennek jelentős része a decemberi árindexben jelent meg.  

 

Decemberben a háztartási energia ára 8,1 százalékkal volt alacsonyabb az előző havinál, és 17,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Az elektromos energia 20,1, a vezetékes gáz 20,0, a távfűtés 18,7 százalékkal volt olcsóbb, mint 2012 decemberében. Az alacsony havi inflációhoz az élelmiszerek árának csökkenése is hozzájárult a karácsony előtti időszakra jellemző akciók miatt. Az egész éves adatot vizsgálva jól látszik, hogy a háztartási energia csoportjában volt kimutatható a legnagyobb csökkenés – mondta.  

 

A KSH adatai szerint az élelmiszerek ára 0,3 százalékkal csökkent egy hónap alatt és mindössze 0,1 százalékkal drágultak 2012 decemberéhez képest.  

 

Mináry Borbála kiemelte: a szeszes italok, dohányáruk ára éves szinten átlag felett emelkedett. A 12,0 százalékos dráguláson belül a dohányárúk 21,8 százalékkal kerültek többe, amit a KSH szakértője részben az év eleji jövedékiadó-emeléssel, másrészt az árrés év közepén történt megemelésével magyarázott.

 

A minisztérium szerint nő a bérek és nyugdíjak reálértéke  

 

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közleménye kiemelte: a tavalyi év utolsó hónapjában tovább folytatódott a fogyasztói árak csökkenése, sőt a statisztikai hivatal az elmúlt fél évben hónapról-hónapra rekord alacsony inflációs adatot mért. Azoknak a termékeknek az ára is csökkent, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosár alapvető árucikkei, és amelyre eddig nem volt példa.  

 

Mint írták, a pénzromlás mérséklődésével nő a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet. Az alacsony infláció pozitív hatással van a gazdaság összes szereplőjére: az üzleti szféra számára kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt, növeli a jegybank mozgásterét a gazdaság élénkítésére.  

 

A jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésével könnyebbé vált a vállalkozások és az új beruházások finanszírozása, ami a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után. Az alacsony infláció mellett a kormánynak sikerült megteremtenie az egyensúlyt és a növekedés feltételeit, így a várakozásoknál is jobban alakultak a 2013-as költségvetés számai, a GDP arányos hiány legfeljebb 2,7 százalék lesz – olvasható a tárca közleményében.

 

A technikai részletek  

 

A KSH szerdán kiadott jelentése szerint az Európai Unió módszertana szerint számított harmonizált fogyasztói árindex 1,7 százalékos drágulást jelez 2013 átlagában az előző évhez képest, a 2012 decemberihez viszonyítva 0,6 százalékos, míg az előző hónaphoz, novemberhez viszonyítva 0,2 százalékos áremelkedést mutat.  

 

A maginfláció szezonálisan kiigazított értéke 2013-ban 3,3 százalék volt, míg decemberben a novemberivel megegyező 3,5 százalék volt az előző év azonos időszakához képest.  

 

A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított áremelkedés 1,5 százalékos volt 2013 egészében, decemberben az előző évhez képest 0,3 százalékos, novemberhez hasonlítva 0,7 százalékos csökkenést jelzett a mutató.  

 

Egy hónap alatt, tavaly novemberhez viszonyítva árcsökkenés volt megfigyelhető a csokoládé, kakaó (4,0 százalék), a liszt (3,4 százalék), a cukor (1,8 százalék) és a sertéshús (1,3 százalék) esetében. Nőtt azonban a tojás (1,0 százalék) és a párizsi, kolbász (0,4 százalék) ára. A legnagyobb mértékben, 1,2 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. Szintén áremelkedés (1,0 százalék) következett be az egyéb cikkek körében (ide tartoznak a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek), ezen belül a járműüzemanyagokért 2,5 százalékkal kellett többet fizetni. A szolgáltatások kismértékben, 0,1 százalékkal drágultak. A ruházkodási cikkek ára nem változott. A tartós fogyasztási cikkek körében kisebb, 0,1 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető. Egy év alatt, 2012. decemberhez képest az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 százalékkal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt (8,5 százalék), a tej (6,3 százalék) és a száraztészta (3,0 százalék) ára. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8 százalék), a tojás (14,2 százalék), az étolaj (13,2 százalék), valamint a cukor (11,3 százalék) esetében. Az átlagosnál nagyobb mértékben, 12,0 százalékkal emelkedett a szeszes italok, dohányáruk ára. A szolgáltatások esetében szintén átlag feletti volt az árnövekedés (3,7 százalék), ezen belül azonban a víz-, a csatorna- és a szemétszállítás díja átlagosan mintegy 11 százalékkal csökkent, mialatt a helyi tömegközlekedés 4,9 százalékkal került többe. Az egyéb cikkek is átlag felett drágultak (0,9 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 0,7 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,6, a ruházkodási cikkekért 1,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

 

 Mit gondolnak a szakértők itthon…?  

 

Illés Adrienn, az Erste Bank Hungary Zrt. külső kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a bank előrejelzésének megfelelően, rekord mélységbe csökkent a decemberi infláció. Hozzátette: a decemberi számlákban megjelent novemberi 11,1 százalékos hatósági energiaár-csökkentés mintegy 1 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árindexet. Az Erste Bank várakozásai szerint még nincs itt az inflációs ütem alja, a bázishatás miatt januárban 0,2 százalékra süllyedhet a fogyasztói árindex, ami függ a forint árfolyamának alakulásától és az üzemanyagáraktól is. A szakértő szerint az éves átlagos infláció 2014-ben 1,3 százalék lehet. Megjegyezte azt is, hogy lefelé irányuló kockázatokat látnak, mivel egyre inkább úgy tűnik, hogy megvalósul a lakossági energiaár-csökkentés harmadik köre is, amivel az előrejelzéseikben még nem számoltak.  

 

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szintén arra mutatott rá, hogy az infláció mérséklődését legnagyobb mértékben a háztartási energiaárak november elején történt csökkentése okozta, és az élelmiszerárak is segítették. Véleménye szerint az infláció januárban tovább mérséklődhet, és egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Februártól pedig az ingyenes készpénzfelvétel bevezetése lehet lefelé mutató hatással az inflációra. Az élelmiszerárakra nézve továbbra is enyhülő nyomást jelent a mezőgazdasági termelői árak érdemi mérséklődése – közölte.  

 

Kitért arra, hogy a nemzetközi dezinflációs trendek szintén az inflációs nyomás további mérséklődését vetítik előre. A háztartási energiaár csökkentések hatása azonban február-márciusban, illetve decemberben kiesik, ami felfelé hat az inflációra, míg a dohánytermékek árrés-emelésének, valamint a banki szolgáltatások árainak meredek emelkedésének hatása az idei év második felében kerül ki az árindexből, ez viszont kissé lefelé húzhatja az inflációt. Ezért az elemző szerint márciustól az infláció újra 1 százalék közelébe, míg decemberre 2,5 százalékra emelkedhet, így az éves átlagos infláció 1,5 százalék lehet, amire lefelé mutató kockázatot jelentenek az élelmiszerárak, valamint az esetleges újabb rezsicsökkentés.  

 

Suppan Gergely kiemelte: mivel az infláció várhatóan az egész év során bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat. Mivel a 3 százalék feletti maginflációt egyszeri tételek húzzák felfelé, amelyek kiesése a második félévben várható, a maginfláció is az inflációs cél alá csökkenhet – fűzte hozzá. Idén folytatódhat a belső kereslet élénkülése, ez azonban nem elég erős ahhoz, hogy az inflációra nézve kockázatot jelentsen.  

 

A szakértő szerint a legutóbbi piaci folyamatokat figyelembe véve továbbra is szükséges az óvatosság, amit az MNB monetáris tanácsa is hangsúlyoz. A Fed eszközvásárlási programjának szűkítése már nem okozott különösebb piaci turbulenciát, mivel a piacok már beárazhatták. A jelenlegi árazások alapján a monetáris tanács 2,75 százalékig csökkentheti az alapkamatot. Suppan Gergely nem tartotta kizártnak azt sem, hogy az alapkamat 2,5 százalék közelébe csökken, ez azonban szerinte a szűkülő hazai hozamfelárak miatt már komolyabb kockázatot jelenthet a pénzügyi stabilitásra. A TakarékBank szerint év végéig maradhat az alacsony kamatszint.

 

… és külföldön?  

 

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői a szerdai adatismertetés utáni értékelésükben közölték, hogy az új inflációs számsor, valamint az MNB vezető illetékeseinek legutóbbi nyilatkozatai alapján csökkentik az MNB enyhítési ciklusának végpontjára adott előrejelzésüket. A ház az általa eddig valószínűsített 2,80 százalékos MNB-kamatmélypont helyett most már 2,50 százalékos alapkamaton várja a kamatcsökkentési sorozat végét.  

 

A cég londoni elemzői hangsúlyozták ugyanakkor, hogy véleményük szerint az eddig végrehajtott 4,00 százalékpontnyi kamatcsökkentés után a magyar jegybank enyhítési ciklusa valószínűleg a végéhez közeledik. A Barclays szakértői szerint várható a kamatcsökkentések lépésenkénti ütemének mérséklése is, 0,10-0,15 százalékpontra.  

 

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakelemzői a szerdai magyar inflációs adatok után szintén 2,50 százalékra csökkentették az MNB várható kamatmélypontjára adott prognózisukat az általuk eddig várt 2,70 százalékról.  

 

Közölték azt is, hogy 2015 közepére tolták ki az MNB első kamatemelésének időpontját valószínűsítő előrejelzésüket, arra a felülvizsgált feltételezésükre alapozva, hogy az éves inflációs ráta csak 2015 második felében éri el a magyar jegybank 3 százalékos célszintjét.  

 

A JP Morgan londoni elemzői jelentősen, az eddigi 3 százalékról 2,4 százalékra csökkentették az idei év végi inflációra szóló becslésüket. Érvényben tartották azt az alapeseti várakozásukat, hogy az MNB 0,10 százalékpontra lassítja a lépésenkénti kamatcsökkentések további ütemét, hangsúlyozták azonban, hogy megítélésük szerint az esélyek most már a 0,20 százalékpontos lépésekkel folytatódó enyhítés felé hajlanak.  

 

A JP Morgan elemzői szerint a ház felülvizsgált inflációs előrejelzése arra a feltételezésre épül, hogy a magyar kormány újabb közműdíj-csökkentéseket hajt végre. A cég jelenleg azzal számol, hogy két szakaszban, áprilisban és júliusban 5 százalékkal csökkennek a háztartási áram-, földgáz- és távfűtési díjak.  

 

A ház számításai szerint ez 0,5 százalékpontot faragna le az inflációs ütemből, és a JP Morgan által az idei év egészének átlagos inflációjára kidolgozott előrejelzés 1,2 százalékra csökken az eddig érvényben tartott 1,5 százalékról.  

 

Ha a kormány 10 százalékos közműdíj-csökkentést hajt végre az idén, az a JP Morgan év végi tizenkét havi inflációs prognózisát 1,8 százalékra, a 2014 egészének átlagos inflációjára szóló becslést 1 százalékra csökkentené.  

 

A Goldman Sachs bankcsoport londoni befektetési részlegének elemzői ugyanakkor alapesetben azt várják, hogy a tavaly januári első közműdíj-csökkentés éves bázishatásai hamarosan elkezdik emelni a tizenkét havi inflációs rátákat. Ennek alapján a ház azzal számol, hogy 2014 végén 2,5 százalék, 2015 végén 3 százalék körül lesz a teljes kosárra számolt éves infláció.  

 

A cég számításai szerint egy újabb 10 százalékos közműdíj-csökkentés 1 százalékponttal lassítaná a tizenkét hónapra számított inflációs ütemet, és hat hónappal késleltetné a bázishatások belépéséből eredő inflációs gyorsulást. E gyorsulás azonban végső soron mindenképpen elkerülhetetlennek tűnik, és a reálkamatok ezzel járó eróziója előbb-utóbb kérdésessé teheti az alacsony jegybanki kamat fenntarthatóságát – vélekedtek szerdai értékelésükben a Goldman Sachs londoni közgazdászai.  

 

HH/MTI