Táplálkozási ajánlások a koronavírus-járvány idején

Életmód - szerző: |X|

Egyes változások általában tőlünk teljesen függetlenül, általunk nem irányítható módon következnek be, ilyen életvitelbeli változásokat okozó tényező a COVID-19-világjárvány is. Mivel irányítani egyénileg nem tudjuk, a legfontosabb, hogy megfelelően reagáljunk a körülményekre. Emiatt lényeges szempont a megfelelő étrend, valamint életmód az immunrendszer védelme érdekében. Ez azonban nem helyettesíti a legfontosabb közegészségügyi és orvosi tanácsok betartását a megelőzés terén!

 

Az egészséges táplálkozás megvalósítása különböző kihívásokba ütközhet. A jelenlegi helyzetre való tekintettel sok háztartásban az egész család otthon van: gyermekek, szülők, így több figyelmet szentelhetünk saját-, valamint családunk étkezésére. A friss alapanyagok korlátozott hozzáférése csökkentheti az egészséges és változatos étrend megvalósításának lehetőségeit. Ez fokozottan feldolgozott élelmiszerek fogyasztásához vezethet, melyek magas zsír-, cukor- és sótartalmúak.

 

A jól összeállított, átgondolt étrenddel a korlátozott összetevők mellett folytatható az egészséget támogató étkezés. Az egészséges táplálkozás jelzői: kiegyensúlyozott, változatos és mértéktartó. Az optimális egészség elérése/megőrzése érdekében napi legalább 400 g zöldség és gyümölcs fogyasztása, rostdús étkezés ajánlott. Kiegyensúlyozott, vegyes táplálkozással a szervezet vitamin-, ásványianyag-, nyomelem-ellátottsága megfelelő lehet. Ha a vitaminellátottság zavart szenved, a raktárak kimerülése, a krónikus betegségek, a kevés mozgás, mind-mind gyorsítják a helytelen táplálkozás okozta immungyengeséget.

 

Fontos, hogy plusz vitamin-, ásványianyag- és nyomelem bevitelről gondoskodjunk. Így elérhetjük, hogy étrendünk egyensúlyban maradjon. Szervezetünk természetes ellenálló képessége is javítható, ha étrendünk megfelelő mennyiségben tartalmazza az immunrendszer felépítéséhez, aktivitásához szükséges teljes értékű fehérjéket, ásványi anyagokat (vasat, szelént, magnéziumot, rezet, cinket), vitaminokat (C-, D-, E-, A-, B2- (riboflavin), B6- (piridoxin), B12- (kobalamin) és B9-vitamint (folsav)). A C-vitamin fő forrásai a citrusfélék, bogyós gyümölcsök, bimbóskel, brokkoli, petrezselyemzöld, paprika, karalábé, karfiol. Minél sötétebb egy gyümölcs, annál nagyobb a C-vitamin-tartalma.

 

Kiváló C-vitamin forrás még a savanyú káposzta is. Ez a vitamin hő- és fényérzékeny, nem megfelelő tárolás és helytelen konyhatechnológiai műveletek hatására nagy része elvész. A D-vitamin a táplálékkal készen kerülhet a szervezetbe, illetve keletkezhet a szervezetben is, napfény hatására. Legnagyobb mennyiségben a tengeri halakban és a májban található meg. D-vitamint tartalmaz a tej, a tejtermékek, a vaj és a tojás.

 

A bőrben UV-B sugárzás hatására kialakuló D-vitamin az emberi szervezet legfőbb D-vitamin-forrása. A nyomelemek közül a szelén és a cink antioxidáns hatásuk révén segítik az immunrendszer működését. Gazdag cinkben a marha-, a sertés- és a szárnyasok húsa, a tejtermékek valamint a búzacsíra. A tengeri táplálékok, a csirke, a teljes kiőrlésű gabonafélék, a tojássárgája, a gomba, a hagyma és a fokhagyma, valamint a lencse jó forrását képezik a szelénnek.

 

 

Siklósi Kórház Egészségfejlesztési Iroda