Szűrővizsgálatok fontossága
A népegészségügyi tevékenységen belül kiemelt helyet foglal el a betegségek megelőzését célzó tevékenység. Célja a betegségek általános értelemben vett megelőzése, egészséges életmód propagálása, vagy adott konkrét betegség kiszűrése.
Megelőzés szintjei:
• Elsődleges megelőzés célja az egészség általános védelme, az egészségkárosodás és megbetegedés bekövetkezésének megelőzése. Ez a tevékenység a potenciálisan betegségokozó tényezők teljes, de legalább részleges kiiktatását vagy hatásukkal szemben a védekezőképesség kialakítását, illetve fokozását célozza. Elsődleges megelőzési tevékenységek: a dohányzás és mértéktelen alkoholfogyasztás elleni programok, táplálkozás-egészségügyi programok; az egészséges életmód gyermekkori kialakítása, a fizikai aktivitás növelése, a biztonságos lakó- és munkahelyi környezet fenntartását/kialakítását célzó programok, a fertőző betegségekkel szembeni védettség kialakítása.
• Másodlagos megelőzés: a megbetegedés, illetve annak kialakulásához kapcsolódó kóros állapotok korai felismerése, annak érdekében, hogy a hatásos kezelés mielőbb megkezdődhessen. A korai felismerés alapvető lehetőségeit a szűrővizsgálatok jelentik.
• Harmadlagos megelőzés: célja adott sérülések és betegségek kapcsán a szövődmények, tartós károsodások, rokkantság kialakulásának megelőzése, gyógyítás megelőző tevékenységet is jelent, például a rehabilitációs ellátás vonatkozásában.
Szűrővizsgálatok
A szűrővizsgálatok jellemzően gyorsan, veszélytelenül kivitelezhető eljárások alkalmazásával a teljes populáción azzal az igénnyel elvégzett vizsgálatok, hogy egy adott betegség által valószínűleg érintettek azonosításra kerüljenek.
• Tömeges szűrővizsgálatok: az adott szűrővizsgálat kiterjed a teljes, potenciálisan érintett lakosságra. Jellemző példái az újszülöttek szűrővizsgálata (pl. fenilketonuriára), a terhesek, a magzat szűrése fejlődési rendellenességek kimutatására.
• Előírt szűrővizsgálatok: a lakosság megfelelő időszakonként végzett rendszeres szűrővizsgálata, mely egy adott betegség korai kimutatását célozza (pl.: az emlőrák, méhnyak-rák, vastagbél-végbélrák kimutatására szervezett szűrővizsgálatok).
• Célzott szűrővizsgálatok: rendszeres időközönként vagy esetenként végzett szűrővizsgálatok, melyeknél káros környezeti tényező feltételezhető, vagy egy adott betegséggel szemben fennáll a fokozott fogékonyság lehetősége.
Tömeges és előírt szűrővizsgálatokat szervező intézmény kezdeményez, de a részvétel önkéntes. Ezen szűrővizsgálat típusok esetén döntő tényező a betegség szűrésre való alkalmassága. Vegyen részt ön is a kiemelt fontosságú szűrővizsgálatokon!
Az egészségtudatosság fontos része a szűrővizsgálatokon való részvétel, mellyel idejében felfedezhetőek népegészségügyi szempontból fontos betegségek.
Hazánkban nagyon rosszak a halálozási statisztikák, melyet nem magyaráz az elöregedés. Magas a halálozási ráta, a születéskor várható élettartam is alacsony. Ezeknek az ijesztő számoknak a hátterében részben az állhat, hogy rendkívül sok megelőzhető vagy kezelhető betegséget nem diagnosztizálnak és kezelnek időben. Javulhatnának ezek a számok már akkor is, ha a magyarok egészségtudatosabb életmódot élnének és rendszeresen részt vennének szűrővizsgálatokon. Számos esetben akár életet is menthet egy korai diagnózis és időben megkezdett kezelés.
Mely betegségek okozzák a legtöbb halálesetet?
A szív és érrendszeri betegségek vezetik a listát, évente kb. 65 ezer magyart veszítünk el miattuk. Ezek hátterében sokszor a magas vérnyomás és koleszterinszint vagy a dohányzás áll. Az iszkémiás szívbetegségek következménye miatt szívinfarktus is bekövetkezhet, így ez a kór további 32-34 ezer életért felelős évente. A rosszindulatú daganatos megbetegedések is előkelő helyet foglalnak el ezen a listán a fejlett országokban, de Magyarországon jelentősen rosszabbak a túlélési esélyek, mivel sokszor későn fedezik fel a kórt. A cukorbetegség jól kezelhető és szűrővizsgálatokon könnyen diagnosztizálható, mégis több emberéletet követel hazánkban (évente több mint 3000).
Szűrővizsgálatok jelentősége
Számos krónikus betegség kialakulása megakadályozható, ha időben tudomást szerez róla a beteg és változtat az életmódján, esetleg igénybe vesz valamilyen kezelést. Például a magas vérnyomást szokás „néma gyilkosnak” is nevezni, mivel sokszor nem okoz tüneteket, de számos haláleset (pl. stroke miatt bekövetkező) kapcsolatba hozható a betegséggel, melyeknek egy része elkerülhető lehetne.
A cukorbetegség, amit kialakulása előtt fel lehet ismerni egyszerű laboratóriumi vizsgálatokkal, ezt megfelelő diétával és testmozgással kordában lehet tartani, azonban szűrővizsgálatokon kapott kedvezőtlen eredmények hiányában sokan nem is gondolnak az életmódváltásra. Ezért csak későn, amikor már a cukorbetegség tüneteket is okoz tudják meg, hogy egészségi állapotuk leromlása megelőzhető lett volna és ekkor már lehet, hogy a gyógyszeres vagy inzulininjekciós kezelés már nem lesz megkerülhető.
A rákszűrések segítségével akár már a daganatot megelőző állapotot is fel lehet ismerni, így a korán elkezdett kezelések jelentősen javíthatják a gyógyulás esélyét. Világszinten minden 8. férfi és minden 11. nő lesz rákos élete során, ezért fontos az aktuális egészségi állapot és a hajlamosító tényezők ismerete és magas kockázat esetén életmódbeli változások kezdeményezése.
Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
