Zajlik a rendőri vezetők pere – hanganyag az ostromból

Belföldi hírek - szerző: HH/MTI

A Magyar Televízió (MTV) székházának 2006-os ostromakor szolgálatban lévő M. Zoltánnak, a Rendészeti Biztonsági Szolgálat (Rebisz) volt műveletirányító tisztjének múlt heti vallomása több ponton is ellentmondásban van korábban tett vallomásaival – közölte a tárgyalást vezető Kiss Károly bíró kedden, a Fővárosi Törvényszéken – számol be az MTI.

 

A 2006-os őszi események miatt rendőri vezetők ellen indított per bírájának álláspontja szerint M. Zoltán, nyugállományú ezredes, ötödrendű vádlott egyebek mellett az MTV-székház ostromakor érvényes alá- és fölérendeltségi viszonyok meghatározása, illetve a szükséges védőfelszerelések pótlása kapcsán tett korábbi és jelenlegi nyilatkozatai eltérnek egymástól.

 

A vádlott a bíró kérdéseire válaszolva elmondta, hogy Lapid Lajos, a budapesti rendőrfőkapitány akkori közbiztonsági helyettese “izgatott lett”, amikor megtudta, hogy a kiképzésre érkezett baranyai és borsodi rendőrök közül többeknek nincs védőfelszerelése, ám a budapesti főkapitány helyettese így is a helyszínre vezényelte őket. További kérdésekre válaszolva M. Zoltán kijelentette, hogy csak Lapid Lajossal tartott kapcsolatot, Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitánytól közvetlenül nem kapott utasítást. A Szabadság téri parancsnokság átvételéig nem volt tudomása arról, hogy ott erőszakos események zajlanak – tette hozzá. Megfogalmazása szerint, ha tudta volna, hogy agresszív a tömeg a Szabadság téren, akkor “kézzel-lábbal” tiltakozott volna a borsodi és baranyai rendőrök kivezénylése ellen, hiszen ezt a lépést szakmailag sem tartotta volna helyesnek. Mint elmondta a Budapesti Rendőr-főkapitányságtól (BRFK) sem biztosítási, sem műveleti, sem híradós tervet nem kapott, így a helyi parancsnokok hívószámait sem ismerte. A Rebisz műveletirányító tisztjeként pedig nem volt alárendelve a BRFK-nak – hangsúlyozta.

 

M. Zoltán hozzátette: nem kapott törvényellenes utasításokat, így azokat továbbította alárendeltjeinek. Mint elmondta, normális esetben a helyszínbiztosítás parancsnokának – a per negyedrendű vádlottjának – utasításait kellett volna végrehajtania, ám nem volt vele kapcsolatban és sokáig azt sem tudta, hogy ki a parancsnok. M. Zoltán nem emlékezett arra, hogy a tévéostrom előtt este 10 óra után felhívta-e őt a negyedrendű vádlott, és hogy beszéltek-e egymással. A negyedrendű vádlott ügyvédje ezt védence híváslistájára hivatkozva közölte, hogy beszéltek egymással.  Kérdésre válaszolva M. Zoltán elmondta, hogy 800-900 rendőr kellett volna ahhoz, hogy elkezdhessék az “agresszív tömeg” oszlatását.

Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy 2006. október 23-án is műveletirányító tiszt volt, de nem tudja, hogy ki adott parancsot a lovas egységek bevetésére. A bíró a vádlottat többször nyugalomra intette és emlékeztette arra, hogy ki a vádlott. Arra is többször felhívta a figyelmét, hogy a feltett kérdésekre válaszoljon.

 

Amikor a bíró azt kérdezte a vádlottól, hogy “Megtehette volna, hogy nem rendeli ki a hiányos felszerelésű rendőröket?” – M. Zoltán közölte, hogy további vallomást nem kíván tenni és újabb kérdésekre sem kíván válaszolni.

 

A bíró ezután felolvasta M. Zoltán korábbi vallomásait, amelyeket a 2006. október 23-i budapesti összecsapásokkal kapcsolatban tett, majd ismertette a vádlott azon jelentéseit, amelyet közvetlenül az események után készített feletteseinek.

 

A vádirat szerint az akkori kormányfő, Gyurcsány Ferenc őszödi beszédének nyilvánosságra kerülése után 2006. szeptember 18-án este demonstráció volt a Parlamentnél, majd a tüntetők egy csoportja az MTV Szabadság téri székházánál követelte, hogy olvassák be petíciójukat. Miután ez nem sikerült, a néhány száz fős tömegből kövekkel dobálták a székházat, és megtámadták a főbejáratot védelmező rendőrszázadot, többtucatnyi rendőr megsérült.

 

A vád szerint a század parancsnoka jelentette ugyan az ötödrendű vádlottnak, hogy védőfelszerelésük hiányos, de M. Zoltán – bár lett volna módja a hiányok pótlására – nem intézkedett. Ezért az ügyészség elöljárói gondoskodás elmulasztásával vádolja.

 

 A per csütörtökön folytatódik az ötödrendű vádlott egy másik, korabeli jelentésének ismertetésével, majd további vádlottakat hallgatnak meg.

 

“A sosem hallott felvétel sokakat tisztázhat” írta a magát megnevezni nem kívánó informátorunk, aki az ostrom állítólagos rádiófelvételét küldte el nekünk.

 

A felvételt ismeretlenek töröltették, hamarosan ismét elérhetővé tesszük.