Tanárok tízezrei estek a bosszúpontozás áldozatává
Kegyenc- és bosszúpontozással bérezett tanárok, gondnoki hálózattá alázott igazgatói posztok, mérhetetlen tanárhiány – csak néhány jellemző, amivé az oktatás politikája változott hazánkban.
A központilag irányított, erejüket és tekintélyüket vesztett iskolaigazgatók kezébe viszont egy olyan rendszert adtak, aminek gyakorlására sokuk képes, de alig alkalmas: saját maguk dönthetik el, hogy mennyi pénzt kapjanak a velük dolgozó tanárok.
A gyakran visszaélésekre, tekintélypótléknak használt pontozás során Magyarországon több mint 24 ezer, tankerületi iskolában dolgozó pedagógus maradt ki az őszi béremelésből, mely elosztásáért az iskolaigazgatókat terheli felelősség.
Az 58.685 pedagógus sorában
3.939 tanár bruttó 10 ezer forint alatt,
10-20 ezer forint között 9.390 tanár,
20-30 ezer forint között 29.749,
30-40 ezer forintot 8801 pedagógus,
40-50 ezer forintot 3.734,
50-60 ezer forint pluszt pedig 3.063 pedagógus vihet haza havonta.
Fejlesztendő kategóriába 450 tanárt soroltak.
A pénzek elosztását lehetővé tevő rendszer alapja, hogy minden pedagógusnak teljesítménycélokat kellett kijelölniük, ezek megvalósulását az igazgatók ellenőrizték. Az értékelés egyáltalán nem egzakt módszerekkel zajlik, a módszertől függetlenül gyakorlatilag teljesen szubjektív, önkényes pontozásra ad lehetőséget, mely korántsincs összhangban azzal, hogy 45.357 pedagógus korábban a legmagasabb, kiemelkedő teljesítményszintet ért el.
Nem világos, hogy a rendszer mire jó: ha csak egy meghatározott keret van a béremelésre, akkor az iskolaigazgatók számára is korlátos lehet a gazdálkodás, ami kizárja az igazságos elosztást. A belügyminiszteri tárca szeptemberben elismerte, hogy hibás a rendszer, de idén már nem változtatnak rajta, mint ahogy a választásokig az oktatási törvényhez sem nyúlnak.
