Vasárnap állítunk, de még nem utoljára

Vasárnap hajnalban 2 óráról 3 órára állítjuk a mutatókat, ezzel átállunk az október 25-ig tartó nyári időszámításra – és kevesebbet alszunk, ha időre megyünk valahova.

Az óraátállítást először Amerika lépte meg 1916-ban, célja pedig az energiatakarékosságra vezet vissza, melynek még a második világháború utáni olajválságban is kimutatható hatása volt. A gyakorlatot több ország is átvette, ám ahogy Magyarországon 1958 és 1979 között, úgy más helyeken is voltak évek, amikor nem bajlódtak vele. Végül 1997-ben az Európai Unió egységesítette.

Az elmúlt évtizedekben napi szokásaink és elektromos fogyasztóink egyre értelmetlenebbé teszik a procedúrát. Elmosódik a nappali és esti időszak közti határ, és tavaly már gyakorlatilag nem volt fogyasztásbeli különbség az aktív napszakok között.

Az óraátállítás hosszú évek óta zajló huzavonájában a magyar kormány még nem jelezte, hogy téli vagy nyári időszámítást tartjuk-e meg, de idén már dönteni kell erről. Ha 2021 után a nyári időt választjuk, akkor egy év múlva állítunk utoljára, ha a télire tesszük le a voksot, akkor 2021 októberének utolsó vasárnapján még egyszer hozzá kell nyúlni a mutatókhoz.

A legutóbbi felmérés meglepő tapasztalatot hozott: az emberek döntő többsége teljes képzavarban volt, hogy melyik évszakban melyik idő szerint lesz világosabb, majd sötétebb ugyanabban az órában. Ön tudja?

A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.