Új betegségek megjelenésétől tartanak a hosszabb szúnyogszezon miatt
Hosszabb lett a szúnyogszezon Magyarországon a korábbi évekhez képest, emiatt számítani lehet új betegségek megjelenésére – közölte a Pécsi Tudományegyetem (PTE).
A Virológiai Nemzeti Laboratórium betegségvektorokkal foglalkozó kutatócsoportja másfél évtizede követi nyomon a magyarországi csípőszúnyogok helyzetét, terjedését és az általuk hordozott betegségeket.
Kiemelték, hogy kutatási eredményeik és megfigyelések alapján a szúnyogok jelenléte már nemcsak a tavaszi, nyári hónapok sajátja, az olyan inváziós fajok, mint a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog kikelése már februárban megfigyelhető, az ázsiai tigrisszúnyoggal pedig október végéig is lehet találkozni.
Ennek okai az enyhe telek mellett a házak tövében álló esővízgyűjtők, a kertekben sok helyen nehezékként használt gumiabroncsok, és az inváziós szúnyogok kedvelt telelőhelyeként szolgáló üvegházak, áruházi dísznövényosztályok temperált környezete. A tudományos eredmények és az európai tapasztalatok azt jelzik előre, hogy a következő években egyre inkább számítani kell a jelenség fokozódására és végül új betegségek megjelenésére is.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a jelenleg országosan alkalmazott kémiai ködöléses módszer alkalmatlan az inváziós fajok ellen, ráadásul komoly ökológiai veszteséggel is jár, melynek felméréséhez a kutatók a lakosság segítségét kérik a Rovar Piknik elnevezésű programban való részvétellel.
Egyetlen elhanyagolt kertben több ezer csípőszúnyog kelhet ki és keserítheti meg a környéken élők mindennapjait, ezért a kertek tudatos rendezésével, a szúnyogbölcsők felszámolásával vagy biológiai kezelésével megelőzhető a szúnyogok inváziója – hívták fel a figyelmet.
