Titokzatos temetés nyomaira bukkantak Sárospatakon

Életmód - szerző: Kacsúr Tamás

Szomorú és titokzatos temetés nyomára bukkant Gyulai Éva muzeológus a Miskolci Egyetem docense, a sárospataki jezsuiták XVII. századi naplójában, amely több mint 100 éve a budapesti Egyetemi Könyvtárgyűjteményében található.

A naplóban a jezsuita páterek leírják, hogy ők temették el titokban és az éj leple alatt a sárospataki vártemplomban II. Rákóczi Ferenc, a későbbi vezérlő fejedelem elsőszülött kisfiát és örökösét. A történettudomány erről eddig nem tudta pontosan, hogy mikor történt, és maga Rákóczi sem emlékezett rá, a visszaemlékezéseiben nem tudta megmondani – fejtette ki Gyulai Éva kedden a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.

A történettudomány eddig úgy tudta – folytatta, hogy a kisfiú, akit József Lipótnak hívtak, 1700-ban hunyt el, továbbá az sem volt biztos, hogy hová temették el; Sárospatak korábban nem merült fel temetkezési helyként.

A sárospatakiak diáriumába azonban, amelyet a sárospataki jezsuita atyák az 1690-es évektől kezdve minden nap vezettek, beleírták, hogy 1699. október 8-án különös dolog történt. Sáros vármegyéből, Eperjesről a nagysárosi kastélyból egy szomorú menet közeledett Sárospatak felé, mellyel az alig hároméves József Lipót kis koporsóját szállították – magyarázta a muzeológus.

A temetés furcsa körülményei miatt mind Rákóczi, mind a család meg akart feledkezni arról, hogy elsőszülött fiúk temetésén sem az anya, sem pedig az apa nem vett részt – vélte. Így egy tudatos amnéziának köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc nem emlékezett arra, hogy mikor halt meg kisfia – mutatott rá a Miskolci Egyetem docense.