Továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás az Erste és az ING makroelemzői szerint, akik úgy vélik, hogy bár az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat az infláció, az éves átlagos index igen alacsony lesz. Az NGM kiemeli: a negatív fogyasztóiár-index ellenére Magyarországon nincs defláció.
A Nemzetgazdasági tárca szerint nincs defláció
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerdai, MTI-hez eljuttatott közleményében kiemeli: az árstabilitás elsősorban továbbra is a kedvező világpiaci élelmiszeráraknak, a gazdaságpolitikai intézkedéseknek, illetve az ingyenes készpénzfelvétel és a rezsicsökkentések bevezetésének is köszönhető. Májustól a gáz árának áprilisban végrehajtott 6,5 százalékos csökkentése is megjelent az indexben. A mindennapi életben az árak stabilitása hozzájárul a jövedelmek, a bérek és nyugdíjak értékállóságához, amely elősegíti a fogyasztás élénkülését is – olvasható a közleményben.
Az alacsony infláció különösen kedvező a nyugdíjasok számára is. Az úgynevezett nyugdíjas fogyasztói árindex az előző hónapokban mértnél is erőteljesebb, 0,8 százalékos árcsökkenést jelez. A nyugdíjasok által leginkább fogyasztott javak összességében kevesebbe kerülnek, miközben a nyugdíjak nőnek – hangsúlyozza a minisztérium.
A magyar adat ugyanakkor az eurozónához viszonyítva is számottevően alacsonyabb. Az NGM szerint a negatív fogyasztóiár-index ellenére Magyarországon nincs defláció, ami az árak tartós csökkenését jelentené és a fogyasztás elhalasztását – így pedig a belső kereslet visszaesését – okozhatná.
Az NGM kifejti, hogy az áprilisban, illetve májusban regisztrált árcsökkenés átmeneti, az év második felében az egyszeri tényezők bázisból való kiesésével és a belső fogyasztás élénkülésével párhuzamosan a fogyasztói árszint kismértékű emelkedése valószínűsíthető.
Az ING elemzője szerint év végére azért lesz infláció is
Balatoni András, az ING Bank vezető makroelemzője az MTI-nek elmondta, hogy az év végére 2,2 százalék körülire gyorsulhat a fogyasztói árak növekedésének üteme, de továbbra sem lesz jelentős inflációs nyomás, inkább normalizálódás jellemző. Az év végére várt áremelkedést vetíti előre a tavalyi rezsicsökkentés belépése a bázisba, a mezőgazdasági árak második félévre várt éves összevetésű növekedése, illetve a kiskereskedelmi szektorban tapasztalt nagy arányú forgalomnövekedés inflációnövelő hatása.
Az ING elemzője szerint július-augusztustól, a mezőgazdasági termelési árak növekedésével jelenik majd meg az éves indexben az élelmiszerárak emelkedése. A szakértő szerint az áprilisi 6,5 százalékos gázárcsökkentés hatását már áprilisban belekalkulálták a harmonizált fogyasztói árindexbe, így annak mérséklő hatásával már akkor számoltak az elemzők. A magyar módszertan szerint számolt adatokban májusban jelent meg ez a csökkentő tényező, amely 0,2 százalékkal mérsékelte a fogyasztói árindexet.
A tartós fogyasztási cikkek árszínvonala 2 hónapja folyamatosan csökken, amelynek az ING szakértője szerint az alacsony külső infláció az oka, mivel ezek a termékek főleg importból származnak. A szolgáltatási szektor, amely jó indikátora az inflációs várakozásoknak, nem jelez nagymértékű áremelkedést – fűzte hozzá Balatoni András.
A szezonálisan kiigazított maginfláció májusban kis mértékben, 2,5 százalékra nőtt az áprilisi 2,4 százalékról, a szint konzisztensnek mondható a 3 százalékos inflációs céllal.
Az Erste szerint ha lesz is infláció, akkor is alacsony lesz
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makroelemzője a következő hónapokban 0 százalék körüli, illetve kisebb mértékben 0 százalék fölé emelkedő éves inflációt vár. A 12 hónapos index várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban fogja elérni az 1 százalékot, a tavalyi alacsony bázisadatok miatt. Az éves átlagos inflációs mutató is igen alacsony lesz, lehetséges, hogy a fél százalékot sem éri el az idén – véli a szakértő.
Az Erste elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kifejti: bár a májusi 0,1 százalékos fogyasztói árszínvonal csökkenés nem tér el sokkal a 0 százalékos várakozástól, azonban a továbbra is negatív tartományban lévő éves fogyasztói árindex jól jelzi, hogy a 3 százalékos középtávú inflációs célhoz való felzárkózás a korábban gondoltnál jóval lassabban fog bekövetkezni.
Nyeste Orsolya kifejtette: a szezonális maginfláció is alacsony szinten maradt, 2,5 százalékos volt májusban, jelezve az alapinflációs folyamatok visszafogottságát.
Hozzáfűzte: a monetáris politikát illetően az alacsony infláció, a támogató külső piaci környezet, és az Európai Központi Bank múlt héten bejelentett monetáris enyhítései további teret nyújtanak a magyar jegybanknak a kamatcsökkentések folytatására. A júniusi kamatmeghatározó ülésen az Erste elemzőinek várakozása szerint újabb 10 bázisponttal csökkenhet a jegybanki alapkamat.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.