Zemplénben is megjelent a farkas
Állandósulni látszik a farkas jelenléte az Északerdő Zrt. kezelésében lévő zempléni állami erdőkben – tájékoztatta a társaság vezérigazgatója az MTI-t. Valószínűleg létszámnövekedéssel magyarázható az őshonos faj visszatelepülése az Aggteleki-karsztra és a Zempléni-hegységbe.
Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság és a Kelet Szlovákiai Múzeum együttműködésében a nyáron fejeződött be az a kétéves kutatási program, amelynek célja a Szlovákia felől Magyarországon korábban őshonos nagyragadozók hazai ökológiai sajátosságainak vizsgálata.
Az erdészet munkatársai az elmúlt időszakban többször észlelték, hogy farkas él a belső-zempléni területeken. Telkibánya, Gönc és Háromhuta térségében néhány alkalommal látták is a nagyragadozót, ráadásul többször találták meg frissen hátrahagyott lábnyomait, valamint egy-egy zsákmányának maradványait – mondta el Zay Adorján.
Az erdészet szakemberei megfigyelték azt is, milyen látható hatása van a farkasnak a potenciális zsákmányállatokra, elsősorban a gímszarvasra és a muflonra. A bőgés gyakorlatilag hang nélkül, némán zajlott le azokon a területeken, ahol a szarvasok észlelték a ragadozót, és azt is tapasztalták, hogy az állatok elkerülték az érintett részeket. A muflonok elsődleges védekezési reakcióként nagyobb nyájakba verődtek, de ők is elhagyták az ilyenkor használt területeiket.
Az Északerdő Zrt. által kezelt Aggteleki-karszton, a Szín-Szelcepusztai vadászterületen már egy évtizede jelen vannak a farkasok, a Bükk hegységben pedig az elmúlt években jelentek meg. A Zemplénben nemcsak a farkas telepedett meg, tavaly egy hiúzról készített felvételt az egyik vadkamera – mondta el a szakember.
A dél-baranyai erdőkben vadászok több alkalommal számoltak be aranysakál jelenlétéről is.
A Facebook gombja működik ugyan, de az uniós szabályok miatt nem, vagy csak nagyon ritkán tárolja a megosztások számát.
