Szellemek lakják a Mecseket

Tragikus sorsú hősökről, szerelmesekről, és gonosz várurakról mesélnek a mecseki mondák. Miért zeng a Zengő? Mi a Barna-kő története? Ki az elátkozott várkisasszony? Ezekre, és még más kérdésekre is választ adnak a Mecsekhez fűződő mondák, amelyek misztikussá varázsolják hazánk egyik egyébként is legszebb helyét.

A Zengő

A legendák sora a Mecsek legmagasabb csúcsával kezdődik. A Zengő a nevét egy tragikus történet miatt kapta. A monda szerint élt itt egyszer egy fiatal pásztor a feleségével, akiknek volt egy kisbabájuk. Mivel nagyon szegények voltak, ezért sose jutottak el a faluba, ezért egész életüket a hegyen töltötték, ahol a nyájuk legelt. Az egyik nap az asszony ügyelt az állatokra, és azon kesergett, hogy miért ilyen szegények. Ekkor a hegy szellemének szíve megsajdult a nőn. Megjelent az asszony előtt, és elárulta neki, hogy minden virágvasárnap, a mise alatt, megnyílik a hegytetőn a szikla, amiben mesés kincsek vannak. A szellem engedélyt adott a nőnek, hogy bátran vegyen belőle, amennyit akar, de vigyázzon, mert a szikla a mise végén újra bezárul, és egy évig nem nyílik ki.

A következő virágvasárnap az asszony felment a sziklához, ami valóban megnyílt, a nő szeme pedig belefájdult a rengeteg kincs látványába. A gyermekét letette a sziklában, majd teleszedte a kötényét a drágakövekkel, arannyal, ezüsttel. Amikor már nem bírt többet összeszedni, kivitte a kincseket, hogy újabb fordulóval még többet szerezzen, ám megszólalt a mise végét jelző harangszó, a szikla pedig bezárult, foglyul ejtve ezzel az otthagyott gyermeket. Az asszony tehát megkapta a gazdagságot, de elvesztette a fiát. Ettől annyira összetört, hogy többé nem ment haza, hanem eszét vesztve járta az erdőt, sikoltozva, sírva, kibomlott hajjal, szétszakadt ruhával.

Élete végéig így járt, de a halál sem hozott neki megnyugvást, mert azóta szellemként kísért a hegyen. A fák megsajnálták az asszonyt, és azok is vele zengnek, amit szeles, viharos időben jól hallani. A következő történet a Barna-kőhöz fűződik, amivel kapcsolatban nem csak egy legenda létezik. Az eredetileg Sátor-kő nevű szikla, a Sín-gödör bejáratával szemben található. Ezt a nevet a benne található üreg miatt kapta, amiben a híres mecseki betyár, Hatos tanyázott.

A Barna-kő

A Barna-kőhöz kapcsolódik egy ennél misztikusabb legenda is, amely szerint szellemek élnek az üregben és aranyat kalapálnak, aminek a hangját éjszaka még a közeli faluban is hallani lehet. Egy másik história arról szól, hogy a rácdúlás idején a falusiak itt álltak lesbe, hogy halálra kövezzék azokat, akik azért jöttek, hogy kifosszák a falut.

Elátkozott várkisasszony is él a Mecsekben, akinek a tragikus története a Magyaredregy közelében található, Márévárból ered. E legenda arról beszél, hogy régen a Márévárban élt Máté vitéz a feleségével, a Zengővárban pedig a vitéz testvére, László volt a várúr. Az egyik nap a király háborúba hívta a katonáit, úgyhogy Máté rögtön elbúcsúzott a feleségétől, aki megígérte, hogy hűséges marad, teljen el bármennyi idő is. A vitéz ezzel a tudattal ment el. László azonban nem sietett ennyire, ugyanis kihasználta, hogy az asszony egyedül van, és rendszeresen eljárt meglátogatni a sógornőjét, aki eleinte nem engedte be a várba, ám László kitartásának meglett az eredménye, olyannyira, hogy teherbe ejtette az asszonyt.

Amikor Máté visszatért a háborúból, már nem csak a felesége hűtlensége fogadta, hanem annak gyönyörű nővé serdült lánya is. A vitéz annyira dühös lett, hogy megostromolta a várat, és rommá lőtte. A hűtlen asszony a pincébe menekült a lányával, ahol az ostromot túlélték, ám a pince beomlott foglyul ejtve ezzel a két nőt. Mielőtt a feleség meghalt volna, megátkozta a lányát, hiszen szerinte az ő hibája, ami történt. Az átok miatt a várkisasszony alakváltó lett, és különböző állatokká tud változni. Az átok csak akkor törik meg, ha valaki megcsókolja, amikor bika, kígyó vagy varangyos béka alakban van. Egyszer egy vadász majdnem megszabadította a lányt a szenvedéstől, de végül mégsem tudta megcsókolni a békát, úgyhogy a várkisasszony még most is fel-feltűnik a környéken, és várja, hogy végre valaki megmentse.

Kantavár

A Pécstől északra található Kantavár romjai között borzalmas szerelmi történet zajlott le a történelemben, aminek egyik főszereplője Kanta volt. A rablólovag sosem ismerte a családját, ugyanis az öccsével együtt még gyerekként elrabolták. Az édesanyjára csak a nyakába akasztott aranylánc emlékeztette, amin egy kép volt a nőről.

Kanta a tatárjárás után épült várban vert tanyát, ahol nem volt egyedül, mert vele élt a vidék leggyönyörűbb lánya akit elrabolt, hogy jó pénzért eladja a törököknek, ám arra nem számított, hogy bele fog szeretni a hölgybe. A lány azonban nem szerette viszont, mert már szerelmes volt egy olyan fiúba, aki a törökök ellen harcolt. Egy este ez a fiatal harcos szállást kért a várban, de nem tudta, hogy a barátnője is ott van. Kanta viszont rájött, hogy ez az a harcos, akit a lány szeret, ezért amikor reggel tovább indult a fiú, Kanta megölette a Mecsek erdeiben az egyik bizalmas emberével, aki az áldozata gyűrűjét és nyakláncát elvitte a rablólovagnak, hogy bizonyítsa a gyilkosságot.

Amikor Kanta meglátta a nyakláncot rajta az édesanyja képével rájött, hogy a tulajdon öccsét gyilkoltatta meg. Nem sokkal ezután a lány is meghalt, amikor megtudta, hogy a szerelme már nem él. Kanta a két holttestet a vár tövébe temettette el, majd az összes kincsét szétosztotta az emberek között. Az élete további részét magányos remeteként élte le a várában.

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.