Visszakozott a Kúria, amikor jogegységesítési döntésével megsemmisítette azt a korábbi határozatát, miszerint a rendőrök beleegyezéséhez van szükség a fotójuk nyilvánosságra hozatalához. A zsaruk ezt nem hagyhatták jóvá, a huzavonának az Index vetett véget.
A nyilvános helyen vagy közterületen szolgálati kötelezettséget teljesítő vagy munkát végző személy e tevékenységének ellátása során nem minősül közszereplőnek, ezért a személyt beazonosítható módon, egyediesítetten ábrázoló képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozatalához szükséges a hozzájárulása – közölte 2012-ben a Kúria.
Az ezt revideáló döntés értelmében nem sérti a rendőr személyiségi jogait, ha felismerhető fotót hoz le a sajtó. 2014. év végén az Alkotmánybíróság az Indexes beadványára válaszul kimondta: nem jogsértő, ha a rendőrről felismerhető fotót közöl a sajtó. A sajtószabadságot a személyiségi jogok védelme elé helyező döntésben annak az évek óta tartó gyakorlatnak a végét ünnepelte a sajtó, hogy rendőrök százezrekre perelnek sikerrel róluk felismerhető felvételeket közlő lapokat, csatornákat – írja a hírportál.
A Kúria 2014- ben elismerte, hogy a szolgálatot teljesítő rendőr képmása személyes adat, de intézkedés közben az elválaszthatatlanul összefügg a közhatalom gyakorlásával, és mint olyan, közérdekből nyilvános. Ebből kifolyólag a bemutatása nem vonhat maga után polgári felelősséget, hacsak az öncélú közlés nem sérti a rendőr emberi méltóságát.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.