Új törvények születtek ma

Belföldi hírek - szerző: GR

(fotó: MTI / Kovács Attila)

Kizárható a közfoglalkoztatásból az, akinek a gyermeke nem jár iskolába

Három hónapra kizárják a közfoglalkoztatásból azokat, akiknek a gyermeke nem tesz eleget a tankötelezettségének, illetve azokat, akik nem tartják rendben lakókörnyezetüket – az Országgyűlés hétfőn 242 igen, 54 nem szavazat és 8 tartózkodás mellett fogadta el az erről szóló javaslatot.

A közmunkából kizárásról a munkaügyi kirendeltség dönt, ha a gyermek hiányzása meghaladta a 30 órát.

A szociális szövetkezetekről szóló törvény módosítása értelmében egészség- és nyugdíj-biztosítási jogviszonyt is szerezhet a szociális szövetkezet tagja, ha munkavégzési jogviszonyt létesít. Ez havi 6600 forintos kötelezettséget jelent, ám ennek egy részét az állam az első négy évben, csökkenő mértékben átvállalja.

A módosítás megteremti a finanszírozási keretet ahhoz, hogy a kormány tizenegy ágazatban támogatást nyújthasson a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum megemelt összegéhez. 

A változtatások szerint közhasznú szervezet is tagja lehet szociális szövetkezetnek, emellett a módosítás pontosítja a tagi munkavégzéssel kapcsolatos szabályokat. A törvény megkönnyíti a szociális szövetkezetek tagjai számára a részjegy jegyzését, valamint – a filmes statisztákhoz hasonlóan – mentességet ad számukra az egyszerűsített foglalkoztatás szabályainak egy része alól, könnyítve ezzel a feltételeknek való megfelelést.

 

Önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás

Az Országgyűlés hétfőn kormánypárti szavazatokkal elfogadta azt a törvényt, amelynek értelmében továbbra is önkormányzati feladat marad a járóbeteg-szakellátás.

Az előterjesztésre 255 képviselő szavazott igennel, 62 nemmel, ketten pedig tartózkodtak.

A jogszabály szerint az önkormányzatoknak kötelességük gondoskodni a tulajdonukban és fenntartásukban lévő szakellátók működtetéséről, az ellátásról és a feladat biztosításához szolgáló vagyonról.

Az állam azonban nem vonul ki teljesen a szakellátásból, a törvény ugyanis meghatározza: ha az önkormányzat nem látja el a feladatot, az állam köteles gondoskodni a szolgáltatásról. A törvény erre az esetre részletes eljárási szabályokat határoz meg a feladat és a hozzá kapcsolódó önkormányzati vagyon átadására. Ez először ideiglenes állami feladatellátást jelent három hónapra, és csak a negyedik hónaptól válik véglegessé.

Egy korábbi rendelet értelmében az önkormányzatoknak 2013. február 15-éig kellett nyilatkozniuk arról, hogy megtartják-e a járóbeteg-szakellátókat, vagy átadják őket az államnak. A helyhatóságok nagy többsége, mintegy 80 százaléka a szakellátók megtartása és üzemeltetése mellett döntött. A kormány erre is hivatkozva kezdeményezte a törvénymódosítást.

A hétfőn elfogadott indítvány emellett megteremti a nyugdíjas egészségügyi dolgozóknak juttatható jövedelemkiegészítés lehetőségét is, meghatározva annak jogosultjait, mértékét és a munkáltató által igényelhető támogatás mértékét. Erre azért van szükség – olvasható az indoklásban -, mert a közszférában megtiltották a nyugdíj és a munkabér együttes kifizetését. A változtatást kezdeményező egészségügyi bizottság szerint azonban ahhoz, hogy a megfelelő egészségügyi ellátás biztosításához nélkülözhetetlen szakembereket az ágazat meg tudja tartani, kompenzálni kell a kieső nyugdíjat.

A megszavazott előterjesztés értelmében a jövedelemkiegészítés mértékét a munkáltató határozza meg, azzal, hogy az nem lehet több, mint a munkavállalót egyébként megillető pénzellátás összege. A munkáltatók mindehhez támogatást igényelhetnek a központi költségvetésből.

 

Elindulnak az egyéni nyugdíjszámlák

(fotó: MTI / Kovács Attila)

Elindulnak az egyéni számlák az állami nyugdíjrendszerben. A parlamentben hétfőn elfogadott törvény szerint a számlákra az ez év eleje után befizetett nyugdíjjárulék összege kerül. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azonban újságíróknak azt mondta: még idén jóváírják a korábbi magánnyugdíj-pénztári befizetéseket is.

Az elfogadott törvénymódosítás szerint az egyéni számla a személyi adatok mellett az idei év eleje után bevallott nyugdíjjárulék összegére vonatozó, az adóhatóságtól átvett adatokat tartalmazza.

A parlament változtatott a magánnyugdíjtörvényen is. A jogszabály jelenleg azt mondja ki, hogy a magánnyugdíjpénztárakból visszalépők jogosultak tagi kifizetésük jóváírására az állami nyugdíjrendszerben létrehozott egyéni számlájukon. A módosítással az Országgyűlés a jóváírás kifejezést nyilvántartásra változtatta.

Rogán Antal a zárószavazás előtt sajtótájékoztatót tartott, közölve: a mostani döntés csak az első lépése az egyéniszámla-vezetés elindításának. Jelezte ugyanis, hogy az év végéig jóváírják a 2013 előtti összegeket, beleértve a korábbi magán-nyugdíjpénztári rendszerben teljesített és az állami rendszerbe átkerülő befizetéseket is.

A kormánypárti politikus mindezt azután mondta, hogy az ellenzék tiltakozott a törvényjavaslat miatt, amiért annak értelmében az állami nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlákra nem vezetik át a korábban felhalmozott megtakarításokat.

Az MSZP értékelése szerint a kormány becsapta és meglopta a korábbi magánnyugdíjpénztár-tagokat azzal, hogy “nullaforintos” egyéni nyugdíjszámlák jönnek létre. Bajnai Gordon volt miniszterelnök, az Együtt 2014-Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetője szerint a kormány elvette és felélte hárommillió ember nyugdíjpénztári megtakarításait, és ezt most letagadja. A Párbeszéd Magyarországért is úgy vélekedett, hogy a kabinet végleg rátette a kezét a magánnyugdíj-pénztári megtakarításokra.

A Jobbik viszont úgy foglalt állást, hogy az egyéni nyugdíjszámláknak a jelenleg tervezett formában történő bevezetésének nincs jelentősége, hiszen azok nem lesznek képesek fedezni a nyugdíjakat.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter vasárnap arról beszélt: még nem dőlt el, hogyan indulnak az egyéni nyugdíjszámlák, szerinte azonban nem indokolt a korábbi magánnyugdíj-pénztári rendszerben szerzett jogosultságok átvezetése. Rogán Antal viszont hétfői bejelentése előtt – mint tudatta – egyeztetett Orbán Viktor miniszterelnökkel és Varga Mihállyal is.

A hétfői parlamenti szavazásról az MSZP-frakció tagjai tiltakozásul kivonultak.

 

Módosításokkal ismét elfogadta a parlament a választási eljárási törvényt

A parlament hétfőn módosításokkal ismét elfogadta a választási eljárási törvényt, amelynek több pontját – az államfő beadványa nyomán – januárban alaptörvény-ellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság.

A módosított törvény alapján a magyarországi lakcímmel rendelkezők előzetes feliratkozás nélkül vehetnek részt a választásokon, míg a külföldön élő magyar állampolgárok levélben, az internetes ügyfélkapun vagy a választások hivatalos weboldalán kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a Nemzeti Választási Irodánál. Regisztrálniuk kell azoknak is, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, illetve akik segítséget kérnek a szavazáshoz.

A magyarországi lakcímmel nem rendelkezők augusztus 1-jétől kérhetik felvételüket a névjegyzékbe, a többiek november 1-jétől.

A parlament döntésével megszűnik a kampánycsend és a közvélemény-kutatási adatok közzétételének tilalma a voksolás napján, illetve az azt megelőző napokban. A korábbi tervekkel ellentétben pedig mozikban is lehet majd politikai hirdetéseket vetíteni.

Az Ab január elején ítélte alaptörvény-ellenesnek a tavaly novemberben elfogadott választási eljárási törvény több rendelkezését, így azt, hogy a választójog gyakorlását minden választónál előzetes feliratkozáshoz kötötték. A jogszabály nem lépett hatályba, mivel arról Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollt kért.

Az Ab mindazonáltal megállapította, hogy bizonyos választói csoportoknál – a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgároknál, a nemzetiségieknél, valamint azoknál, akik segítségre szorulnak a szavazáskor – a regisztráció a választójog gyakorlását segíti elő, ezért esetükben indokolt a feliratkozás bevezetése.

Az Ab azt is kimondta, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadságának súlyosan aránytalan korlátozása, hogy a törvény a kampányidőszakban kizárólag a közszolgálati médiában engedi meg politikai reklámok közzétételét. Azóta viszont a kormánytöbbség módosította az alaptörvényt: az országgyűlési és az európai parlamenti választást megelőző kampányidőszakban a listát állító pártok reklámjait csak a közmédia teheti közzé, ingyen, a jelölőszervezeteknek azonos feltételeket biztosítva. A reklámozásra szánt műsoridőt a Nemzeti Választási Bizottság fogja beosztani.

Ez a korlátozás viszont nem érvényes a többi jelöltre, illetve a listát nem állító pártokra, amelyek így az erről szóló módosító javaslat indoklása szerint szabadon dönthetnek arról, hol kívánnak reklámozni. Az alkotmány értelmében politikai reklám azonban csak ellenérték nélkül közölhető. A fideszes Gulyás Gergely a hétfői záróvitában azzal érvelt: nem életszerű, hogy a kereskedelmi televíziók, rádiók ingyen közöljék a listát nem állító pártok és a független jelöltek hirdetéseit, így megalapozatlanok a különbségtételt bíráló ellenzéki vélemények.

Az elfogadott törvény alapján az országos listát állító pártok a kampányban együttesen tízórányi hirdetést tehetnek közzé. Ám a kormányoldal azzal számol, hogy a 2014. tavaszi parlamenti választást egy időben tartják majd az európai parlamenti választással, ez pedig összesen további ötórányi hirdetés közlését teszi lehetővé a pártoknak.

A nyomtatott sajtóban és az internetes újságokban, hírportálokon továbbra is korlátozás nélkül hirdethetnek a politikai erők.

A parlament – az alkotmányügyi bizottság zárószavazás előtti javaslatának elfogadásával – törölte a törvényjavaslatból azt a rendelkezést, hogy a szavazást megelőző 48 órában nem lehet politikai reklámot közzétenni, valamint megszüntette a közvélemény-kutatási eredmények nyilvánosságra hozásának moratóriumát is, amely a választást megelőző hat napra szólt volna.

A szavazóköröket április 30. helyett július 31-ig kell kialakítani.

Az eljárási törvény arról is rendelkezik, a választásra jogosultak megtilthatják, hogy személyes adataikat kiadják a pártoknak.

A jogszabályt a parlament kormánypárti szavazatokkal fogadta el, a Jobbik-frakció tartózkodott, az MSZP képviselői pedig már korábban kivonultak az ülésteremből.

Változnak a kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályok

A kormánytisztviselői karra vonatkozó szabályokat pontosította a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény módosítása, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A 257 igen, 8 nem szavazattal, 47 tartózkodással mellett jóváhagyott törvénymódosítás a kormány álláspontja szerint a kormánytisztviselői kar működése során felvetődött problémákra, tapasztalatokra ad választ.

Így az új szabályok rendezik a kar elnökének javadalmazását oly módon, hogy az államtitkárral azonos illetményre és juttatásra jogosult. A kar elnöke – feladatainak ellátása érdekében – mentesül a kormányzati szolgálati jogviszonyában a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Tekintettel azonban a mentesülésre és arra, hogy mint a kar elnöke juttatásban részesül, a kormányzati szolgálati jogviszonyában nem illeti meg erre az időre illetmény és egyéb juttatás.

A törvénymódosítás a főtitkár jogállását is rendezi, aki a karral áll munkaviszonyban, és felette a munkáltatói jogokat a kar elnöke gyakorolja. Egy felhatalmazó rendelkezéssel is kiegészítették a törvényt, az arra ad lehetőséget, hogy a kormány megállapítsa a közszolgálati tisztviselők számára a garantált bérminimumot.

Emellett a módosítás azt is kimondja, hogy aki a kormánytisztviselői kamara mellett más kamarai tagsággal is rendelkezik, annak azt szüneteltetnie kell.

(forrás: MTI)